Olajpatak
| Olajpatak (Olejníkov) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Kisszebeni | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1322 | ||
| Polgármester | Imrich Drutarovský | ||
| Irányítószám | 082 57 | ||
| Körzethívószám | 051 | ||
| Forgalmi rendszám | SB | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 569 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 9 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 683 m | ||
| Terület | 45,0 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 10′ 60″, k. h. 21° 04′ 00″49.183333°N 21.066667°EKoordináták: é. sz. 49° 10′ 60″, k. h. 21° 04′ 00″49.183333°N 21.066667°E | |||
| Olajpatak weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Olajpatak témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Olajpatak (1899-ig Olejnok, szlovákul: Olejníkov, németül: Holenitz) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Kisszebentől 12 km-re északra, a Tarca felső folyása és a Tapoly forrásvidéke között fekszik.
Története
[szerkesztés]1322-ben említik először. 1454-ben „Olaypathak” a neve. Későbbi története során „Olejnik”, „Olisznok”, „Olejnok” néven szerepel az írott forrásokban. Első lakói favágók, napszámosok voltak. A Perényi, majd a 16. századtól a Péchy és Tarczay család birtokában állt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „OLEGNOK. vagy Olejnok. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura Péchy Uraság, fekszik Pécsújfaluhoz közel, mellynek filiája, réttye erdők között vagyon, legelője elég, de földgye soványas.”[2]
1828-ban 46 házában 359 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, szénégetéssel, háziiparral, fazsindely, faeszközkészítéssel, teknővájással foglalkoztak. A 19. század elején papír- és fűrészmalmok működtek a községben.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Olejnik, (Majdan), tót falu, Sáros vgyében, Pécs-Ujfaluhoz északra 1 mfd., 130 romai, 225 gör. kath., 70 zsidó lak. Roppant erdő. Papiros- és fürészmalmok. F. u. a Péchy nemzt. Ut. p. Eperjes.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 431, többségben szlovák lakosa volt, jelentős ruszin kisebbséggel.
2001-ben 368 lakosából 210 szlovák és 139 cigány volt.
2011-ben 414 lakosából 221 szlovák és 172 cigány.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
[szerkesztés]A Kisszebeni járás települései | ||
|---|---|---|
Kisszeben (Sabinov) | ||
Alsószalók (Nižný Slavkov) · Bajorvágás (Bajerovce) · Berzevice (Brezovica) · Bodonlaka (Bodovce) · Csendespatak (Tichý Potok) · Daróc (Šarišské Dravce) · Décső (Ďačov) · Deléte (Daletice) · Fazekasrét (Lúčka) · Felsősom (Drienica) · Gombosszentgyörgy (Hubošovce) · Hámbor (Brezovička) · Héthárs (Lipany) · Hőnig (Hanigovce) · Jakabfölde (Jakubova Voľa) · Jákórésze (Jakovany) · Jernye (Jarovnice) · Kisszebenmajor (Červená Voda) · Krivány (Krivany) · Litinye (Ľutina) · Magas (Vysoká) · Magyarjakabfalva (Jakubovany) · Milpos (Milpoš) · Nyársardó (Ražňany) · Olajpatak (Olejníkov) · Olysó (Oľšov) · Osztrópatak (Ostrovany) · Pécsújfalu (Pečovská Nová Ves) · Polony (Poloma) · Pusztasalgó (Uzovský Šalgov) · Ratvaj · Roskovány (Rožkovany) · Szentmihályfalva (Šarišské Michaľany) · Széprét (Krásna Lúka) · Szinyefő (Renčišov) · Tarca (Torysa) · Tarcadobó (Dubovica) · Tarkő (Kamenica) · Tótselymes (Šarišské Sokolovce) · Úszfalva (Uzovce) · Úszpeklény (Uzovské Pekľany) · Vörösalma (Červenica pri Sabinove) |  | |
