Oldal Lajos
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Oldal Lajos | |
 | |
| Oldal Lajos fényképe 1922-ből | |
| Született | 1894. június 18. Cegléd, Osztrák-Magyar Monarchia |
| Meghalt | 1979. október 28 Cegléd, Magyar Népköztársaság, (85 évesen) |
| Nemzetisége | magyar |
| Iskolái | Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium József Nádor Reálgimnázium Országos Képzőművészeti Főiskola kecskeméti művésztelepe |
| Mestere(i) | Révész Imre Cseh István Okos László |
Oldal Lajos (1894-1979) magyar festőművész
Élete
[szerkesztés]Oldal Lajos 1894. június 18-án született Cegléden a Virág utca 12. szám alatt. A Ceglédi Királyi Főgimnázium (ma Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium) négy osztályának elvégzése után a MÁV szolgálatába lépett, s előbb mint rajzoló, majd mint műszaki díjnok, 1918-tól mint irodakezelő a helybeli osztálymérnökségen működött. A ceglédi állomáshoz 1926-ban helyezték át. A ceglédi gimnáziumban V. osztályos tanulóként 1911-ben félbeszakadt tanulmányait 1928-ban, a jászberényi József Nádor Reálgimnáziumban tudta folytatni. Az Országos Képzőművészeti Főiskola kecskeméti művésztelepén három évig Révész Imre irányítása mellett tanult. Beutazta Ausztria, Németország, Svájc, Olaszország, Hollandia, Csehország, Horvátország és Szerbia nagyrészét. Az első világháború alatt a Ceglédi Újságnak, azután a Ceglédi Életnek volt munkatársa.[1]
Magánélete
[szerkesztés]Oldal Lajos 1920-ban megnősült, felesége Ladányi Margit (1897-1991). Három gyermekük születetett, Margit (1921-1990), Lajos (1925-2001) és Zoltán (1933-2000). Hét unokájuk : Fábián Gyula, Fábián Dénes Zoltán (festő, grafikus), Fábián Zoltán, Oldal Zsolt, Oldal Csilla, Oldal Éva és Oldal Zoltán.
Munkássága
[szerkesztés]Sem a változó politikai rendszerek, sem festészeti "izmusok" nem térítették le útjáról. Hol az "amatőrség", hol a "tanult festő" ráerőszakolt státusa bélyegezte meg. A naiv művészetektől elkülönítette műveltsége, európaisága, amikor program lett a tanulatlan őstehetség felkarolása. Majd később az lett a "bűne", hogy "modern" se volt.[1]
Kiállításai
[szerkesztés]- 1957. július 6 - Délpestmegyei Képzőművészek első kiállítása, Cegléd, Kossuth Múzeum
- 1958. augusztus - Északpestmegyei Képzőművészeti Kiállítás, Szentendre, Ferenczy Károly Múzeum[1]
- 1959. február - önálló gyűjteményes kiállítás, Cegléd, Kossuth Múzeum
- 1976. április 4 - Érd
- 1994. október - 100 éves posztumusz kiállítás, Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium
- 2004. október - 110 éves posztumusz kiállítás, Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium
- 2024. december 13 - 2025.február 23 - 130 éves posztumusz kiállítás és könyvbemutató, Cegléd, Kossuth Múzeum[2]
Főbb művei
[szerkesztés]-
Ceglédi grafika - 1951 -
Kenyérbélrózsa - 1954 -
Halak tányéron - 1954 -
Fekvő akt - 1925 -
Birsalmás csendélet - 1953 -
Nyárikonyha - 1941 -
Krumpliszedők - 1953 -
Önarckép - 1945
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Fábián, Dénes Zoltán. Töredékek – Szemelvények Oldal Lajos életének, festészetének és gondolatainak világából (magyar nyelven). Cegléd: Apáti Nyomda [2024]. ISBN 978-963-8317-25-4
- ↑ Tibor, Tanczos: Oldal Lajos kiállítás és könyvbemutató (magyar nyelven). www.cegled.hu. (Hozzáférés: 2024. december 26.)
