Okapi Vadrezervátum
Okapi Vadrezervátum | |
Világörökség | |
Az Okapi Vadrezervátum | |
Adatok | |
Ország | Kongói Demokratikus Köztársaság |
Világörökség-azonosító | 718 |
Típus | Természeti helyszín |
Kritériumok | X |
Felvétel éve | 1996 |
Veszélyeztetettség | 1997– |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 2° 00′, k. h. 28° 30′2.000000°N 28.500000°EKoordináták: é. sz. 2° 00′, k. h. 28° 30′2.000000°N 28.500000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Okapi Vadrezervátum témájú médiaállományokat. |
Az Okapi Vadrezervátum a Kongói Demokratikus Köztársaság északkeleti részén fekvő Orientale tartományban található Ituri erdőségben fekszik, melynek nagyjából egyötödét foglalja el. A rezervátum területe 13 726 km².
Története
[szerkesztés]A Kongó-medence, melynek a rezervátum és az erdőség is részét képezi, Afrika egyik legnagyobb vízgyűjtő területe. A rezervátumban veszélyeztetett főemlősök és madarak élnek. Becslések szerint a vadon élő kb. 20 000–30 000 okapiból 5000 él a parkban. A parkban több nagyszerű természeti látványosság is található, mint például az Ituri és Epulu folyók vízesései. A rezervátumban a nomád pigmeus mbuti és efe népcsoportok vadászai élnek. A parkot 1996-ban vették fel az UNESCO Világörökség Listájára, majd nem sokkal ezután, 1997-ben a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára került.
Az Okapi Vadrezervátum számára a fő fenyegetést az erdőirtás, – melyet főként mezőgazdasági területek szerzése érdekében, erdőkivágással és -égetéssel okoztak – valamint a kereskedelmi célú vadhús vadászat jelentette. Az aranybányászat szintén hátrányosan érintette a területet. 2005-ben az ország keleti részében folyó harcok átterjedtek a rezervátum területére, mely miatt a park személyzetének menekülnie kellett. Miközben a helyi mbuti és bantu lakosság hagyományosan tiszteli az erdőt és vadjait, a területre érkező emberek nem érzik ugyanezt a fajta kapcsolatot a földdel. A Kongói Demokratikus Köztársaság elmaradott politikai és gazdasági állapota következtében anyagi források nem álltak rendelkezésre a terület minden igényt kielégítő védelmére. Remények szerint a területre érkező ökoturizmus fejleszthető és ez hozzájárul a növekvő anyagi forrásokhoz és környezettudatossághoz.
Természetvédelem
[szerkesztés]Mint a park neve is utal rá a rezervátum otthont nyújt számos okapinak Az 1996-os becslések az okapik számát 3900–6350-ra tették a világ teljes populációjából. A parkban található az Epulu folyó mellett az Epulu Természetvédelmi és Kutató Központ. Ennek története 1928-ra nyúlik vissza, amikor a tábort az amerikai Patrick Putnam antropológus megalapította. A tábor eredetileg befogó állomás volt, ahonnan a befogott vad okapikat európai és amerikai állatkertekbe szállították. Ma ugyanezt a feladatot látja el, habár teljesen más módszertannal. Az elfogott okapikat a táborban pároztatják, és csak az utódokat szállítják állatkertekbe, mivel felismerték, hogy így sokkal nagyobb túlélésük esélye. Még így is nagyon kevés állatot exportálnak, mindössze a fogva tartott populáció genetikus életképességéhez szükséges számút. A központ fontos kutató és természetvédelmi munkát is végez.
Az okapik mellett a rezervátumban számos más érdekes vagy veszélyeztetett állatfaj él, például az erdei elefánt, vagy legalább 13 különböző faj a majomalkatúak közül. A rezervátumban nomád mbuti pigmeusok és bennszülött bantu parasztok is élnek.
Irodalom
[szerkesztés]- Susan Lyndaker Lindsey; Mary Neel Green; Cynthia L. Bennett (1999). The Okapi. University of Texas Press. ISBN 0-292-74707-1