Ugrás a tartalomhoz

Szepesedelény

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Odorín szócikkből átirányítva)
Szepesedelény (Odorín)
Szepesedelény zászlaja
Szepesedelény zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásIglói
Első írásos említés1263
PolgármesterMária Goduľová
Irányítószám053 22
Körzethívószám053
Forgalmi rendszámSN
Népesség
Teljes népesség1005 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség103 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság439 m
Terület9,14 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 55′ 60″, k. h. 20° 37′ 60″48.933333°N 20.633333°EKoordináták: é. sz. 48° 55′ 60″, k. h. 20° 37′ 60″48.933333°N 20.633333°E
Szepesedelény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepesedelény témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szepesedelény (1899-ig Odorin, szlovákul: Odorín, németül: Dirn) község Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Iglótól 5 km-re keletre, a Hernád bal oldalán fekszik.

Története

[szerkesztés]

Első temploma 1240 körül épült, valószínűleg a tatárjárásban megrongálódott, mert később román-gótikus stílusban építették át. 1263-ban „Odorin” néven említik először, szepesi szászok alapították a 13. század elején. 1287-ben „Odolyn”, 1299-ben „Odorinum”, „Oderin”, 1435-ben „Odorinum”, „Edelen” alakban szerepel a korabeli forrásokban. A falu a 15. században a Szapolyaiak szepesvári uradalmához tartozott. 1787-ben 45 házában 331 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ODORIN. Tót falu Sopron Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, határjának egy része soványas, de nagyobb része jó, javai is jelesek.[2]

1828-ban 73 háza volt 551 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1831-ben lakói részt vettek a felvidéki parasztfelkelésben.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Odorin, tót falu, Szepes vmegyében, egy felemelkedett helyen Iglóhoz keletre 1 órányira: 531 kath. lak. paroch. templommal, urasági tehenészettel. F. u. gr. Csáky. ut. p. Lőcse.[3]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 580, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 872 lakosából 867 szlovák volt.

2011-ben 940 lakosából 924 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Miklósnak szentelt római katolikus temploma 13. századi, késő román-kora gótikus eredetű. A 18. században barokk stílusban építették át, északi kápolnája 1807-ben épült hozzá. Késő gótikus Madonna-szobra 1460 és 1480 között készült.
  • A plébánia épülete eredetileg barokk, 1826-ban klasszicista stílusban építették át.

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]