Ugrás a tartalomhoz

Odesszai Népköztársaság

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Odesszai Népköztársaság
Одесская наро́дная респу́блика (oroszul)
Nemzetközileg el nem ismert történelmi európai államok
2014. április 16.
Odesszai Népköztársaság címere
Odesszai Népköztársaság címere
Odesszai Népköztársaság zászlaja
Odesszai Népköztársaság zászlaja
Az Odesszai terület Ukrajna térképén
Az Odesszai terület Ukrajna térképén
Általános adatok
FővárosaOdessza
Területkb. 33 310 km²
Kormányzat
Államformaköztársaság
ElődállamUtódállam
 UkrajnaUkrajna 

Az Odesszai Népköztársaság (oroszul: Одесская наро́дная респу́блика) a 2014-es ukrajnai oroszbarát zavargások nyomán létrejött rövidéletű önjelölt államalakulat volt Odesszában és területén. Az állam a Donyecki és Harkovi Népköztársaságok nyomán, s Luganszki Népköztársaságok létrejöttét megelőzően alakult meg 2014. április 16-án.[1]

Megalakulásának körülményei mégis ellentmondásosak, ugyanis az euromajdanellenes tüntetők állításuk szerint nem tettek közzé semmiféle függetlenségi nyilatkozatot,[2] annak ellenére, hogy az olvasható volt a majdanellenes mozgalom weboldalán. A tüntetők úgy fogalmaztak, hogy Donyeckkel, Luhanszkkal és Harkivval ellentétben az ő céljuk az autonómia és nem az elszakadás Ukrajnától.[3] Ennek ellenére az SZBU október 28-án közleményt adott ki, hogy Odesszában is készülőben volt a kelet-ukrajnaihoz hasonló szeparatista lépés, mivel a hatóságok fegyvereket és lőszereket foglaltak le, valamint szeparatistákat fogtak el, akik mögött az orosz hírszerzés állt.

Nem megbízható (szélsőséges orosz nacionalista) források szerint a köztársaság deklarációja nem április 16-án volt, hanem április 20-án, az Odessza központjában levő Kulikove Pole zöldterületen.[4] Ugyancsak nem megbízhatóak azok a források, amelyek szerint az állam vezetője Valerij Kaurov, aki a jelzett időpontban Moszkvában tartózkodott.[5][6] A majdanellenes oldal a médiában jelezte, hogy a kulikovói tábortól elhatárolódik és továbbra sincs szerepük az Odesszai Népköztársaság kikiáltásában, mivel aktivistáik közül is sokakat felháborított ez a szerintük önkényes, egyoldalú lépés.

A városban az év májusában további véres összetűzések voltak az ukránok, illetőleg a helyi oroszok és oroszpártiak között. Az egyik ilyen összecsapás 46 halottat követelt.[7]

Források

[szerkesztés]