Harkovi Népköztársaság
Harkovi Népköztársaság Харьковская Народная Республика (oroszul) | |||
Nemzetközileg el nem ismert történelmi európai államok | |||
2014. április 7. – április 21. | |||
| |||
![]() | |||
A mályvaszín-alapú térképen a fehérrel jelölt terület a Harkivi terület | |||
Általános adatok | |||
Fővárosa | Harkiv | ||
Terület | Harkivi terület, Donyec-medence, Kelet-Ukrajna km² | ||
Kormányzat | |||
Államforma | köztársaság | ||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz [[Commons:Category:Kharkov People's Republic|Harkovi Népköztársaság Харьковская Народная Республика (oroszul)]] témájú médiaállományokat. |

A Harkovi Népköztársaság (oroszul: Харьковская Народная Республика) egyike az ukrajnai orosz de facto szakadár államalakulatok létrehozására irányuló kísérleteknek, amiket a 2014-es ukrán forradalom hatására kiáltott ki a helyi orosz kisebbség és orosz-párti ukránok. A Harkovi Népköztársaság ugyan egy demonstráló csoport révén kikiáltásra került, de mint állam soha sem funkcionált (nem jött létre saját apparátusa).
A köztársaság megalakulását a Donyecki Népköztársaság létrejöttével csaknem egy időben, 2014. április 7-én jelentették be a tüntetők által elfoglalt megyei tanács épületében, Harkivban.[1]
A magát szuverén államként meghatározó formáció nyomban elkezdte szervezni apparátusát és felvette a kapcsolatokat más országokkal, hogy a nemzetközi joggal összhangban ismerjék el önállóságát. Ennek megfelelően a köztársaság vezetői úgy tervezték, hogy népszavazással is megerősítik önállósodási szándékukat.[2]
Az ukrán különleges erők másnap visszafoglalták az épületet és gyakorlatilag felszámolták a frissen létrejött államot.[3] Két héttel később, április 21-én újabb megmozdulást történt, amelynek keretében új „népkormányzó”-t választottak a tüntetők.[4] Ez volt a harkivi köztársaság utolsó mozzanata.
A kelet-ukrajnai háború ennek ellenére nem kerülte el a területet: a Luganszki és Donyecki Népköztársaság fegyveresei területükről már az év novemberében bombázták Harkovot is.[5]
A 2022-es orosz invázió során, mely jelenleg is tart, az orosz csapatok egyelőre nem tudták elfoglalni Harkivot.[6] A hírek szerint Herszonban terveznek felállítani (visszaállítani) egy újabb orosz szakadár köztársaságot,[7] ahol 2014-ben is volt egy szeparatista kísérlet, mely hamar elbukott.[8]
Előzmények
[szerkesztés]Orosz források az események közvetlen előzményének tekintik, amikor a helyi politikusok egy része, köztük Mihajlo Dobkin volt kormányzó föderalizációs tervet javasolt Ukrajna számára, melynek keretében a Donyec-medence autonómiához jutna. Az ukrán hatóságok ezt az állam szuverenitása és egysége elleni fellépésként értékelték, s Dobkint letartóztatták.[9]
A kijevi forradalom eseményei Harkivban és a régió más városaiban is feszültséget szültek. Februárban Euromajdan-párti tüntetők a városi Lenin-szobor elbontását követelték, amit a helyi oroszok és a városvezetés is ellenzett. Márciusban mindkét oldalon tüntetések kezdődtek. Március 1-jén a két tábor össze is csapott, a konfliktusnak akkor 97 sérültje volt.[10] Hennagyij Kernesz harkivi polgármester felszólította a Majdan-ellenes tüntetőket, hogy ne engedjenek a Majdan-pártiak provokációinak.
A következő hetek tüntetésein a résztvevők gyakran követelték népszavazás kiírását többek között a nyelvhasználatról és autonómiáról. Március közepén az ukrán nacionalista Jobboldali Szektor is beavatkozott a tüntetésekbe, akik erőszakos eszközöktől sem riadtak vissza.
A „népköztársaság” kikiáltása
[szerkesztés]Április 6-án az orosz és orosz-párti tüntetők ismét megmozdulást tartottak a harkivi Szabadság téren, követelve Ukrajna föderalizálását és az orosz nyelv államnyelvi szintű státuszának elismerését. A helyszínen 3000 résztvevő volt jelen, további 400 rendőr próbált felügyelni a közbiztonságra. Ukrán oldalról (nem lehet tudni, hogy a Majdan-pártiak vagy pedig szélsőségesek) rátámadtak a demonstrálókra.[11]
Április 7-én a tömeg a területi tanács Szumszka utcai székházához vonult, megszállta az épületet és Szergej Csernov elnöknek kérelmet nyújtott be a rögtönzött tanács összehívására. Ezt követően a tüntetők saját ülést tartottak, amelyen kifejtették, hogy a területi képviselők iránt nem éreznek bizalmat, ezért saját képviselőket választanak. Miután ez megtörtént, az új „képviselők” a tanácsháza előtt letették esküjüket és bejelentették az új népköztársaság megalakulását.[12] Kijelentették továbbá, hogy ez a határozat akkor lesz érvényes az egész régióra, miután azt egy tervezett népszavazás megerősíti.
A köztársaságot irányító szerv Viktor Janukovicshoz fordult legitimációért és Moszkvát kívánta felkérni közvetítőnek.
A „népköztársaság” felszámolása
[szerkesztés]A köztársaság meghirdetését követően az orosz és orosz-párti tüntetők megint összecsaptak a Majdan-pártiakkal. Az ukrán hatóságok gyorsan reagáltak és megszervezték a terrorellenes műveletet, amelyet másnap végre is hajtottak. Április 8-án az ukrán belbiztonsági erők Jaguar kódnevű különleges egysége visszafoglalta a területi tanácsot a tüntetőktől. 60 embert a városban és a területen őrizetbe is vettek.[13] A „köztársaság” felszámolására a biztonsági erőknek nem kellett lőfegyvereket vagy gránátokat bevetniük, ám az akció idejére a metróállomásokat és a városközpontot lezárták.
Ennek ellenére a tüntetések és az összecsapásokban Harkivban még napokig folytak. Április 13-án a korábbiakhoz képest jóval nagyobb összecsapások zajlottak a városban, amelyen az emberek többek között a megalakult donyecki és a már szerveződő luhanszki köztársaságokat is éltették.[14]
Galéria
[szerkesztés]-
Majdan-párti tüntetők április 7-én
-
A tömeg a területi tanács épülete előtt, a „köztársaság” kikiáltásakor
-
Rendőri erők a területi tanács épülete előtt, a Jaguár akcióját követően
-
Orosz-párti jelszavakat tartalmazó zászlók április 13-án
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kharkiv settles down, while pro-Russian separatists still hold buildings in Luhansk, Donetsk (kyiovpost.com)
- ↑ На ж/д станции "Основа" взорвалась цистерна
- ↑ Helyszíni riport: Ha az orosz erők megindulnak, minket érnek el először (telex.hu)
- ↑ Latest from the Special Monitoring Mission to Ukraine - based on information received up until 21 April 2014, 20:00 (Kyiv time)
- ↑ Pro-Russia activists declare establishment of ”Kharkiv people’s republic” (focu-fen.net)
- ↑ Kharkiv governor claims Russian troops repelled from city (The Guardian)
- ↑ A Herszoni Népköztársaság kikiáltását tervezik az orosz megszállók (index.hu)
- ↑ Crimea Blockade lawlessness or ’Kherson people’s republic’ provocateurs?
- ↑ Бывший губернатор Харьковской области помещен в СИЗО (kommersant.ru)
- ↑ "Сейчас они стоят на коленях". Из харьковской ОГА выбили сторонников Майдана (korrespondent.net)
- ↑ Харьков: избитых боевиков "Правого сектора" заставили ползти по коридору позора (ВИДЕО)
- ↑ Общественники, взявшие на себя обязанности депутатов, провозгласили Харьковскую республику (tass.ru)
- ↑ В Харькове задержаны более 60 человек (interfax.ru)
- ↑ Разошлись и поговорили (kommersant.ru)