Ugrás a tartalomhoz

Olysó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Oľšov szócikkből átirányítva)
Olysó (Oľšov)
Olysó zászlaja
Olysó zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKisszebeni
Rangközség
Első írásos említés1309
PolgármesterPavol Hovančík
Irányítószám082 76
Körzethívószám051
Forgalmi rendszámSB
Népesség
Teljes népesség383 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség38 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság458 m
Terület10,17 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 10′ 50″, k. h. 20° 52′ 45″49.180556°N 20.879167°EKoordináták: é. sz. 49° 10′ 50″, k. h. 20° 52′ 45″49.180556°N 20.879167°E
Olysó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Olysó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Olysó (szlovákul: Oľšov) falu Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Eperjestől 37 km-re, Kisszebentől 21 km-re északnyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falu a 13. század második felében keletkezett a tarcai uradalom területén. Első említése 1309-ból való, amikor Rikolf fia Henrik a birtokot a Michal családnak adja el. 1309-ben „Olsowa”, 1329-ben „Vlsua”, 1336-ban „Olschwicha” néven említik az írott források. 1337-ben Rikolf vazallusa, Roh Jakab vásárolja meg. Ezt követően is sűrűn váltják egymást birtokosai, de a lakosság száma egyre csökkent. A 16. században tulajdonosai ruszinokat telepítettek ide. 1600-ban még csak 20, 1787-ben már 30 háza volt 282 lakossal. A Berzeviczy, majd a 18. századtól a Tahy család birtoka.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „OLYSO. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Dezsőfy, és több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Darócznak szomszédságában, mellynek filiája, földgyének fele termékeny, legelője, réttye, erdeje elég van.[2]

1828-ban 42 házában 327-en laktak. Lakói földművelők, pásztorok, vasmunkások voltak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Olysó, tót falu, Sáros vgyében, Tarcza mellett, s ennek fil., 280 kath., 1 evang., 20 zsidó lak. Ut. p. Eperjes.[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 160, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 417 lakosából 411 szlovák volt.

2011-ben 389 lakosából 386 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Új templomát 2001-ben szentelték fel.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]