Nyugati levéllábú poloska
Nyugati levéllábú-poloska | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Leptoglossus occidentalis Heidemann, 1910 | ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Nyugati levéllábú-poloska témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Nyugati levéllábú-poloska témájú médiaállományokat és Nyugati levéllábú-poloska témájú kategóriát. |
A nyugati levéllábú-poloska (Leptoglossus occidentalis) egy poloskafaj (Hemiptera) a karimáspoloskák (Coreidae) családjában. Inváziós faj.
Észak-Amerika nyugati részén, a Sziklás-hegység nyugati oldalán, Kaliforniától a Brit Columbiáig, keletre Idahóig és Nevadáig őshonos, de ma már Észak-Amerika keleti részén is előfordul, magában foglalva Új-Skócia területét, Maine, Connecticut és New Hampshire [1] államokat. A 2000-es években véletlenül behurcolták Európa egyes részeire is. Valószínűleg Észak-Amerikából érkező fenyőszállítmányokkal érkezhettek az első egyedek Olaszországba. Azóta onnan gyorsan terjedni kezdett az európai kontinensen is. 2007-ig kimutatták Svájcban, Szlovéniában, Spanyolországban, Horvátországban, Magyarországon, Romániában, Ausztriában és Németországban is.
Megjelenése
[szerkesztés]Átlagos testhossza 16-20 milliméter, a hímek kisebbek mint a nőstények. Röpképes, a levegőben zümmögő hangot hallat. Lábai hosszúak, hátulsó lábszára kiszélesedik, erről kapta a nevét. Potrohának szegélye felül váltakozóan világos és sötét foltos.
-
Oldalnézet
-
Felülnézet, nyitott szárnnyal
-
Felülnézet
-
A fej részlete
-
Összetett szem
Életmódja
[szerkesztés]Elsődleges védekezése a kellemetlen szag, de a szipókájával szúrni is képes. Az emberi bőrt azonban nehezen szúrja át.
Természetes elterjedési területén a nyugati levéllábú-poloska tűlevelű növények nedveivel táplálkozik, melynek következtében a fejlődő magvak elhalhatnak vagy fejlődésben visszamaradhatnak. Ezért nem túl jelentős kártevőnek tekintik Észak-Amerikában, ám időnként ártalmasabbá válik, például a tűlevelűek ültetvényein. [2]
Eredeti hazájában a tápnövényei közé tartozik például a csavarttűjű fenyő (Pinus contorta), a szürke luc (Picea glauca), valamint az amerikai duglászfenyő (Pseudotsuga menziesii). Őshazáján kívül kívül olyan fajokon is megtalálható, mint a simafenyő (Pinus strobus) és az enyves fenyő ( Pinus resinosa ) Észak-Amerika és Európa keleti részén, valamint a havasi törpefenyő (P. mugo), a feketefenyő (P. nigra), az erdeifenyő (P. sylvestris) és a pisztácia (Pistacia vera) Európában. [2]
A nőstény a petéit kis csoportokban helyezi a gazdanövények tűire vagy levélnyelére. A nimfák tavasszal kelnek ki. A nimfák 5 fejlődési stádiumon mennek keresztül. Az Egyesült Államokban a fajnak évente egy, Dél-Európában kettő, a trópusi Mexikóban pedig három nemzedéke van. Előfordulási területének északi részein szeptemberben kezd telelőhelyet keresni. Védett résekben tölti a telet; kellemetlenné válhat a kiterjedt tűlevelű erdőkkel borított területeken, mivel néha jelentős számban kerül a házakba. [2] Képes átszúrni a PEX-csöveket, ami szivárgást eredményezhet. [3]
Elterjedése
[szerkesztés]A rovar az eredeti hazájában, Észak-Amerika csendes-óceáni partjainál, a mérsékelt és melegebb régiókban gyakori, és folyamatosan terjed keleti irányban. Északkelet felé Új-Skóciáig fordul elő. [4]
Európában először 1999-ben jelentették Észak-Olaszországból; valószínűleg véletlenül importálták fával, és úgy tűnik, többször is, mivel a jelenlétét később az országból szinte egyidejűleg jelentették egymástól jelentős távolságra lévő helyekről. 2007-ig az Észak-Balkánon (Szlovénia és Horvátország), az Alpokon (Ausztria, Svájc), valamint a Cseh Köztársaság, Franciaország, Németország és Magyarország egyes részein jelent meg; 2003-ban Spanyolországban bukkant fel, bár ez az állomány valószínűleg önálló behurcolásból származik. A Weymouth College (Anglia) és Oostende (Belgium) 2007. évi adatai szintén egy vagy két további független behurcolásra utalhatnak. 2007 végén megtalálták Wrocławban és Miechówban (Lengyelország); ezek az állatok valószínűleg Csehország felől érkeztek. [2] 2008 őszén Anglia déli partjaira természetes úton vándorolt be a kontinentális Európából. [5] 2009 végén a nyugati levéllábú-poloska nagy csoportja jelent meg a törökországi Isztambulban található Koç Egyetemen. Ugyanez történt 2012 októberében a francia Alpok több városában, mint például Moûtiersben. 2017-ben először jelent meg a déli féltekén, számos chilei észleléssel. [6]
Japánban először 2008-ban észlelték Tokióban, [7] és 2009-ig a Tokió és a Kanagawa prefektúra területén további előfordulásait rögzítették.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Leptoglossus occidentalis című olasz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ „Bug off! N.H. sees invasion of western conifer seed bug | New Hampshire”, UnionLeader.com. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. április 1.) (angol nyelvű)
- ↑ a b c d Jerzy A. Lis (2008). „Will the invasive western conifer seed bug Leptoglossus occidentalis Heidemann (Hemiptera: Heteroptera: Coreidae) seize all of Europe?”. Zootaxa 1740, 66–68. o. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.11646/zootaxa.1740.1.8. (Hozzáférés: 2020. július 13.)
- ↑ Bates, S.L. 2005. Damage to common plumbing materials caused by overwintering Leptoglossus occidentalis (Hemiptera: Coreidae). Canadian Entomologist 137: 492-496.[journals.cambridge.org/article_S0008347X00002807]
- ↑ Eric R. Eaton. Kaufman Field Guide to Insects of North America. Houghton Mifflin (2006). ISBN 0-618-15310-1
- ↑ Chris Malumphy (2008). „Influx of Leptoglossus occidentalis Heidemann (Coreidae) in England”. Het News 12, 7–9. o.
- ↑ Faúndez (2017. november 23.). „Detection of the invasive western conifer seed bug Leptoglossus occidentalis Heidemann, 1910 (Heteroptera: Coreidae: Coreinae) in Chile”. Arquivos Entomolóxicos 17, 317–320. o. (Hozzáférés: 2019. augusztus 6.)
- ↑ Tadashi Ishikawa (2009). „Leptoglossus occidentalis Heidemann (Hemiptera: Coreidae), a presumable recent invader to Japan”. Japanese Journal of Entomology 12 (3), 115–116. o.