Ugrás a tartalomhoz

Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége
Fájl:O ecowas.gif
  Jelenlegi tagok   Felfüggesztett tagok
  Jelenlegi tagok
  Felfüggesztett tagok
Alapítva1975. május 28.
SzékhelyAbuja ( é. sz. 9° 02′ 31″, k. h. 7° 31′ 30″9.041944°N 7.525000°E)
VezetőBola Tinubu
é. sz. 9° 02′ 31″, k. h. 7° 31′ 30″9.041944°N 7.525000°EKoordináták: é. sz. 9° 02′ 31″, k. h. 7° 31′ 30″9.041944°N 7.525000°E
A Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége témájú médiaállományokat.

A Nyugat-Afrikai Államok Gazdasági Közössége (francia: Communauté économique des États de l'Afrique de l'Ouest; CEDEAO; angol: ECOWAS) egy regionális politikai és gazdasági unió Nyugat-Afrikában, amely 2023-ban tizenöt országból áll. Békefenntartó szervezetként is szolgál, a tagállamok időnként közös katonai erőket küldenek a térség tagállamaiba, amikor valahol politikai instabilitás és nyugtalanság alakul ki.[1][2]

Előzmények

[szerkesztés]

Az egyesülés előfutára a francia Nyugat-Afrika gyarmatának felbomlása után a Nyugat-afrikai Vámunió (Union Douanière de l'Afrique de l'Ouest; UDAO) volt, amelyet 1959. június 9-én hoztak létre. 1966-ban az UDAO a Nyugat-Afrikai Államok Vámuniója ( Union Douanière des États de l'Afrique de l'Ouest ; UDEAO) átfogó szervezetté alakult. Az UDEAO 1970. május 21-i bamakói csúcstalálkozóján ezt formálisan feloszlatták, de 1973-ban ismét elhatározták egy nyugat-afrikai gazdasági közösség (Communauté Economique de l'Afrique de l'Ouest; CEAO) megalapítását.[3]

A Nyugat-Afrikai Gazdasági Közösséget 1975. május 28-án alapították a Lagosi Szerződés aláírásával, és 1976-ban lépett hatályba. 1978-ban megnemtámadási jegyzőkönyv, 1981. május 29-én pedig az ECOWAS Monitoring Group (ECOMOG) megállapodása jött létre a közös védelemről.

Az 1993. július 24-én a Cotonouban megkötött, felülvizsgált szerződés hivatalosan felváltotta a Lagosi Szerződést, és új jogalapra helyezte az ECOWAS-t. Az egyesülés célja a gazdasági integráció kiterjesztése. Az idők folyamán újabb célok is felkerültek, pl. a fokozatos politikai integráció, amely egy közös nyugat-afrikai bíróság és egy közös nyugat-afrikai parlament létrehozásában 2001-ben történt meg.

Az ún. eco, mint közös nyugat-afrikai valuta legutóbb elhatározott bevezetését 2004 után 2009-re halasztották, majd később újra halasztották, 2020-ra,[4] majd 2027-re.[5]

Szervek és intézmények

[szerkesztés]
  • ECOWAS-bizottság ( The ECOWAS Commission), amelyet 1977 és 2006 között Végrehajtó Tanácsnak neveztek, Abujában (Nigéria) székel [6]
  • ECOWAS parlament ( The ECOWAS Parliament ), Abujában, Nigériában [7]
  • A Közösségi Bíróság Abujában, Nigériában [8]
  • EBID Fejlesztési bank (ECOWAS Bank for Investment and Development), székhelye Loméban ( Togo ) [9]
  • Nyugat-afrikai Egészségügyi Szervezet Bobo-Dioulassóban ( Burkina Faso ) [10]
  • A nyugat-afrikai pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni többoldalú csoport ( The Inter-Governmental Action Group against Money Laundering and Terrorism Financing in West Africa ) székhelye Dakarban ( Szenegál ) [11]

Tagállamok

[szerkesztés]

Az ECOWAS a 2020-as évek elején tizenöt államból áll:

Az ECOWAS A zóna tagállamai
Ország Terület [12]
(km2) 		Népesség [13]
(ezer fő) 		GDP (nominális)[14]
(millió USD)</br> GDP (nominális)[15]
(millió USD) 		GDP (PPP)[16]
(millió nemz. $)</br> GDP (PPP)[16]
(millió nemz. $) 		Valuta Hivatalos
nyelv
 Zöld-foki Köztársaság 4 033 521 1 603 3 413 escudo portugál
 Gambia 11 295 1 991 939 3 344 dalasi angol
 Guinea 245 857 12 609 6 699 15 244 frank Francia
 Bissau-Guinea 36 125 1 844 1 057 2 685 CFA frank portugál
 Libéria 111 369 4 503 2 053 3 762 dollár angol
 Mali 1 240 192 17 600 12 747 35 695 CFA frank Francia
 Szenegál 196 712 15 129 13 610 36 625 CFA frank Francia
 Sierra Leone 72 300 6 453 4 215 10 127 Leone angol
ECOWAS A zóna összesen 1 917 883 60 550 42 923 110 895 —
Az ECOWAS B zóna tagállamai
Ország Terület [17]
(km2) 		Népesség [18]
(ezer fő) 		GDP (nominális)[15]
(millió USD)</br> GDP (nominal)[15]
(millió USD) 		GDP (PPP)[16]
(millió nemz. $)</br> GDP (PPP)[16]
(millió nemz. $) 		Valuta Hivatalos
nyelv
 Benin 114 763 10 880 8 291 22 377 CFA frank Francia
 Burkina Faso 272 967 18 106 10 678 30 708 CFA frank Francia
 Ghána 238 533 27 410 37 543 115 409 cedi angol
 Elefántcsontpart 322 463 22 702 31 759 79 766 CFA frank Francia
 Niger 1 267 000 19 899 7 143 19 013 CFA frank Francia
 Nigéria 923 768 211 400 481 066 1 093 921 Naira angol
 Togo 56 785 7 305 4 088 10 667 CFA frank Francia
ECOWAS B zóna összesen 3 196 279 277 502 580 568 1 371 861 —

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Adeyemi, Segun. „West African Leaders Agree on Deployment to Liberia”, Jane's Defence Weekly , 2003. augusztus 6. 
  2. ↑ „The 5 previous West African military interventions”, Yahoo News, 2017. január 20.. [2020. november 28-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. január 27.) 
  3. ↑ Die Wirtschaftsgemeinschaft westafrikanischer Staaten (ECOWAS) – ein neuer Integrationsversuch, Autor: Rolf Langhammer in: Europa-Archiv, 5/1976, Seite 163
  4. ↑ Afrikában új közös pénzt vezetnek be. Magyar Nemzet
  5. ↑ ECOWAS to launch single currency by 2027 - The Point (amerikai angol nyelven). thepoint.gm. (Hozzáférés: 2023. augusztus 7.)
  6. ↑ ECOWAS Commission Archiválva 2022. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (offizielle Website), abgerufen am 10. Januar 2022 (angolul).
  7. ↑ ECOWAS Parliament (offizielle Website), abgerufen am 10. Januar 2022 (angolul).
  8. ↑ The Community Court of Justice. Offizielle Website. Abgerufen am 5. Dezember 2016.
  9. ↑ ECOWAS Bank for Investment and Development. Offizielle Website. Abgerufen am 5. Dezember 2016.
  10. ↑ West African Health Organisation. Offizielle Website. Archiválva 2017. június 21-i dátummal a Wayback Machine-ben Abgerufen am 5. Dezember 2016. (angolul)
  11. ↑ Offizielle Seite der GIABA. Abgerufen am 31. August 2017.
  12. ↑ Demographic Yearbook – Population by sex, annual rate of population increase, surface area and density pp. 1–2. United Nations Statistics Division, 2012 [2013. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 27.)
  13. ↑ Population 2015. World Bank, 2016. december 16. [2017. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 27.)
  14. ↑ Gross domestic product 2015. Világbank, 2016. december 16. [2016. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 27.)
  15. ↑ a b c Gross domestic product 2015. World Bank, 2016. december 16. [2016. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 27.)
  16. ↑ a b c d Gross domestic product 2015, PPP. World Bank, 2016. december 16. [2016. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 27.)
  17. ↑ Demographic Yearbook – Population by sex, annual rate of population increase, surface area and density pp. 1–2. United Nations Statistics Division, 2012 [2013. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 27.)
  18. ↑ Population 2015. World Bank, 2016. december 16. [2017. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 27.)"Population 2015" (PDF).
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyugat-afrikai_Államok_Gazdasági_Közössége&oldid=26490527”