Nyelvi játékok

A nyelvi játékok olyan – általában társasági – játékok, ahol a játék témája szavak, mondatok, vagy a nyelv egyéb elemei.

Fajtái

Anagrammák: a szöveg betűinek felcserélésével új értelmes szöveg készítése
Palindromok: olyan szövegek, melyek visszafelé olvasva ugyanazt a szöveget eredményezik
Hasonló szavak: egyező alakú, de össze nem függő szavak (simi a latin similis-ből)
Scharade: verses feladványok, ahol egy szó részleteit kell a verssorokból kitalálni
Szómatematika: szavakból elvett vagy hozzáadott betűvel új szavak leírása
Szóintarzia: a szövegben elrejtett értelmes szavak, mondatok találhatóak
Csacsipacsi (más néven Nem mindegy): ugyanazon betűsorrend eltérő tagolásával új kifejezések készítése (pl: olykor csaló – oly korcs a ló)
Eszperente: értelmes mondatok, kizárólag az e magánhangzó felhasználásával (jellegzetesen magyar játék)
Rosszul összetett szavak: két összetett szó egybeolvasztása, mulatságos hatás kedvéért
Spoonerizmus: betűfelcserélés két szó között úgy, hogy a végeredmény is értelmes (például „nem mindegy, hogy görbe sörény vagy sörbe görény”), vö. kecskerím
Tonaludátuszok: idegen nyelvűnek látszó magyar mondatok készítése
Madárnyelv: A szavak szisztematikus felduzzasztásával nehezebben érthető vagy idegenként hangzó szöveg keletkezik (Tuvudsz ivígy beveszévélnivi?)
Fanyelv: Minden magánhangzó után F-et teszünk és megismételjük a magánhangzót. (Szia – szifiafa.)
Usz beszéd: Minden szó után usz-t rakunk. (Sziausz, hogyusz vagyusz?)
Spanyol konyhanyelv: Levágjuk a szó első betűjét (Amennyiben ez mássalhangzó) és a szó után tesszük, majd a végére egy é-t teszünk. Ha a szó magánhangzóval kezdődik, akkor csak egy é-t rakunk a végére. (Imé anvé? – mi van?)
Tyúknyelv: Minden szótag elé ko-t teszünk. (Kokekonyekoret koekoszem – kenyeret esz em.)