Ugrás a tartalomhoz

Normál nyomtávolság

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Normál nyomtáv szócikkből átirányítva)
Normál nyomtávolságú vasúti pálya
Nyomtávváltó berendezés Spanyolországban

A normál nyomtávolság (ismert még mint Stephenson nyomtávolság George Stephenson angol vasúti mérnök neve után, nemzetközi nyomtávolság, UIC nyomtávolság vagy európai nyomtávolság) egy vasúti nyomtávolság, melynél a két sínszél távolsága 1435 mm-re (4 láb, 8 és fél hüvelyk vagy 56,5 hüvelyk) található egymástól.[1][2][3][4][5]

Ez a világon a legnagyobb hosszúságban alkalmazott nyomtávolság, a világ vasútjainak több mint 50%-a 1435 mm-es nyomtávolságú. Továbbá ez a nyomtávolság a leggyakrabban alkalmazott nagysebességű vasúti nyomtávolság is, a világ nagysebességű vasútjával rendelkező 22 ország közül csak Oroszország, Finnország, Portugália, Üzbegisztán és részben Spanyolország alkalmaz ettől szélesebb nyomtávolságot.

Ezt a nyomtávolságot nemcsak a nemzeti vasúttársaságok, hanem számos metró-, és villamos vonal, továbbá több siklóvasút is alkalmazza. Bár ezek legtöbbször szigetüzemként működnek, mégis érdemes a legjobban elterjedt nyomtávolságot választani a későbbi járműbeszerzések megkönnyítése érdekében.

Története

[szerkesztés]

A vasúti közlekedés Angliából indult világhódító útjára. Már az első angliai vasútvonalak is ezzel a nyomtávolsággal épültek, majd miután az angliai mozdonygyárak külföldre is értékesítettek mozdonyokat, a frissen megalakuló vasúttársaságok is ezt a nyomtávolságot alkalmazták. miután azonban több ország is saját mozdonygyártásba kezdett, létrejöttek az ettől keskenyebb és szélesebb nyomtávolságok is.

Magyarország

[szerkesztés]

Magyarországon is az első vasútvonal Pest és Vác között normál nyomtávolsággal épült ki, majd az ezt követő vasútépítések is ezt a nyomtávolságot alkalmazták. A magyarországi villamos- és metróvonalak, továbbá a budavári sikló is normál nyomtávolsággal épült ki. Az országban az 1435 mm-es nyomtávolságon kívül a gazdasági kisvasutak keskeny nyomtávolsággal, továbbá Záhony környékén Ukrajna közelsége miatt széles vagy fonódott nyomtávolságú vasútvonalak épültek.

Japán

[szerkesztés]

Japán vasúthálózata 1067 mm-es nyomtávolsággal épült ki, ám mikor a Sinkanszen megépítésébe fogtak, a japánok is a számukra szélesebb, normál nyomtávolságot választották. Az 1435 mm-es nyomtávolság lehetővé tette, hogy szélesebb, ezáltal nagyobb befogadóképességű szerelvényeket állítsanak üzembe, továbbá a sebességet is megemelhették először 200 km/h-ra, majd később egészen 300 km/h sebességre.

Spanyolország

[szerkesztés]

Spanyolország a Franciaországgal való ellenséges viszonya miatt szélesebb, 1668 mm-es nyomtávolságot alkalmazott az országos vasúthálózat kiépítésénél. Ám miután felvették az Európai Unióba és megkezdték az országos nagysebességű vasúthálózat (AVE) kiépítését, a spanyolok is a normál európai nyomtávolságot alkalmazták. Ez a meglévő vasúthálózatukkal azonban nem volt kompatibilis, így a Talgo kifejlesztette a nyomtávváltásra is alkalmas vonatokat.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Francesco FALCO: 2007-EE-27010-S. TEN-T Executive Agency, 2012. december 31. [2012. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 20.)
  2. Japan. Speedrail.ru, 1964. október 1. [2012. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 20.)
  3. Francesco FALCO: EU support to help convert the Port of Barcelona's rail network to UIC gauge. TEN-T Executive Agency, 2013. január 23. [2013. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 20.)
  4. Spain: opening of the first standard UIC gauge cross-border corridor between Spain and France. UIC Communications. (Hozzáférés: 2013. augusztus 20.)
  5. Displaceable rolling bogie for railway vehicles. IP.com. [2013. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 20.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:1435 mm track gauge
A Wikimédia Commons tartalmaz Normál nyomtávolság témájú médiaállományokat.
  • The Sydney Morning Herald”, The Sydney Morning Herald , 1892. május 23., 4. oldal (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.) , a discussion of gauge in Australia circa 1892
  • Standard Railway Gauge”, Townsville Bulletin , 1937. október 5., 12. oldal (Hozzáférés: 2014. március 19.) , a discussion of the Roman gauge origin theory.
  • Irányelvek 1435 mm nyomtávolságú pályák és ezek állomásainak tervezésére. Budapest: Magyar Államvasutak (1954) 
  • Vasúti felépítmény. Műszaki útmutató 1435 mm nyomtávolságú pályákra. D 12. Budapest: Közlekedési Dokumentációs Vállalat (1957)