Ugrás a tartalomhoz

Újtölgyes (Szlovénia)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Noršinci szócikkből átirányítva)
Újtölgyes (Noršinci)
Újtölgyes látképe.
Újtölgyes látképe.
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségAlsómarác
Rangfalu
Alapítás éve1365
PolgármesterFranc Cipot
Irányítószám9221
Rendszám területkódMS
Népesség
Teljes népesség225 fő (2020. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság187 m
Terület3,46 km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 40′ 11″, k. h. 16° 12′ 21″46.669761°N 16.205931°EKoordináták: é. sz. 46° 40′ 11″, k. h. 16° 12′ 21″46.669761°N 16.205931°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Újtölgyes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Újtölgyes (korábban Norsincz, szlovénül: Noršinci[2]) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Alsómaráchoz tartozik. Nevének ez a magyar formája elavult, a helyi magyarok sem ismerik ezen a néven.

Fekvése

[szerkesztés]

Muraszombattól 3 km-re északkeletre, a Mártonhelyi-patak partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A település első írásos említése 1366-ban történt. 1365-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt ennek családnak, mely birtokközpontjáról a felsőlendvai, felső-lindvai Bánfi, felső-lindvai Herczeg neveket is viselte. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu Norzynch in districtu Sancti Martini alakban szerepel.[3] A felsőlendvai uradalom szentmártoni kerületéhez tartozott. A Széchyek fiági kihalása után 1687-ben a vasvári káptalan előtt kelt oklevelében Kéry Ferenc és felesége Széchy Julianna Norsincot is eladta a Szapáryaknak.

Vályi András szerint " NORSINCZ. Tót falu Vas Várm. földes Ura G. Szapári, és G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Mattyánczhoz nem meszsze, és annak filiája, határja is hozzá hasonlító."[4]

Fényes Elek szerint " Norsincz, vindus falu, Vas vmegyében, a muraszombati uradalomban, 140 kath., 47 evang. lak."[5]

Vas vármegye monográfiája szerint " Tölgyes, 47 házzal és 289 r. kath. és ág. ev. vallású, vend lakossal. Postája és távírója Muraszombat."[6]

A térképeken Norsincz néven szerepelt, mígnem ezt a 19. század végi földrajzinév-magyarosítási hullám idején Tölgyes, majd Újtölgyes névre változtatták.

1910-ben 289, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 244 lakosa volt. A korábbi évek adatai nagyobb lélekszámról tesznek tanúbizonyságot. 1991-ben például 263, míg 1910-ben 289-en laktak a községben. 1836-ban mutatható kevesebb lakos, akkor 146 római katolikus és 46 evangélikus lakta.

Felújított régi vend nyelvű feliratos kőkereszt a falu bejáratánál.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A falu bejáratánál álló kőkereszt 1884-ben készült.
  • Kulturális műemlék az 1905-ben épített gazdag homlokzati díszítésű faárkádos ház.

Híres emberek

[szerkesztés]

A faluban született a vend nyelv egyik legjelentősebb 19. századi irodalmára Kardos János evangélikus lelkész, költő, író, műfordító.

További információk

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. Noršinci nevű település van Ljutomer mellett is.
  3. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye