Ningírszu (isten)

Ningírszu jelképe, az imdugud madár (relief Gírszuból)

Ningírszu (sumer 𒀭𒊩𒌆𒄊𒋢 ^dnin-gir₂-su) sumer isten, Ningírszu település helyi főistene, egy időben Lagas városkirályság védnöke, Ninurta helyi formája. Enlil és Ninhurszag fia, testvérei többek közt Nanse, Nanna és Níszaba, felesége Baba (akkád Bau). A mezőgazdaság és az ezzel összefüggő termékenység istene, a jólét megtestesítője, e minőségében az ásó a jelképe. E funkciói a legkorábbi időkből származnak, neve a gir₂-su (gírszu) szóból származik, amely „tönkölybúza” jelentésű. A hozzá kapcsolt előtaggal a név eredetileg „a tönkölybúza űrnője” jelentésű, később mégis férfi istenségként tisztelték. Valószínűleg összeolvadhatott egy férfi isten tiszteletével, akinek a vadászat és a háború volt a tevékenységi köre – talán ez már a Ninurtával azonosítás következménye, vagy fordítva, azért azonosították Ninurtával, mert a lagasi uralkodók győzelmeit Ningírszunak tulajdonították, és szükség volt a háborús jelképekre. Az azonosítás a másik irányban is működött, Lagas hanyatlása és bukása (i. e. 22. század) után Ningírszu tisztelete gyakorlatilag megszűnt, de ugyanekkor a nippuri Ninurta mezőgazdasági funkciókat is kap. Szent állata az oroszlánfejű sas, az imdugud (akkád anzu), akit a Sors-táblák ellopása után megölt. Az ehhez használt fegyvert a lagasi Ébagarában őrizték.

Tisztelete Lagasban Éannatum idején terjedt el széles körben. Ábrázolása megtalálható a keselyűsztélén is.

Források

• Helmut Freydank (szerk.): Lexikon Alter Orient. Ägypten * Indien * China * Vorderasien, VMA-Verlag, Wiesbaden 1997. ISBN 3-928127-40-3
• Gwendolyn Leick: A Dictionary of Ancient Near Eastern Mythology, Routledge Chapman & Hall, New York 1998. ISBN 0-4151-9811-9
• Brigitte Groneberg: Die Götter des Zweistromlandes. Kulte, Mythen, Epen, Artemis & Winkler, Stuttgart 2004. ISBN 3-7608-2306-8