Nippur
|
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Nippur | |
| Nuffar | |
 | |
| Névváltozatok | Nibru, Nibbur |
| Alapítás | i. e. 5. évezred (?) |
| Lakói | sumerek |
| Ország |  Irak |
| Beszélt nyelvek | sumer |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 0,052 km² |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Nippur
Pozíció Irak térképén
| |
 é. sz. 32° 07′ 34″, k. h. 45° 13′ 51″32.126111°N 45.230833°EKoordináták: é. sz. 32° 07′ 34″, k. h. 45° 13′ 51″32.126111°N 45.230833°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nippur témájú médiaállományokat. | |
| Mezopotámia földrajza |
|---|
| Sumer |
| Akkád |
|
Babilóniai városok Asszíriai városok |
| Egyéb városok |
Nippur (sumer 𒌷𒂗𒇸 URUEN.LIL, Nibru, akkád: Nibbur) város volt az ókori Mezopotámia – a mai Irak – területén. Istene, Enlil – és temploma, az Ékur – különleges szerepet játszott Mezopotámia déli részén, kultusza a többi isten fölé emelkedett. Nippur talán sohasem volt hatalmi központ, de Dél-Mezopotámia szellemi központjának számított a sumerektől az Újbabiloni Birodalom koráig. Az i. e. 3. évezred elején még nem voltak katonai konfliktusok a sumer városok közt, a városok szövetségében a nippuri Enlil, és az Ékur papsága szakrális tekintélyt élvezett, a hagyomány szerint a Sumer feletti hegemóniát gyakorló uralkodót is Nippurban választották meg.[1]
Története
[szerkesztés]Az i. e. 4. évezredben, az Ubaid-kortól virágzó központ volt. Nippur birtoklása mellett Kis város – mint jelképes politikai központ – birtoklása és királyi címe jelentette egy uralkodó számára az egész Dél-Mezopotámia feletti uralmat. Az asszírok a várost olyan fontosnak tartották, hogy más városoktól eltérően – mint pl. Babilon – kormányzását nem hagyták hűbéres fejedelemre (enszi vagy sarru), hanem asszír helyőrség élén asszír kormányzó irányította. Az 1. században felújították Innin templomát,[2] egészen a 8. századig lakták. A város 5000 éves története egy a környezetéből 20 méterre kiemelkedő dombrendszert (tell) hozott létre.
Kulturális élete
[szerkesztés]Fontos írnokiskola működött a területén, a sumer irodalomról szóló ismereteink legnagyobb része nippuri leletekből származik.
A város legfontosabb szentélykörzete az Ékur volt, Enlil – a három legfontosabb sumer isten egyike – templomegyüttese, a sumer vallási kultuszközösség központja. A Tummal Ninlil istennő szentélykörzete volt, és Inanna (Innin) – azaz Istár – is rendelkezett itt templommal.
Régészeti feltárások
[szerkesztés]Itt először pennsylvaniai és chicagói expedíciók 1889-1890 között végeztek ásatásokat. Ezután Hermann Hilprecht mintegy 30 000 agyagtáblát tárt fel, amelyek történeti, jogi, igazgatási és irodalmi szövegeket tartalmaztak. 1948-tól Donald McCown folytatott ásatásokat.
|
Ez az ókori témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- A. Leo Oppenheim: Az ókori Mezopotámia. 2. kiad. Budapest: Gondolat. 1982. ISBN 963 281 151 8
- Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963 208 507 8
- Komoróczy Géza (2009). „Új és régi – Mezopotámia az i. sz. 1. évezred első felében”. Ókor VIII (2), 3-7. o. ISSN 1589-2700.
- Oates, Joan. Babilon. General Press Kiadó Budapest. ISBN 978 963 643 064 1
