Ugrás a tartalomhoz

Alsónémeti

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Nižné Nemecké szócikkből átirányítva)
Alsónémeti (Nižné Nemecké)
Alsónémeti zászlaja
Alsónémeti zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásSzobránci
Rangközség
PolgármesterMilan Husár
Irányítószám072 52
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámSO
Népesség
Teljes népesség329 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség46 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság110 m
Terület7,25 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 39′, k. h. 22° 15′48.650000°N 22.250000°EKoordináták: é. sz. 48° 39′, k. h. 22° 15′48.650000°N 22.250000°E
Alsónémeti weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsónémeti témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsónémeti (szlovákul: Nižné Nemecké) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagymihálytól 32 km-re északkeletre, az ukrán határ mellett található.

Története

[szerkesztés]

1353-ban említik először. Lakói főként fuvarozással és mezőgazdasággal foglalkoztak.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Németi. Két falu Ungvár várm. Alsónak földes Urai több Uraságok, melly fekszik Jenkének szomszédságában, és annak filiája, Felsőnek pedig Horvát Uraság, ez 1/4 mértföldnyire fekszik a’ másiktól, lakosai külömbfélék, határbéli földgyeik jók, vagyonnyaik jelesek, el adásra alkalmatos módgyok van.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Alsó- és Felső-Némethi, két tót-orosz falu, Ungh vgyében, ut. p. Ungvárhoz északra 3/4 mfdnyire, az első 191 romai, 51 g. kath., 4 ref., 9 zsidó lak., a második 64 rom., 170 g. kath. , 18 zsidó lak., g. kath. paroch. templommal. Az elsőnek f. u. Pongrácz, Tomcsányi, Diószeghy stb. a másodiknak b. Horváth s. m.[3]

1918-ban zavargások voltak a faluban.[4] A trianoni diktátumig Ung vármegye Ungvári járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 286 lakosából 231 szlovák, 45 magyar és 1 egyéb anyanyelvű, ill. 9 csecsemő volt.

1890-ben 330 lakosából 274 szlovák, 34 magyar, 16 német és 6 ruszin anyanyelvű volt.

1900-ban 403 lakosából 333 szlovák, 45 magyar és 22 ruszin anyanyelvű volt.

1910-ben 439 lakosából 328 szlovák, 53 magyar, 30 német, 28 ruszin anyanyelvű volt. Ebből 210 római katolikus, 156 görögkatolikus, 39 református, 33 izraelita és 1 evangélikus vallású volt.

1921-ben 417 lakosából 266 csehszlovák, 99 magyar, 51 orosz és 1 egyéb nemzetiségű volt. Ebből 179 római katolikus, 164 görögkatolikus, 45 református és 29 izraelita vallású volt.

1930-ban 444 lakosából 395 csehszlovák, 12 magyar, 5 zsidó, 3 ruszin és 29 állampolgárság nélküli volt. Ebből 231 római katolikus, 155 görögkatolikus, 44 református és 14 izraelita vallású volt.

1941-ben 430 lakosából 391 szlovák, 12 magyar és 21 egyéb anyanyelvű volt.

1991-ben 368 lakosából 362 szlovák, 4 cseh és 2 ukrán volt.

2001-ben 323 lakosából 317 szlovák, 5 cseh és 1 ukrán volt.

2011-ben 336 lakosából 288 szlovák, 1-1 ukrán és cseh, illetve 46 ismeretlen nemzetiségű volt. Ebből 184 római katolikus, 67 görögkatolikus, 20 református, 53 ismeretlen vallású és 11 nem vallásos volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]