Manhattan (városrész)

Manhattan
Manhattan látképe
Manhattan zászlaja Manhattan pecsétje
Közigazgatási adatok
Ország	Amerikai Egyesült Államok
Állam	New York
Megye	New York
Város	New York City
Rang	kerület
Alapítás éve	1624
Névadó	Manhattan (sziget)
Kerületi elnök	Scott Stringer (D)
Irányítószám	Lista 10000–10399 10000 10004 10008 10011 10015 10018 10023 10024 10025 10026 10020 10021 10028 10032 10034 10037 10039 10042 10044 10045 10047 10049 10052 10054 10056 10058 10061 10063 10065 10068 10070 10073 10077 10080 10084 10087 10091 10094 10096 10098 10099 10102 10104 10107 10109 10112 10116 10118 10121 10124 10127 10130 10131 10133 10135 10138 10140 10144 10148 10151 10152 10155 10162 10166 10171 10177 10181 10184 10187 10190 10192 10194 10196 10199 10203 10207 10209 10210 10212 10214 10216 10219 10223 10226 10228 10231 10233 10236 10239 10241 10243 10245 10247 10250 10252 10240 10256 10260 10264 10267 10269 10272 10275 10278 10280 10283 10287 10291 10295 10297 10299 10300 10302 10304 10307 10311 10314 10315 10318 10322 10325 10329 10331 10333 10336 10337 10339 10341 10344 10346 10349 10351 10354 10359 10362 10366 10368 10371 10373 10374 10378 10382 10386 10387 10389 10392 10394 10381 10398 10035 00083 10463
Körzethívószám	212 646 917
Népesség
Népesség	1 694 251 fő (2020. ápr. 1.)
Népsűrűség	27 394,3 fő/km²
Háztartások száma	758 720
Egy főre jutó jövedelem	78 771 $
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	85 m
Terület	87,5 km²
- ebből vízi	28 km²
Időzóna	Eastern Time Zone UTC−5 UTC−4
Azonosítók
GNIS	979190 971945
GeoNames	5125771
Elhelyezkedése
é. sz. 40° 43′ 42″, ny. h. 73° 59′ 39″40.728333333333, -73.994166666667
Manhattan honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Manhattan témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Manhattan térképe

Manhattan neve egyszerre jelenti Manhattan szigetét és a rajta elterülő Manhattan kerületet, amely New York öt kerületének egyike. A kerülethez magán Manhattan szigetén (amelyet a Hudson folyó torkolati része ölel körül) kívül tartozik még több másik sziget és a szárazföld egy kis része is. Közigazgatásilag ez New York megye (county) is egyben. A 2010-es népszámlálás adatai szerint 1 585 873 lakosa volt, területe mindössze 87,5 km², messze az ország legsűrűbben lakott megyéje.

Földrajz

A Hosszú-sziget, vagyis Mannados térképe 1661-ből

Manhattan szigetét nyugatról a Hudson, északról a Harlem folyó, keletről az East River (Keleti folyó), délről az Atlanti-óceán (azon belül a Felső-New York-i öböl) fogja közre. A Harlem és az East River voltaképpen a Hudson folyó mellékága, de önálló nevet viselnek. A kerülethez tartozik a Roosevelt-sziget és a Belmont Island (az East Riveren) és a szárazföld egy darabja, a Marble Hill is. Érdekesség, hogy utóbbi eredetileg Manhattannel alkotott egybefüggő területet, de a Harlem River jobb hajózhatósága érdekében azt kiásták, összekötve az East Riverrel, míg a Marble Hillt a szárazföldtől (Bronxtól) addig elválasztó természetes csatornát feltöltötték.

Tulajdonképpen Manhattanhez tartozik az Ellis Island és a Szabadság-szobornak helyt adó Liberty Island is, de ezek a kis szigetek hivatalosan Szövetségi Területnek számítanak, így nem tartoznak New York államhoz.

Manhattan szigete 21 km hosszú és legszélesebb részén 3,7 km széles. Déli és északi csücske kivételével utcaszerkezete teljesen merőleges rácsszerkezetű, követi a Hudson folyó partvonalát. A vele párhuzamos utak a sugárutak (Avenue), a merőlegesek az utcák (Street). Többségük csak számot visel. A sugárutak számozása az East Rivertől nyugat felé emelkedik 1-től 12-ig, de néhányuk csak nevet vagy nevet és számot is visel, házszámaik délről növekednek, a Budapesten is alkalmazott módszer szerint a jobb a páratlan, a bal a páros oldal. A sziget nagyjábóli középvonalában az Ötödik sugárút (Fifth Avenue) található. Az utcáknak ettől keletre illetve nyugatra eső részeit külön nevezik meg, például Keleti 42. utca és Nyugati 42. utca (East 42nd Street, West 42nd Street). A házszámok az utcákban az Ötödik sugárúttól kezdve növekednek – általában a házak számától függetlenül – sugárutanként százzal. Az utcák között mintegy 60 m távolság van, a sugárutak sűrűsége változó: 80 és 250 m közötti a háztömbök hossza.

Az utcák tájolása miatt május 28-ára és július 12-ére esik az a két nap, amikor a Nap pontosan az utcák tengelyének irányában megy le, így ezen a két napon lehet a belső területekről az utcaszintről látni a napnyugtát. A vele szemben haladókat teljesen elvakíthatja.

A középső és az északi területeken a rácsszerkezetben egyetlen kivétel van, a Manhattanen végighúzódó Broadway, amely néhány enyhe ívű kanyart kivéve megközelítőleg a földrajzi észak-déli irányt követve ferdén keresztezi a sugárutakat és utcákat. Ez néhol érdekes építészeti megoldásokat szül, aminek leghíresebb példája a nagyon szűk háromszög alapterületű Vasaló-ház a Broadway és a Fifth Avenue találkozásánál.

Dél-Manhattanben a keskenyedő terület és a történelmi hagyományok miatt kicsit kuszább szerkezetűek az utcák, a Nulladik utcától, a Houston Streettől délre (illetve a Nyugati részen már a 14. utcától délre) neveket viselő, változó szögben haladó utcákat találunk.

Városnegyedei

A Madison-Avenue a 40. utcából Észak felé nézve

Manhattan számos városnegyedre oszlik. Közigazgatásilag 12 körzet van, de ennek csak adminisztratív jelentősége van. A három alapvető rész a Downtown (déli), a Midtown (középső) és az Uptown (északi rész), a Downtown nagyjából a Houston Streettől délre, az Uptown az 59. utcától a 110. utcáig (a Central Park déli oldalától az északi oldaláig) tart. A Houston és az 59. utca közti terület a Midtown, a 110. utcától északra található Harlem. A legészakibb utca a 220., a Fifth Avenue a 149. utcánál ér véget, ettől felfelé már csak nyugati utcaszámok vannak és itt is igaz, hogy a keskenyedő terület miatt sok helyen felbomlik az egységes rácsszerkezet.

A sziget déli csücske Lower Manhattan vagy más néven a Financial District és a Battery Park, feljebb, nyugaton a Tribeca (Triangle below Canal St), középen a SoHo (South of Houston St.), keleten a Lower East Side található. Ugyancsak a középső keleti részhez tartozik a Chinatown és a Little Italy nevű rész. A Downtown felső része keresztben a Greenwich Village. A Midtown alsó keleti részei a Meatpacker District, feljebb Chelsea, középső-keleti része Gramercy vagy más néven Flatiron District, ahol a már említett, Vasaló-ház található. Még feljebb nyugaton a Hell’s Kitchen, beljebb a Garment District, keleten a Murray Hill, majd nyugaton a 6. és 7. sugárút és a Broadway találkozásának környéke a Theatre District. A Hetedik és a Broadway kereszteződése a 41-42-43. utca magasságában van a város igazi közepe, a Times Square. A Central Park nyugati oldala az Upper West Side, keleti oldala az Upper East Side, itt található az Ötödik sugárúton a Museum Mile, az a mintegy egy mérföldes rész, ahol a város több jelentős múzeuma is található (Metropolitan, Modern Művészeti Múzeum, Guggenheim, Whitney stb.)

Jelentős számú magyar bevándorló lakott egykor a Lower East Side-on valamint az Upper East Side keleti részén, a Harmadik sugárút és az East River között, a 86. utca magasságában (Yorktown). Mára azonban ezek az egybefüggő közösségek felbomlottak, így nincs olyan terület, amire jóindulattal rá lehetne mondani, hogy magyar negyed.

Képgaléria

• 
  Manhattanről és New York Cityről (1873)
• 
  Léghajó Manhattan felett
• 
  Manhattan déli csücske, 1942-ben
• 
  Manhattan napjainkban
• 
  A Times Square

Panoráma

Nagyítás

Manhattan 360°-os panorámája az Empire State Buildingről nézve

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Manhattan című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• Manhattan hivatalos oldala (angolul)
• Manhattan látnivalói az iranynewyork.hu oldalon (magyarul)
• 28 Photos That Show How Much Times Square Has Changed