Feketeszájú géb

Feketeszájú géb
	Kifogott példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Csontos halak (Osteichthyes);
Osztály:	Sugarasúszójú halak (Actinopterygii);
Alosztály:	Újúszójúak (Neopterygii);
Alosztályág:	Valódi csontoshalak (Teleostei);
Öregrend:	Tüskésúszójúak (Acanthopterygii);
Csoport:	Percomorpha;
Rend:	Sügéralakúak (Perciformes);
Alrend:	Gébalkatúak (Gobioidei);
Család:	Gébfélék (Gobiidae);
Alcsalád:	Benthophilinae;
Nemzetség:	Neogobiini;
Nem:	Neogobius; Iljin, 1927
Faj:	N. melanostomus;
Tudományos név
	Neogobius melanostomus; (Pallas, 1814)
Szinonimák
	Apollonia melanostoma (Pallas, 1814); Gobius affinis Eichwald, 1831; Gobius cephalarges Pallas, 1814; Gobius chilo Pallas, 1814; Gobius exanthematosus Pallas, 1814; Gobius grossholzii Steindachner, 1894; Gobius lugens Nordmann, 1840; Gobius melanio Pallas, 1814; Gobius melanostomus Pallas, 1814; Gobius sulcatus Eichwald, 1831; Gobius virescens Pallas, 1814; Neogobius cephalarges (Pallas, 1814); Neogobius cephalarges cephalarges (Pallas, 1814); Neogobius melanostomus affinis (Eichwald, 1831); Ponticola cephalarges (Pallas, 1814);
Elterjedés
	; Élőhelye Európában és inváziós fajként azonosított előfordulása piros színnel jelölve
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Feketeszájú géb témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Feketeszájú géb témájú médiaállományokat és Feketeszájú géb témájú kategóriát.

A feketeszájú géb (Neogobius melanostomus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a gébfélék (Gobiidae) családjába és a Benthophilinae alcsaládjába tartozó faj. Nincs gazdasági jelentősége, bár eredeti élőhelyein a nagyobb példányokat étkezési célra felhasználják és a horgászok számára csalihalként hasznosítható.

Előfordulása

A feketeszájú géb elterjedési területe a Fekete- és Azovi-tenger teljes parti szakasza, ahonnan a folyókba is felúszik. A Kaszpi-tenger nyugati felén a parti övben megtalálható. Betelepítették az Aral-tóba és Európa több folyójába bekerült, így megjelent a Dunában is. Magyarországon 2001-ben azonosították az első példányát, amelyet Gödnél fogtak.^[1]^[2]

2004-ben Észak-Amerikába is eljutott, a hajók ballasztvizeinek köszönhetően.

Hasonló fajok

A Neogobius halnem többi fajától megkülönböztethető amiatt, hogy azok az elülső hátúszójuk végén nem viselnek fehérrel szegett fekete foltot. Hasonlít rá még a tarka géb , de annak a szája kisebb, és felső állkapcsán az elülső orrnyílások csőszerűen előrenyúlnak. Az amurgéb, a botos és a cifra kölönte hasúszói különállóak, nem alkotnak tapadókorongot.^[2]

Megjelenése

Tömzsi teste hosszúkás, hengeres és a farokrészen oldalról lapított. Kis méretű hal a testhossza 15-18 centiméter, de legfeljebb 25 centiméter. 4 centiméteresen már felnőttnek számít. 31-34 csigolyája van. Feje testéhez képest nagy és a szeme között nincs pikkely. Ezzel szemben a tarkója, a háta, a mellúszók tövi része, a kopoltyúfedők felső egynegyede, a torka és a hasa is pikkelyezett. 45-58 vagy többnyire 47-54 pikkelye van egy hosszanti sorban, melyek nagyságukat tekintve a rokon fajokéhoz képest nagyobbak. A fenéklakó életmód miatt a hasúszói összenövésével kialakult tapadókorongja, a has hosszának 60-80 százalékát teszi ki. Két hátúszója közel helyezkednek el, az első 6 tüskés sugárral, a második 1 tüskés és 11-17 (többnyire 14-16) lágy sugárral. A hátúszói egyforma magasak, míg a farok alatti úszójában 1 tüskés és 10-13 lágy sugár található. A fiatalok színe palaszürke ám a felnőtt példányok szürkésbarnák és az alapszínét szabálytalan sötétbarna vagy fekete foltok tarkítják. A fajra jellemző specifikum, hogy a zöldesen mintázott első hátúszójának végén egy világossal szegett fekete folt látható. A nászruhás hímek színe megváltozik és iváskor feketére vált.^[1]^[2]^[3]

Életmódja

A sekély vizű, napfényes, félsós tengerparti lagúnák a kedvenc helyei, ahol gyorsan fejlődik. De a tengerbe ömlő folyóvizekben is egyre feljebb nyomul. Fenéklakó hal, a víz oxigén- és sótartalmának változásait, valamint a hőmérséklet ingadozását jól tűri. A 4-20 Celsius-fokos hőmérsékletet kedveli, de a 30 Celsius-fokot is megtűri. Tápláléka állati eredetű, melyet elsősorban puhatestűek, férgek, csigák, rákok és halikra alkot.^[1]

Legfeljebb 4 évig él.

Szaporodása

Ivarérettségét 1-2 éves korára éri el. Április - szeptemberben ívik édes- és brakkvízben egyaránt. A nőstény az ikrát a hím által tisztára sepert mélyedésbe rakja, melyek jól tapadnak. A lerakott ikra száma ezer körüli, melyekből kikelt ivadékokról a hímek egy ideig gondoskodnak.^[2]^[3]

Képek

Eric Engbretson felvétele a feketeszájú gébről
Lerakott ikrái (Dnyeszter, Ukrajna)
A felvétel jól mutatja a kifejlett példány méretét

Források

↑ Dr. Fritz Terofal:Könyv: Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8
↑ tankönyvtár.hu: Feketeszájú géb – Neogobius melanostomus (Pallas, 1814). Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár. (Hozzáférés: 2011. december 30.)
↑ halak.cikkpress.com:Halak: A Békafejű és a Feketeszájú géb. (Hozzáférés: 2011. december 30.)^{[halott link]}

További információk

Gaebele Tibor: A halivadék élőhely-használatának vizsgálata a gödi Duna-szakaszon. haki.hu. [2016. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 30.)
Neogobius melanostomus. youtube.com. (Hozzáférés: 2011. december 30.)
Neogobius melanostomus (Round goby) (angol nyelven). Washington Department of Fish and Wildlife. [2012. február 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 30.)
Kottelat, M., 1997. European freshwater fishes. Biologia 52, Suppl. 5:1-271.

Internetes leírások a feketeszájú gébről

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. december 30.)
A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2011. december 30.)
A faj adatlapja a FishBase oldalán. FishBase. (Hozzáférés: 2011. december 30.)
Round Goby Neogobius melanostomus (Pallas, 1814). BioLib.cz. (Hozzáférés: 2011. december 30.)
Neogobius melanostomus (Pallas, 1814). WoRMS World Register of Marine Species. (Hozzáférés: 2011. december 30.)
Neogobius melanostomus round goby (angol nyelven). Encyclopedia of Life. (Hozzáférés: 2011. december 30.)
Neogobius melanostomus round goby (angol nyelven). ADW Animal Diversity Web. (Hozzáférés: 2011. december 30.)
Neogobius melanostomus (angol nyelven). boldsystems.org. (Hozzáférés: 2011. december 30.)

A halak portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Dr._Fritz_Terofal:Könyv_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1] Dr. Fritz Terofal:Könyv

[tankönyvtár.hu_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--2] tankönyvtár.hu

[halak.cikkpress.com:Halak_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3] .cikkpress.com:Halak

[1]

[2]

[3]