Ugrás a tartalomhoz

Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság
Alapítva1913. augusztus 30.
SzékhelyBécs
A Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság témájú médiaállományokat.

A Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság (franciául Commission internationale de l'éclairage, angolul International Commission on Illumination, németül Internationale Beleuchtungskommission) a fény, a világítás és a színelmélet kutatása és fejlesztése céljára létrehozott intézmény. A Magyar Nemzeti Bizottságot[1] a Magyar Elektrotechnikai Egyesülettel[2] együttműködésben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vezeti.[3] A Magyar nemzeti Bizottság otthona a Világítás Háza.[4] Előzőleg a budapesti VI. kerület Eötvös utca 11/a-ban működött, onnan a IV. kerület Árpád útra költözött.

Jogköre

[szerkesztés]

Feladata a látás, a fény, a megvilágítás, a képi megjelenítés és a színelmélet elvi és gyakorlati kérdéseinek kutatása és az eredmények közzététele.

A nemzetközi mérésügy vonatkozásában felelős a hét fotometriai alapmértékegység etalonjának, illetve definíciójának megfogalmazásáért, amelyet átvesz a Nemzetközi Súly, és Mértékügyi Hivatal, így ezen a vonalon törvényalkotói szerepe is van. Magyar vonatkozásban ez a mérésügyi törvényben (1991. évi XLV. tv) jut érvényre.

Szabványalkotói tekintetben együttműködésben áll a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottsággal is (joint publicactions; társult közlemények formájában). A CIE által alkotott szabványokat átveszi a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet, ennek következményeként a magyar Világítástechnikai Szótár (MSZ 9620-1991 Fénytechnológia terminológia) formájában hatályos. A szabvány harmadik kiadása tartalmazza a vonatkozó bejegyzés meghatározását angolul és franciául, megnevezését csehül, németül, arabul, olaszul, koreaiul, flamandul, lengyelül és portugálul. A második kiadás tartalmazta a meghatározást németül és oroszul, a megnevezést lengyelül és szerbül; ezeket azóta elhagyták. A világítástechnikai szabványt a következő témakörökbe rendezik.

CIE S 017:2020 Megnevezés IEC 60050:845[5] MSZ 9620-1991
17-21 Sugárzástechnikai mennyiségek és mértékegységek 845-21 845-01
17-22 Látás, színérzékelés 845-22 845-02
17-23 Színmérés 845-23 845-03
17-24 Emisszió, optikai tulajdonságok, anyagi tulajdonságok 845-24 845-04
17-25 Radiometria, fotometria és színmérés eszközei, érzékelők 845-25 845-05
17-26 Fotobiológia, az optikai jelenségek egészségügyi vonatkozásai 845-26 845-06
17-27 Fényforrások 845-27 845-07
17-28 Lámpák elektromos alkotóelemei és kiegészítői 845-28 845-08
17-29 Mesterséges és természetes világítás 845-29 845-09
17-30 Lámpatestek és alkotórészeik 845-30 845-10
17-31 Vizuális jelzések, informatika (Közlekedési világítás) 845-31 845-11
17-32 Képfeldolgozás, színek alkalmazása (management) 845-32 nincs

Nemzetközi kapcsolatrendszere

[szerkesztés]

Kapcsolatrendszere áll a különféle országok nemzeti bizottságaiból, valamint az együttműködő szervezetekből, amelyekkel (joint document) társult dokumentumokat (többnyire szabványokat) bocsátanak ki.[6]

Előzmények

[szerkesztés]

A CIE mostanában szabványkibocsátó intézményként ismeretes. Előzménye mégis a nemzetközi mérésügyhöz köthető. Mivel a Nemzetközi Méteregyezmény valójában diplomáciai szerződés, az eredeti dokumentumai francia nyelvűek. Az ezzel kapcsolatos dokumentumokat a tag és társult államok törvénybe iktatják, és az illetékes ország területén érvényesek; jogharmonizációs eljárások következtében a világ minden országában egységesek.

Kezdetek

[szerkesztés]

1900-ban a párizsi világkiállítás alkalmából rendezték a Nemzetközi Gáz Kongresszust (Le Congrès International de l'Industrie du Gaz). Megjegyzendő, hogy a XX. század elején világszerte általános volt a gázvilágítás. Vezető ipari szakértők javasolták ekkor a Fotometriai Bizottság (Commission Internationale de Photométrie) létrehozását. A kezdeti bizottság tagjai Franciaország, Nagy-Britannia, Ausztria-Magyarország, Belgium, Olaszország, Hollandia, Svájc és az Amerikai Egyesült Államok. 1903 júniusában Zürichben kongresszust szerveztek a zürichi Polytechnikum (jelenleg Műszaki Főiskola) helyiségeiben. Megállapodásban rögzítették, hogy a hátrom hivatalos nyelv a francia, az angol és a német. A második kongresszust némi késéssel 1907 júliusában Zürichben a Hotel Bellevue helyiségeiben rendezték. Ebben az időben a fő téma a gázvilágítás és a fényforrás kérdése volt (Violle gyertya, amelyet egyébként 1881-ben hoztak létre). Ezen az ülésen hangzott el a fényforrásnak a platina dermedéspontja által meghatározott definíciója. Ugyanakkor került előtérbe az Ulbricht-féle integrálógömb, amelyet a Physikalisch-Technische Reichsanstalt dolgozott ki Charlottenburgban (wd). Megvizsgálták a szénszálas izzót is fényforrás-etalonként való alkalmazásra. Ez 1909-ben amerikai gyertya, francia verzióban bougie decimale volt érvényben a Hefner gyertyával egyidőben. Az 1911-ben Zürichben (a Politchnikum épületében) megtartott konferencia rendeltetése volt egységesíteni a fényforrás etalonokat. Szóba került a fényforrásnak kalorimetriai eszközökkel való meghatározása is. Ebben az időben több méréstechnikai célra is használható érzékelőt ismertek: a fotocellát, fotoelektromos jelenséget (Henri Becquerel), valamint a szelén fényelemet. Ausztria-Magyarország részéről H. Strache nyújtott be javaslatot, amely szerint a fényforrás etalonjának az emberi látás adatain kell alapulnia. Ez lépett érvénybe valójában 1924-ben a jelenleg is ismert láthatósági függvény V(λ) formájában. Ugyanezek a kérdések kerültek napirendre Torinóban a Nemzetközi Elektrotechnikai Kongresszus ülésén is (1911 szeptember). Az amerikai Gáz Társulat javasolta a különféle tevékenységeknek egy intézménybe való tömörítését. Ez Berlinben valósult meg 1913-ban.

Az alapítás

[szerkesztés]

A brit Clifford Copland Paterson (National Physical Laboratory) fogalmazta meg egy új nemzetközi intézmény alapszabályát (alkotmányát), amelyet 1913 augusztusában a berlini konferencia elé terjesztettek. A dokumentumok nyelve francia volt. Az új intézmény neve Commission Internationale de l'Eclairage. Professzor T. Vaultier volt eddig az időpontig az Nemzetközi Gáz Kongresszus elnöke, majd ezután egészen 1921-ig a CIE első elnöke,[7] 1921-től az amerikai Edward P. Hyde.[8] Az alapító okirat szerkesztésénél már számításba vették a nemzeti bizottságok létrehozását is. A CIE elnöke Vautier, a vezetőség tagjai Hyde (USA), Kusminsky (Ausztria), Bunte (Németország) és C.C. Paterson (Nagy Britannia). A főtitkár kinevezése elmaradt, és ezt a tisztséget csak az első világháború után töltötték be.

Tevékenysége

[szerkesztés]

1921, az első munkaértekezlet

[szerkesztés]

Dr. Hyde a Francia Nemzeti Bizottsággal együttműködve szervezte meg a Gáz Társaság hatodik konferenciáját Párizsban, amelyet 1921 július 5-én nyitott meg Trocquer[9] francia közmunkaügyi miniszter. A zárónyilatkozatot 24 képviselő alkotta meg a következő témakörökben:

  • heterokromatikus fotometria
  • meghatározások és jelölések
  • világítás gyárakban és iskolákban
  • gépjárművek világítása

Meghatározták a világítástechnika három alapvető mennyiségének értékét és mértékegységét: fényáram, fényerősség és megvilágítás. a fényerősség egységének neve bougie internationale (nemzetközi gyertya). Németország ezen az ülésen nem volt jelen, és ezt az elnevezést soha nem fogadta el. A dokumentumot 1923-ban hozták nyilvánosságra Recueil des Travaux et Comte Rendu des Séances címen (Tevékenységek és Döntések Jegyzőkönyve) .

Témák

[szerkesztés]

Az RGB és XYZ 1924 és 1931 között megszilárdult; ezeket a mai napig így használjuk, bár az RGB használata jelentősen visszaszorult. Az sRGB színteret nem a CIE fogalmazta meg, hanem az IEC 61966-2-1:1999 tárgya. Megfogalmazták a láthatósági függvényt és az alapszíningereket a 2 fokos látószögű éleslátás zónájára. Létrehozták a Nemzetközi Világítástechnikai Szótárat (International Lighting Vocabulary), ennek magyar megfelelője az MSZ9620 szabvány. Ennek jelenlegi harmadik kiadása 2020-ban jelent meg.[10]

A további erőfeszítések a 10 fokos látóterületre (kiegészítő színmérő észlelő), majd az egyenközű színazonosító rendszerek (színterek) megfogalmazására irányultak.

  • 1948 Hunterlab
  • 1960 UCS (uniform chromaticity scales, egyenközű színtér) CIELUV.
  • 1964 U*V*W*
  • 1976 CIELUV L* u* v*
  • 1976 CIELAB L* a* b*
  • LMS (long medium short) az emberi színérzékelő receptor spektrálisan helyes leírása, a trikromatikus színinger összetevők meghatározása r(λ), g(λ), b(λ); x(λ), y(λ), z(λ)

a színkülönbségi mérőszámok meghatározása. Ezek a vonatkozó rendszerhez illeszkedve a ΔE jelet használják a megvilágítás színhőmérsékletével kapcsolatos számítások. Ebben a tekintetben az 1931-es A, B és C mellé megjelentek a daylight (nappali fény) színhőmérsékleti sorozat, amelynek elemeit a korrelált színhőmérsékletekkel jelölik. Az általános nappali világítás jelölése például D65, ahol a 65-ös szám a 6500 K színhőmérsékletre utal (a 6500 K hőmérsékletű abszolút feketetestre; ideális sugárzóra, hivatalos nevén full radiator) végül az emberi látás adaptációs tulajdonságainak leírása.

Osztályok

[szerkesztés]

A divíziók közül kettő feleslegessé vált, és megszűnt. Ahol van, vagy volt magyar munkatárs, azt itt jelezzük.

  • 1. Látás és szín (Nagy Balázs Vince)
  • 2. Fény és sugárzás mérése (Csuti Péter)
  • 3. Belsőtéri világítás és tervezés (Filetóth Levente)
  • 4. Közlekedési világítás és jelzések (Schwarz Péter)
  • 5. Kültéri világítás és alkalmazások (megszűnt)(Schwarcz Péter)
  • 6. Fotobiológia és fotokémia (Balázs László)
  • 7. A világítás általános vonatkozásai (megszűnt)
  • 8. Képi technológiák (Samu Krisztián)

Műszaki bizottságok

[szerkesztés]

Angolul Technical Committee, jele TC. Minden feladatra külön bizottságot hoznak létre.

Általános közgyűlések

[szerkesztés]

A négyévenkénti (quadrennial) konferenciákat (session) folyamatosan sorszámozzák a Commission Internationale de Photométrie megalakulásától kezdve; 1913-tól Commission Internationale de l'Éclairage néven

sorszám időpont helység ország
1 1903 Zürich Svájc
2 1907 Zürich Svájc
3 1911 Zürich Svájc
4 1913 Berlin Németország
5 1921 Párizs Franciaország
6 1924 Genf Svájc
7 1927 Bellagio Olaszország
8 1931 Cambridge Nagy-Britannia
9 1935 Berlin Németország
10 1939 Scheveningen Hollandia
11 1948 Párizs Franciaország
12 1951 Stockholm Svédország
13 1955 Zürich Svájc
14 1959 Brüsszel Belgium
15 1963 Bécs Ausztria
16 1967 Washington Amerikai Egyesült Államok
17 1971 Barcelona Spanyolország
18 1975 London Egyesült Királyság
19 1979 Kyoto Japán
20 1983 Amszterdam Hollandia
21 1987 Velence Olaszország
22 1991 Melbourne Ausztrália
23 1995 Új Delhi India
24 1999 Varsó Lengyelország
25 2003 San Diego Amerikai Egyesült Államok
26 2007 Peking Kína
27 2011 Sun City Dél-afrikai Köztársaság
28 2015 Manchester Egyesült Királyság
29 2019 Washington Amerikai Egyesült Államok
30 2023 Ljubljana Szlovénia[11]

A CIE történetének leírása tartalmazza a közgyűlések nevét. Köztük Magyarországot képviselték:

1913 Berlin: Hugo Julius Strache[12](Ausztria–Magyarország közös képviselőjeként)
1935 Berlin: Urbanek János
1939 Scheveningen: Pogány Béla[13]
1963 Bécs: Szigeti György[14]
1967 Washington: Urbanek János[15]
1971 Barcelona: Szigeti György
1983 Amsterdam: Schanda János,[16][17] Nagy Elemér
1983 Velence: Debreczeni Gábor[18]
  • dr Schanda János két quadrenniumon át (nyolc éven át) volt a CIE műszaki igazgatója (angolul: Executive Secretary)
Érdekesség: a Szovjetunió első képviselője Michel Châtelain(wd) francia származású orosz elektromérnök volt (Михаил Андреевич Шателен 1866-1975), a GOELRO terv vezetője.[19]

Elnökök

[szerkesztés]

A CIE elnökeinek listája a 29-ik konferencia adatai alapján[20]

név időszak ország
Commission Internationale de Photométrie
VautierTheodore Vautier 1900-1913 Franciaország
Commission Internationale de l'Éclairage
VautierTheodore Vautier[21] 1913-1921 Franciaország
HydeEdward P.Hyde 1921-1927 USA
PetersonCliford Copland Paterson[22] 1927-1931 UK
MeyerA. R. Meyer 1931-1935 Németország
FabryMaurice Paul August Charles Fabry (wd) 1935-1939 Franciaország
HalbertsmaN. A. Halbertsma[23] 1939-1951 Netherlands
HarrisonW. Harrison 1951-1955 USA
WalshJohn William Tudor Walsh[24] 1955-1959 UK
FolckerKnut Ivar Teodor Folcker[25] (wd) 1959-1963 Svédország
SchneiderLudwig Schneider[26] 1963-1967 NSZK
VermeulenD. Vermeulen 1967-1971 Netherlands
Stvens W R Stevens 1971-1975 UK
GuthSylvester K. Guth[27] 1975-1979 USA
BoerJ B de Boer[28] 1979-1983 Netherlands
Wyszecki Günter W Wyszecki[* 1] [29] 1983-1985 Canada
MarsdenAlbert Michael Marsden (Mike)[30] 1985-1987 Hong Kong
BodmannHans Walter Bodmann 1987-1991 NSZK
Aldworth Robin Cleve Aldworth[31] 1991- UK
Hsia Jack J. Hsia [32] 1995- USA
Löfberg Hans Alan Löfberg 1999- Svédország
Bommel Wout van Bommel 2003- Netherlands
Hengstberger Franz Hengstberger 2007- South Africa
Webb Ann R. Webb[33] 2011- UK [* 2]
Ohno Yoshihiro Ohno 2015- USA
Blattner Peter Blattner 2019- Svájc

Szokásosan az aktuális elnök mellett tiszteletbeli elnökként működik az előző; a leköszönő elnök.

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ lengyel nevű kanadai porosz származású
  2. ↑ University of Manchester, ő az egyetlen nő az elnökök sorában

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ Poppe András: CIE Magyar Nemzeti Bizottság. BME, 1980. (Hozzáférés: 2023. július 7.)
  2. ↑ Gelencsér Lajos: Magyar Elektrotechnikai Egyesület. MEE, 1903. (Hozzáférés: 2023. július 7.)
  3. ↑ Ábrahám György: Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék. Műszaki Egyetem, 1986. (Hozzáférés: 2023. július 7.)
  4. ↑ Szekeres Sándor: Világítástechnikai Állomás. VTT. (Hozzáférés: 2023. augusztus 8.)
  5. ↑ Lighting (Világítás). IEC. International Electrotechnical Commission, 2020. (Hozzáférés: 2023. július 23.)
  6. ↑ Lighting the Futore Together. CIE. (Hozzáférés: 2023. augusztus 9.)
  7. ↑ Walsh, John Williams Tudor, Albert Michael Marsden. History of the CIE 1913-1988. Bécs: CIE, 85. o.. 9783900734190 (1999. november 11.) 
  8. ↑ Hyde, Forsythe, Cardy (1918). „The visibility of radiation”. Astrophysics Journal 19, 65-83. o.  National Bureau of Standards
  9. ↑ Yves le Troquer. Mandats à l'Assemblée nationale ou à la Chambre des députés 
  10. ↑ Nemzetközi Világítástechnikai Szótár. CIE, 2020. (Hozzáférés: 2023. július 23.)
  11. ↑ Program of session. CIE, 2023. [2023. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. szeptember 1.) Hegedűs János, Schwarz Péter, Nagy Vince Balázs. Urbin Ágnes, Poppe András, Lipák Gyula, Pizág Bertalan
  12. ↑ W. s a Poggendorff: Hugo Strache, biography 338-339. oldal. Österreiches Bigraphisches Lexikon. (Hozzáférés: 2023. augusztus 8.)
  13. ↑ Kenyeres, Ágnes. Magyar Életrajzi Lexikon, Pogány Béla. Budapest: Akadémiai Kiadó (1994. november 11.)  Magyar Életrajzi Lexikon
  14. ↑ Gergely György (2005). „Szigeti György életműve. A Szigeti-iskola”. Magyar Tudomány (2), 239. o. 
  15. ↑ Sné Major Edit (2006). „100 éve született Dr. Urbanek János”. Elektrotechnika (1). 
  16. ↑ Szabó Ferenc: Light & Colou Science. Pannon Egyetem. [2023. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. augusztus 9.) Ezt a laboratórimot Schanda János alapította, a szöveg utal rá
  17. ↑ Schanda János. Personal Data Sheet. Magyar Tudományos Akadémia. (Hozzáférés: 2023. augusztus 9.)
  18. ↑ Debreczeni, Gábor, Sinka József, Kardos Ferenc. Fényforrások. Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 262. o.. 9631056996 (1985. november 11.) 
  19. ↑ Az első orosz elektromérnök-professzor, 201. o. (2016. november 11.) 
  20. ↑ Proceedings of the 29th session of the CIE. CIE, 2019. (Hozzáférés: 2023. július 21.)
  21. ↑ (1931) „Théodore Vautier”. Bulletin mensuel de l’Association des anciens élèves de l’Ecole centrale lyonnaise (262), 68-70. o. 
  22. ↑ Sir Clifford Copland Paterson (1879-1948). Illuminating Enginnering Society. Heritage of Group Website for the Chartered Insitution o Building Services Engineers. (Hozzáférés: 2023. augusztus 8.)
  23. ↑ N. A. Halbetsma (1947). „International Relations of Illumination Engineereing”. Society of Light and Lighting 12 (5), 97. o. 
  24. ↑ J.W.T. Walsh (1939). „The Report of the Departmental Committee on Street Lighting”. Lighting Research and Technology 3 (5). 
  25. ↑ Ivar Folcker (1950). „Lighting in Sweden”. Lighting Research and Technology 15 (7).  Mr. Ivar Folcker is Managing Director of the Swedish Lighting Association, President of the Swedish Illuminating Engineering Society and a Vice-President of the International Commission on Illumination.
  26. ↑ Ludwig Scheider. Technischen Universität Berlin. (Hozzáférés: 2023. augusztus 9.)
  27. ↑ Sylvester K. Guth (1951). „Brightness Relationshio for Confortable Seeing”. Journal oof the Optical Society of America 41 (4), 235-244. o.  General Electric Company, Cleveland
  28. ↑ J. B. de Boer (1974). „Modern Light Sources for Highways”. Journal of the Illuminating Engineering Society 3, 142-152. o.  Professor at the Technological University Eindhoven, Netherland
  29. ↑ Günter Wyszecki (1958). „Evaluation of Metameric Colors”. Journal of the Optical Society of America 48 (7), 451-454. o.  Division of Applied Physics, National Research Council, Ottawa, Canada
  30. ↑ A. M. Marsden (1972). „What do we want from our lighting?”. Lighting Reseach and Technology 4 (3), 139-185. o.  Chartered Engineer; Fellow, Illuminating Engineering Society; Member, Institution of Electrical Engineers
  31. ↑ R. C. Aldworth, Illum D. J. Bridgers, M. (1971). „Design for Variety in Lighting”. Lighting Research and Technology 3 (1), 8. o.  Thorn Lighting Limited
  32. ↑ William Venable, Jack Hsia, Victor Weidner (1977). „Establishing a Scale of Directional-Hemispherical Reflectance”. Journal of Research of the National Bureau of Standards 82 (1), 29-55. o. 
  33. ↑ Ann Webb. Personal Profile. The University of Manchester. (Hozzáférés: 2023. augusztus 9.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nemzetközi_Világítástechnikai_Bizottság&oldid=27568334”