Ugrás a tartalomhoz

Nemesperk

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Nemesperk (szlovákul Perkovce) egykor önálló település Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. 1909-től Suránykához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Nyitrától 15 km-re északra fekszik.

Élővilága

[szerkesztés]

A falurészen egy gólyafészket tartanak nyilván. 2014-ben 3, 2015-ben 4 fiókát számoltak össze.[1]

Története

[szerkesztés]

1270-ben Peerch néven említik először. 1326-ban Perk alakban tűnik fel.

1753-ban 5 szabad és 10 zsellércsalád lakta. 1863-ban Nyitraegerszeggel egyesítették.

Vályi András szerint: "PERK. Nemes Perk. Elegyes falu Nyitra Vármegyében, földes Urai Medvetzky, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Suránkához közel, mellynek filiája."[2]

Fényes Elek szerint: "Perk (Nemes), Perkowcze, tót falu, Nyitra vgyében, Nyitrához 1 1/2 óra, 119 kath., 10 evang., 9 zsidó lak. F. u. többen."[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint: "Nemes-Perk, Csupán 7 házból álló kis község, Csabtól keletre. Lakossága csupán 3 izr. vallásu bérlőből és az uradalmakhoz tartozó cselédségből és napszámosokból áll. Lakóinak száma mindössze 127, akik néhány magyar kivételével tótok. 1270-ből származó feljegyzések "Pérk" (Peerch) néven említik. Azelőtt nemesi község volt és több kisbirtokos nemes tulajdonát képezte, mint Cherny, Szabó, Petykó és Gasparovich."[4]

A trianoni békeszerződésig területe Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1900-ban 122 lakosából 99 szlovák, 18 magyar és 5 német anyanyelvű volt.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. bociany.sk. [2016. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 18.)
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. december 5.)