Nemes Katalin
| Nemes Katalin | |
| Született | Frieder Katalin 1915. október 5.[1] Debrecen[1] |
| Elhunyt | 1991. március 29. (75 évesen) Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Nemes György (1937. szeptember 9. – )[3] |
| Gyermekei | két gyermek: Nemes András; Nemes Anna |
| Szülei | Frieder Ernő Winkler Erzsébet |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1933–1937) |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (60-4-313. fülke)[4][5] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nemes Katalin (leánykori nevén Frieder Katalin) (Debrecen, 1915. október 5.[6] – Budapest, 1991. március 29.) zongoraművész és -tanár; Nemes György újságíró, író felesége, Nemes András klarinétművész, zenei szerkesztő és Nemes Anna angoltanár, műfordító édesanyja.
Élete
[szerkesztés]Édesapja banktisztviselő volt. Tízéves korától öt tanéven keresztül szülővárosa konzervatóriumában, Halácsy Margitnál tanult. A Zeneakadémián 1932 és '37 között Stefániai Imre, Bartók Béla és Keéri-Szántó Imre növendéke volt. Közben a megélhetésért egy szalonzenekarban zongorázott. Az akadémiai oklevél megszerzése után, 1937. szeptember 9-én kötött házasságot Nemes Györggyel.[7]
1947–49-ben a Nemzeti Zenedében, 1949-től 1951-ig a budapesti Zenei Gimnáziumban tanított, ekkor került immár tanárként vissza a Zeneakadémiára, öt évre tanársegédként, majd egyetemi tanár lett, s főtárgyként oktatta a zongorát. Tanítványai közé tartozott Hambalkó Edit, Jandó Jenő.
Tanári pályájával párhuzamosan koncertező művész is volt; ősbemutatóként játszotta Kadosa Pál, Kardos István és Mihály András versenyművét.
Hamvai férjével közös urnafülkében nyugszanak a Farkasréti temetőben [A 60–4–313].
„Kati néni bölcs volt, és mindig kedves. Nem szerette a fellengzős, dagályos embereket, egyszerű volt. Negyvenéves főiskolai (későbbi nevén egyetemi) tanári pályája alatt összesen hetven növendéket tanított, akikből sikeres pódiumművészek és/vagy tanárok lettek idehaza és külföldön. Növendékei kezdettől fogva Kati néninek szólították, pedig nem volt „nénis”.
Élete végéig kívül-belül fiatal maradt, lendületes, jó humorú, szókimondó. Azt hiszem, tanításának kulcsa a zene szeretete volt. A zene anyanyelvére oktatta diákjait türelemmel, bár szigorúan – de mindig szeretettel és humorral.”
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Liszt Ferenc-díj III. fokozata (1962)[9]
- Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1965)[10]
- Munka Érdemrend arany fokozata (1975)[11]
- Április Negyedike érdemrend (1985)[12]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b FamilySearch (angol nyelven)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
- ↑ FamilySearch (angol nyelven)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Születési bejegyzése a debreceni polgári születési akv. 2085/1915. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1602/1937. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
- ↑ „Tanításának kulcsa a zene szeretete volt” = Fidelio, 2015. október 20.
- ↑ Művelődésügyi Közlöny, 1962. június 1. (6. évfolyam, 11. szám)
- ↑ Művelődésügyi Közlöny, 1965. augusztus 1. (9. évfolyam, 15. szám)
- ↑ Művelődési közlöny, 1975. május 8. (19. évfolyam, 9. szám)
- ↑ Magyar Közlöny, 1985. április 5. (15. szám)
Források
[szerkesztés]- Brockhaus Riemann zenei lexikon II. (G–N). Szerk. Carl Dahlhaus, Hans Heinrich Eggebrecht. Budapest: Zeneműkiadó. 1984. ISBN 963-330-543-8
- Így láttuk Bartókot. Ötvennégy emlékezés. Szerk. Bónis Ferenc, Püski Kiadó, Budapest, 1995 ISBN 9638256532
- Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerk. Székely András. 2. bőv. kiad. Budapest: Zeneműkiadó. 1988. ISBN 9633306728
- Férjével közös oldala a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár honlapján
