Nekcse vára
| Nekcse vára | |
| Bedemgrad | |
| Ország |  Horvátország |
| Mai település | Nekcseváralja |
| Tszf. magasság | 407 m |
| Épült | 13. század |
| Elhagyták | 18. század (elhagyták) |
| Állapota | rom |
| Típusa | hegyvidéki |
| Építőanyaga | kő |
| Védettség | műemlék[1] |
| Elhelyezkedése | |
 Nekcse vára
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 45° 26′ 10″, k. h. 18° 00′ 00″45.436111°N 18.000000°EKoordináták: é. sz. 45° 26′ 10″, k. h. 18° 00′ 00″45.436111°N 18.000000°E | |
Nekcse vára (horvátul: Bedemgrad) egy várrom Horvátországban, az Eszék-Baranya megyei Nekcseváralja határában.
Fekvése
[szerkesztés]Nekcseváraljától nyugatra, a Krndija-hegység 407 méteres magaslatán találhatók romjai.
Története
[szerkesztés]Nekcse várát valószínűleg az Aba nembeli Nekcsei Sándor építtette 1312 és 1323 között. 1396-ban említi először oklevél „Castrum Nekchewar” alakban.[2] Az Aba nembeli Nekcseiek építtették valószínűleg még a 14. század első felében és birtokolták egészen 1403 elejéig, amikor Nekcsei Sándor fia Zsigmond hűtlensége miatt Zsigmond király Szántai Laczkfi Dávid fejérmegyei ispánnak és testvérének Jakabnak adományozta. 1406-ban cserében a Bihar megyei Sólyomkő váráért ismét a király kezébe került. 1407-ben Zsigmond király Garai Miklós nádornak és testvérének, Jánosnak adományozta, később 1491-ben Corvin János, majd 1504-ben az Újlakiak kezére került.[2] 1524-ben az Újlakiak kihaltával ismét királyi birtok lett. A vár 1541-ben került török kézre és 1687-ig török uralom alatt volt. 1608-ban a vár alatt hajtottak végre sikeres támadást az Antun Slavetić és Franjo Kolaković vezette szlavón felkelők Husszein pozsegai pasa csapatai ellen. A felkelők töröknek öltözve lesből támadtak a meglepett törökökre, akik közül 300 harcost levágtak. A győzelem hatását tovább növelte, hogy a pozsegai pasa a támadás után azt hitte, hogy a vele rossz viszonyban álló nekcsei aga támadta meg harcosait. Ezért az agát bepanaszolta a budai pasánál, aki az agát minden tárgyalás nélkül felakaszttatta. A várat 1687-ben harc nélkül szabadították fel Hans Dunewald császári generális csapatai, mivel török őrsége már előzőleg elhagyta. A vár keresztény őrsége 1690-ben sikeresen verte vissza Husszein pasa támadását. A várban egy ideig még katonaság állomásozott. A török veszély elmúltával azonban jelentősége megszűnt és tulajdonosai sorsára hagyták.
A vár mai állapota
[szerkesztés]A középkori várból mára a támpillérekkel erősített négyszögletes kaputorony egy része maradt fenn mintegy hatemelet magasságban néhány körítőfal maradványával. A torony mintegy 60 méter átmérőjű kör alakú falon és sáncon belül helyezkedett el. Fala tört kövekből épült, néhány helyen téglával kiegészítve. Az északkeleti homlokzaton látható sarokkövek, az ablakkeretek és a szűk lőrések faragott kövekből vannak építve.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1696.
- ↑ a b Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.