Ugrás a tartalomhoz

Nathaniel Kleitman

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Nathaniel Kleitman (1895. április 26. - 1999. augusztus 13.) - amerikai fiziológus és alváskutató, a Chicagói Egyetem nyugalmazott fiziológus professzora. A modern alváskutatás atyjaként tartják számon, az 1939-ben megjelent, korszakalkotó Sleep and Wakefulness (Alvás és ébrenlét) című könyv szerzője.

Életpályája

[szerkesztés]

Korai életútja

[szerkesztés]

Nathaniel Kleitman 1895-ben született Kisinyovban (Chișinău), Besszarábia tartomány (ma Moldova) fővárosában, zsidó családban. Mélyen érdekelte a tudatosság, és úgy érvelt, hogy az alvás tudattalanjának tanulmányozásával betekintést nyerhet a tudatosságba. 1915-ben a pogromok Palesztinába űzték, majd az első világháború következtében az Egyesült Államokba emigrált. 20 éves korában nincstelenül kötött ki New Yorkban. 1923-ban, huszonnyolc évesen a Chicagói Egyetem élettani tanszékén doktorált. Dolgozatának címe „Tanulmányok az alvás fiziológiájáról” volt. Nem sokkal később, 1925-ben csatlakozott az ottani tanszékhez. Kleitman alváskutatásának egyik korai támogatója a Wander Company volt, amely az Ovaltine-t gyártotta, és azt remélte, hogy álmatlanság elleni gyógyszerként népszerűsítheti.

REM-alvás

[szerkesztés]

Eugene Aserinsky, Kleitman egyik végzős diákja úgy döntött, hogy az alvókat rákapcsolja egy elektroenkefalogram-készülék korai változatára. Ennek során Aserinsky észrevette, hogy az alvók minden éjjel többször is átmentek olyan időszakokon, amikor a szemük vadul ide-oda mozgott. Kleitman ragaszkodott hozzá, hogy a kísérletet ismételjék meg, ezúttal a lányán, Eszteren. 1953-ban ő és Aserinsky mutatta be a világnak a „gyors szemmozgást”, vagyis a REM-alvást. Kleitman és Aserinsky bebizonyította, hogy a REM-alvás összefügg az álmodással és az agyi aktivitással. Kleitman egy másik végzős tanítványa, William C. Dement, aki a Stanford orvosi karának pszichiátriaprofesszora volt, ezt az évet úgy jellemezte, mint amikor „az alvás tanulmányozása valódi tudományos területté vált”.

A nyugalmi aktivitási ciklus

[szerkesztés]

Kleitman számtalan további hozzájárulást tett az alváskutatás területén, és különösen a „pihenés-aktivitás” ciklusok érdekelték, ami a cirkadián és ultradián ritmusokkal kapcsolatos számos alapvető megállapításhoz vezetett. Kleitman leírta az alvás és az ébrenlét során egyaránt létező alapvető pihenési aktivitási ciklus, vagy BRAC létezését.

Egyéb kísérletei

[szerkesztés]

Személyes és kísérleti szigoráról volt híres, a Kentucky állambeli Mammoth-barlangban a föld alatt végzett jól ismert alvásvizsgálatokat, valamint kevésbé ismert vizsgálatokat a második világháború alatt tengeralattjárókon a víz alatt és az Északi-sarkkör felett.

Lásd még

[szerkesztés]
  • Kronotípus

Források

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Hivatkozások

[szerkesztés]
  • Siegel, J. M. (2001). „Tisztelgés Nathaniel Kleitman előtt”. Pszichiátriai és Agykutató Intézet. 139 (1-2). University of California, Los Angeles: 3-10. PMC 9148915. PMID 11256185. Archiválva az eredetiből 2008-02-08. Letöltve 2008-05-10.
  • „Kleitman. Az alváskutatás atyja”. University of Chicago Chronicle V. 19(1), 1999. szeptember 23. University of Chicago. Retrieved 2008-05-19.
  • Coenen, AML (1999). „Nathaniel Kleitman 1895-1999: az alváskutatás legendája” (PDF). Alvás-ébrenlét kutatás Hollandiában. 10: 13-14. Letöltve 2012. március 6-án.
  • Kleitman, N., Sleep and Wakefulness, 1963, Reprint 1987: ISBN 9780226440736.
  • Kleitman, N., Basic rest-activity cycle-22 years later, Journal of Sleep Research & Sleep Medicine, Vol 5(4), Dec 1982, 311-317.
  • Dement, WC (2001). „Emlékezés Nathaniel Kleitmanra”. Archives Italiennes de Biologie. 139 (1): 11-17. PMID 11256180. Letöltve: 2012. március 6.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
  • Guide to the Nathaniel Kleitman Papers 1896-2001 at the University of Chicago Special Collections Research Center