Nathan Myhrvold
Nathan Myhrvold | |
Született | Nathan Paul Myhrvold
Seattle |
Állampolgársága | amerikai |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései | James Madison Medal (2005)[3] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nathan Myhrvold témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nathan Paul Myhrvold (Seattle, Washington állam, 1959. augusztus 3. –) amerikai műszaki vezérigazgató, majd társalapító a Microsoft szoftvervállalatnál.
Életpályája
[szerkesztés]Felsőfokú tanulmányokat a Kaliforniai Egyetemen (Los Angeles), majd Princetoni Egyetemen (New Jersey) folytatott matematikából, űrfizikából, elméleti fizikából, közgazdaságtudományból. PhD doktori vizsgája után egy évet töltött a Cambridge-i Egyetemen posztdoktori ösztöndíjjal Stephen Hawking elméleti fizikus vezetése alatt. Amerikába visszatérve Oaklandben (Kalifornia) megalapította saját szoftverfejlesztő cégét. 1986-ban megvásárolta a Microsoft, Myhrvold 1999-ig itt maradt. 1991-ben megalapította a Microsoft kutatási részlegét, a Microsoft Research-öt. 2000-ben az Intellectual Ventures megalapítója,[4] 2010-ben már 30 000 szabadalmat kezelt az Intellectual Ventures Alap. 2012-ben már az egyik legnagyobb vállalat a Szilícium-völgyben beleértve Microsoft, Apple, Facebook. Már 2011-ben nagy vihart kavart az Intellectual Ventures üzleti gyakorlata, bírálták mint egy szabadalmi trollt.[5]
Az Intellectual Ventures leányvállalata a TerraPower, amelynek célja egy olyan nukleáris reaktor létrehozása, amely biztonságos és olcsó, Bill Gates stratégiája szerint zéró széndioxid-kibocsátás 2050-re. Bill Gates bemutatta ezt a tervet 2010-ben,[6] a terv szerint az üzem természetes vagy szegényített uránnal fog működni 30 évig tankolás nélkül.
Myhrvold küzd a globális felmelegedés/éghajlatváltozás ellen a környezetszennyező savas eső kiküszöbölésére, amelyet főleg az autók kipufogói és a széntüzelésű erőművek bocsátanak a légtérbe.
Nathan Myhrvold díjnyertes természet- és vadvilág fotós is és paleontológiai kutatásokban, múzeumi expedíciókban vesz részt. Számos vezető tudományos folyóiratban publikál (Például: Science/Tudomány, Nature/Természet, Paleobiology/Ősbiológia, PLOS ONE, National Geographic Magazine, etc.). 2013 július 3-án esszét adott közre a Stratégiai terrorizmusról, a terrorizmus megelőzésének lehetőségeiről.[7]
Az üzleti és tudományos életben való részvétele mellett kulináris oklevelet is szerzett Franciaországban. Settle vezető éttermének szakácsával kiadott egy könyvet (Modernist Cuisine: The Art and Science of Cooking) a modern konyhák vezetéséhez, amelyben a főzéshez új technikákat és technológiákat írtak le. A kötet 2011 márciusában jelent meg, első helyet nyert a Memphis grill bajnokságon. Különböző európai nyelvekre is lefordították.[8]
Társszerzős kötete
[szerkesztés]- The road ahead[9] / Bill Gates ; with Nathan Myhrvold and Peter Rinearson. London, GB [etc.] : Viking, 1995. XIV, 286 p. ill.[10]
Díjak, elismerések
[szerkesztés]- James Madison érem (2005, Princetoni Egyetem)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Czech National Authority Database
- ↑ Korean Authority File (koreai nyelven)
- ↑ https://alumni.princeton.edu/our-community/awards/james-madison-medal
- ↑ Intellectual Ventures (Hozzáférés 2015 november 10.)
- ↑ This American Life: When Patents Attack, 2011. július 24. (Hozzáférés: 2011. július 25.)
- ↑ Bill Gates on energy: Innovating to zero!
- ↑ Strategic Terrorism: A Call to Action
- ↑ Például német nyelven lásd Modernist Cuisine. Die Revolution der Kochkunst. Taschen, Köln, 2011, ISBN 978-3-8365-3256-3
- ↑ Magyar fordításban: Az előttünk álló út.
- ↑ 1994 és 2009 közt 20 nyelven, 14 kiadásban jelent meg, lásd http://www.worldcat.org/identities/lccn-n91-008414/
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Nathan Myhrvold című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Nathan Myhrvold című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.