Nappali lepkék

Zerynthia rumina

A nappali lepkék (Diurna) a lepkék (Lepidoptera) hagyományos rendszertanában a nagylepkék (Macrolepidoptera) egyik rendszertani csoportja. A genetikai vizsgálatok kiderítették, hogy a csoport – miként párja, az éjszakai lepkéké (Heterocera) is – parafiletikus, a lepkészek azonban kényelmi szempontból továbbra is használják – főleg, hogy a bennük elkülönített családok már monofiletikusak, és biztosítja visszakapcsolódásukat a genetikus rendszertanba. Hazai nappali lepkéknél ezeket a taxonómiai problémákat jelentősen enyhíti, hogy valamennyien a Bombycina altagozat Rhopalocera kládjába tartoznak. Ezért ezt valódi nappali lepkéknek nevezve Magyarországon a klád a nappali lepkék szinonimájaként használható.

Származásuk, elterjedésük

Az éjjeli lepkékből alakultak ki, de jóval azok után: első ismert maradványaik alig 40 millió évesek.

A fajok többsége trópusi. A Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesület adatbázisa (2014. december) szerint hazánkban öt családjuk fajai fordulnak elő:

• busalepkék (Hesperiidae) 3 alcsaláddal:
  • buskaformák (Hesperiinae)
  • máskaformák (Heteropterinae)
  • pürkaformák (Pyrginae)
• pillangók (Papilionidae) 3 alcsaláddal:
  • pillangóformák (Papilioninae)
  • apollóformák (Parnassiinae)
  • farkasalmalepkeformák (Zerynthiinae)
• fehérlepkék (Pieridae) 3 alcsaláddal:
  • kéneslepkeformák (Coliadinae)
  • mustárlepkeformák (Dismorphiinae)
  • fehérlepkeformák (Pierinae)
• boglárkalepkefélék (Lycaenidae)'' 4 alcsaláddal:
  • kockáslepkék (Hamearinae)
  • tűzlepkék (Lycaeninae)
  • valódi boglárkák (Polyommatinae)
  • csücsköslepkék (Theclinae)
• tarkalepkefélék (főlepkék, Nymphalidae) 6 alcsaláddal:
  • színjátszó lepkék (Apaturinae)
  • helikonlepkék (Heliconiinae)
  • csőröslepkék (Libytheinae)
  • fehérsávos lepkék (Limenitinae)
  • tarkalepkék (Nymphalinae)
  • szemeslepkék (Satyrinae)

A korszerű rendszertanok a farkasalmalepkeformákat az apollóformák (Parnassiinae) Luehdorfiini nemzetségébe sorolják.

Megjelenésük, felépítésük

A tágabban értelmezett nappali lepkék közé azok tartoznak, amelyek:

• csápja a végén bunkószerűen megvastagszik és
• szárnyait nem kapcsolja össze erre módosult készülék.

A csoportot hagyományosan két alcsoportra bontják:

• a valódi bunkóscsápúakra és
• a busalepkékére;

utóbbiak csápbunkója vékony, néhány ízből álló fonálban végződik, a fejük pedig igen széles, robusztus (Ronkay).

A legtöbbjük élénk színezetű vagy fehér, mintás. Viszonylag sok faj mellső lábpárja elcsökevényesedett, ezeknek gyakorlatilag négy lába van.

Életmódjuk, élőhelyük

Bár elnevezésük arra utal, hogy fajai nappal repülnek, ez nem teljesen igaz: a nappali lepkék néhány faja éjszakai életet él, és épp így, az „éjszakai lepkék” között is van néhány nappal repülő faj (Ronkay). Nyugalmi helyzetben a legtöbb faj a háta felett összecsukva tartja szárnyait.

Források

• Ronkay, 1986: Ronkay László: 88 színes oldal a nappali lepkékről. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest. ISBN 963 232 110 3. ISSN 0230-2845.