Napenergia Magyarországon
Magyarországon - a világ többi országához hasonlóan - egyre nagyobb teret hódit a Napból származó energia közvetlen energiatermelésre történő felhasználása. A napelemeket háztartási vagy ipari mértékű elektromos áram termelésére, a napkollektorokat pedig többnyire a lakossági felhasználású forróvíz (fűtésre vagy tisztálkodáshoz) előállítására használják.
Története
[szerkesztés]A napenergia korábban csupán kisebb hányadát tette ki a magyar megújuló áramtermelésnek, a fejlődése töretlen.[1] 2015-ben a bruttó magyar villamosenergia termelés 10,5%-a (3159 gigawattóra) származott megújuló forrásból, ennek azonban csak 3%-a volt napenergia. (52% volt a biomassza, 22% a szél, 9% a biogáz, 7% a vízenergia aránya)[2] Az áramtermelés lényegében kizárólag a fotovillamosság elvén működő naperőművekkel történik. Az áramtermelés mellett a napkollektorokkal való hőtermelés is jelen van az országban.
A napenergia terjedése 2014-et követően felgyorsult, mind a háztartási kiserőművek, mind a nagyobb napelemparkok tekintetében. Egyre jelentősebb rekordok dőlnek meg, 2020 április 5-én például rövid ideig a napenergia Magyarország teljes áramtermelésének 27,3 százalékát adta.[3]
2022 áprilisára a hazai fotovoltatikus naperőművek összesített beépített termelése átlépte a 3000 MW teljesítményt, ami a Nemzeti Energiastratégia 2030 6500 MW kapacitású célkitűzésének a felét érte el. (Az országos 3400 MW teljesítményből a főváros aránya 100 MW-ot tett ki.[4]) Ezzel júliusra a magyarországi nappali villamosenergia fogyasztás 37%-át sikerült fedezni.[5][6][7]
2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
1 | 3 | 14 | 36 | 77 | 159 | 219 | 349 | 668 | 1416 | 2126 | 2852 | 3976 | 4649 | 6712 |
A magyar erőművek jellemzése
[szerkesztés]A magyar fotovillamos erőművek többsége kezdetben háztartási méretű kiserőmű volt. (rövidítve: HMKE)[14][15] Ezeket tipikusan családi házak és más épületek tetőzetén helyezik el, ellátva a tulajdonos áramfogyasztását. Az erőművek többsége ugyanakkor a villamos hálózatra van csatlakoztatva, így a felesleges áramot más fogyasztók is felhasználhatják. (Éjszaka, illetve amikor az időjárás miatt gyengébben süt a nap, az erőmű tulajdonosa a hálózatról kap áramot. A megfelelő árú és teljesítményű akkumulátorok elterjedéséig a naperőművek változó teljesítménye – a szélerőművekhez hasonlóan – komoly kihívást jelent.) 2014 végéig 8829 háztartási méretű naperőművet jelentettek be, 68,13 MW csúcsteljesítménnyel.[16]
2016 decemberében több mint 2000, többnyire kiserőmű építésére irányuló kérelem érkezett Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH), ami a magyar napenergia teljesítmények gyors növekedését eredményezte.[17] 2017 végén a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) csúcsteljesítménye elérte a 239 960 kW-ot.[18] Ez 2023 tavaszára 1700 MW-ra nőtt.[19] 2024 januárjára pedig elérte a 255 ezret.[20]
A kiserőművek mellett több nagyobb teljesítményű naperőmű is épült Magyarországon, részben magán, részben állami és uniós forrásból. Ezek az erőművek azonban csak magyar viszonylatban számítanak nagynak, hiszen a legnagyobb, a kaposvári naperőmű (100 MW) csúcsteljesítménye is jóval elmarad a világ más részein található legjelentősebb, 500 MW feletti csúcsteljesítményű óriás naperőművekétől (Longyangxia Dam, Solar Star, Charanka).
Jelentősebb magyar naperőművek listája
[szerkesztés]- Mezőcsáti naperőmű 250 MW (2023)[21]
- Kiskunhalasi napelempark 48 MW (2023)[22]
- Inárcsi napelempark 132 MW (2023)[23]
- Lumen Park Szolnok 138 MW (2022)[24]
- Lumen park Szászberek 68 MW (2024)
- Buzsáki napelempark 77 MW (2022)[25]
- Tázlári napelempark 63 MW (2022)[26]
- Gerjeni napelempark 48,5 MW - 51 MW (2022)[27]
- Söjtöri napelempark 45 MW (2022)[28]
- Kaposvári napelempark 100 MW (2021)[29]
- Kabai napelempark 42,7 MW (2020)[30]
- Paksi naperőmű 20,6 MW (2019)
- Mátrai naperőmű (Bükkábrány) 20 MW (2019)[31]
- Felsőzsolcai naperőmű 20 MW (2018) [32]
- Százhalombattai naperőmű 17,6 MW (2018)[33][34]
- Mátrai naperőmű (Visonta) 16 MW (2015)[35]
- Pécsi naperőmű 10 MW (2016)[36]
- Csepregi naperőmű 5,5 MW (2018)
- Vépi naperőmű 4,5 MW (2018)
- Békéscsabai naperőmű 1,3MW (2021)
- Sajóbábonyi naperőmű 0,5 MW (2016)[37]
- Bojti naperőmű 0,499 MW (2015)[38]
- Sellyei naperőmű 0,499 MW (2013)[39]
- Szombathelyi naperőmű 0,385 MW (2016)[40]
Közelmúltbeli beruházások
[szerkesztés]Nógrád megyében Szügy településen 16,5 MWp csúcsteljesítményű napelempark,[41] 2019-ben Pellérden egy 18,2 MWp csúcsteljesítményű naperőmű,[42] Győr-Moson-Sopron megyében Und és Pusztacsalád településen 2-2 darab egyenként 0,572 MWp csúcsteljesítményű naperőmű épült.[43]
Környezeti hatások
[szerkesztés]Míg a kisméretű napelemes erőműveket tipikusan épületek tetejére, addig a nagy PV-erőműveket rendszerint a talajra telepítik, de napjainkban akadnak példák víz felszínén lebegő naperőművekre is.[44][45][46]
A napelemparkok területigényével kapcsolatos hazai kutatások szerint a fajlagos fotovoltaikus kapacitás telepítéséhez szükséges földterület nagysága megawattonként átlagosan 2,4-2,6 hektár. Túlbecsléssel számolva, ha a napelem modulokkal fedett terület csupán negyedét teszi ki a teljes napelempark területének, akkor a fotovoltaikus kiserőművekre ezidáig kiadott engedélyek alapján a napelemparkok fajlagos kapacitásának területigénye hazánkban megawattonként átlagosan 2,4 hektár. Ezen számítások alapján 3000 és 7000 megawatt közötti PV-kapacitás kiépítéséhez közel 7000 és 17000 hektárnyi földterületre lenne szükség hazánkban, ami például Magyarország teljes területének csupán a 0,08-0,18%-át jelenti, de az összes termőterület, mezőgazdasági terület vagy szántóföld esetében is csak minimális (0,1-0,39% közötti) hányadot képvisel.[47] Napelemek telepítésére közel 405000 hektárnyi kedvezően beépíthető felület található Magyarországon.[48] Jellemzően a nagyobb napelemparkok fajlagos területfelhasználása a kisméretű napelemes erőművekhez képest kedvezőbben alakul.
Bár a napelemek alatt természetesen lehet gyep, ami jóval kevesebb szén-dioxidot von ki a légkörből, mint amennyit az adott területre esetlegesen telepíthető erdő tudna, ugyanakkor a különféle energiatermelési módok közül a karbonsemleges technológiák – például a napelemparkok – környezetbarát villamosenergia-termelése képes közvetetten csökkenti a teljes hazai szén-dioxid- és egyéb károsanyag-kibocsátást, ami környezeti hatását tekintve erdők telepítésével egyenértékű. A globális éghajlatvédelem érdekében az Európai Bizottság szektorális megközelítést alkalmaz, melynek lényege, hogy minden energiaigényes ágazat meghatározott mértékben fokozatosan mérsékelje kibocsátását. Ennek eszközeként 7 fő stratégiai építőkövet (1. energiahatékonyság, 2. megújuló energiaforrások, 3. tiszta közlekedés, 4. versenyképes, erőforrás-hatékony és körforgásos gazdaság, 5. intelligens hálózati infrastruktúra, 6. körforgásos biogazdaság és szénelnyelők, 7. szén-dioxid-leválasztás és -tárolás) határoz meg, amelyek komplex alkalmazásával kerülhetünk a legközelebb a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátású gazdasághoz.[49]
Nemzetközi szinten a növénytakaróval nem fedett területek (pl. sivatagok) energetikai célú hasznosítása jelenthet megoldást, de ez Magyarország esetében nem releváns. Hazánkban a nyíltszíni bányászati területekre vagy meddőhányókra telepítés egy lehetséges – nem kizárólagos – alternatíva a PV-beruházásoknak. Ugyanakkor figyelmet érdemelnek a mezőgazdasági területek agrofotovoltaikus hasznosítása kapcsán elvégzett kísérletek is, melyek a komplex területhasznosítási megoldásokban rejlő pozitív lehetőségeket veszik górcső alá.[50][51]
Galéria
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Végh Zsófia - Kiss Ernő: csökkenteni kell a napelemek adóját (nrgreport.com, 2016.02.22.)
- ↑ Archivált másolat. [2016. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 2.)
- ↑ Szabó M. István - Ennyit ér a magyar napelemrekord (Napi.hu, 2020.04.11.)
- ↑ Mészáros Rita - Térkép mutatja, hova érdemes napelemet telepíteni (Energiaválasztó, 2022.09.15.)
- ↑ Major András - Napenergia: óriási mérföldkőnél Magyarország, tovább gyorsulhat a növekedés (Portfolio.hu, 2022.04.12.)
- ↑ Major András - Új csúcsot állítottak fel a magyarországi naperőművek (Portfolio.hu, 2022.07.14.)
- ↑ Bolcsó Dániel - Termelési csúcsot értek el a magyarországi naperőművek (Telex.hu, 2022.07.15.)
- ↑ Major András - Rekord mértékben nőhetett a hazai naperőmű-kapacitás (Portfolio.hu, 2022.02.01.)
- ↑ Szolnoki Balázs Ádám - A magyar napelemek már Paksot is lepipálják (g7.hu, 2022.02.11.)
- ↑ A háztartási méretű [50kw alatti, az engedélyköteles és a nem engedélyköteles fotovoltaikus [50kw és az a feletti] kiserőművek]. (Hozzáférés: 2022. december 15.)
- ↑ K. Kiss Gergely - Rezsivédelem: sokba kerül az államnak a napelemek tiltása (24.hu, 2023.05.16.)
- ↑ Jandó Zoltán - Már március közepén dőlnek a magyar napelemes rekordok< (g7.hu, 2024.03.22.)
- ↑ Megdőlt az ipari naperőművek termelési csúcsa - Portfolio.hu, 2024.07.29.
- ↑ Háztartási méretű kiserőművek - MVM Hálózat
- ↑ Tudjon meg mindent a HMKE-ről - E.ON Hungária
- ↑ Tamásné Szabó Zsuzsanna - Ugrásszerűen megnőtt a háztartási méretű kiserőművek száma (24.hu, 2015.04.24.)
- ↑ http://www.alternativenergia.hu/jelentosen-nohet-a-naperomuvek-szama-magyarorszagon/78990
- ↑ [1]
- ↑ MAVIR adatok, 2023 március
- ↑ Zách Dániel - Rekordot döntött a háztartási naperőművek száma Magyarországon (Telex.hu, 2024.01.21.)
- ↑ Egészen elképesztő méretű naperőművet adtak át Mezőcsáton - Portfolio.hu, 2023.06.06.
- ↑ Archivált másolat. [2023. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 12.)
- ↑ Kínai cég vette meg az egyik legnagyobb magyarországi naperőműparkot - Portfolio.hu, 2023.04.25.
- ↑ https://www.szolnokinapelempark.hu/
- ↑ Archivált másolat. [2023. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 12.)
- ↑ Archivált másolat. [2023. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 12.)
- ↑ Archivált másolat. [2023. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 12.)
- ↑ Archivált másolat. [2023. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 12.)
- ↑ Elkészült Kaposvár giganapelemparkja, februártól indul a termelés. Kaposvár Most, 2021. január 15. (Hozzáférés: 2021. január 15.)
- ↑ Archivált másolat. [2023. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 12.)
- ↑ https://www.napi.hu/nemzetkozi_vallalatok/energiatarolas-ausztralia-napelem-eromu.680273.html
- ↑ http://www.origo.hu/gazdasag/20181123-atadtak-magyarorszag-legnagyobb-naperomu.html
- ↑ Üzemel a Solar Park Százhalombattán. www.hirtukor.hu. (Hozzáférés: 2018. november 10.)
- ↑ Magyarország egyik legnagyobb naperőműje - solarproenergy.hu, 2018.
- ↑ http://www.mert.hu/atadtak-magyarorszag-legnagyobb-naperomuvet
- ↑ http://24.hu/fn/gazdasag/2016/04/28/atadtak-pecs-42-milliard-forintbol-epult-naperomuvet/
- ↑ Archivált másolat. [2016. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 11.)
- ↑ http://www.alternativenergia.hu/napelem-park-epul-bojton/72750
- ↑ Archivált másolat. [2016. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 11.)
- ↑ http://www.alternativenergia.hu/185-csalad-aramfogyasztasat-valtja-ki-a-szombathelyi-naperomu/76425
- ↑ Egymás után indulnak a naperőmű beruházások Magyarországon. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2018. április 9.)
- ↑ https://www.elobolygonk.hu/Klimahirek/Viz/2019_03_12/naperomu_epul_a_pecsi_uranbanya_helyen[halott link]
- ↑ https://www.sopronmedia.hu/cikkek/naperomu-epul-undon-es-pusztacsaladon
- ↑ Emiliano Bellini. „A floating solar island archipelago”, 2019. május 6. (Hozzáférés: 2019. október 14.) (angol nyelvű)
- ↑ Singapore’s National Water Agency. „PUB pursues large-scale floating solar deployment at Tengeh Reservoir while EDB explores potential for 100MWp system”, 2018. október 30. (Hozzáférés: 2019. október 15.) (angol nyelvű)
- ↑ Szűcs Gábor. „Vízen lebegő naperőművek?”, 2019. június 10. (Hozzáférés: 2019. október 15.)
- ↑ A hazai nagykereskedelmi villamosenergia-piac modellezése és ellátásbiztonsági elemzése 2030-ig különböző erőművi forgatókönyvek mellett (PDF) (magyar nyelven), Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK), p. 173-175. o. (2019)
- ↑ Pálfy Miklós. „A napenergia fotovillamos hasznosítása” (magyar nyelven) (PDF). Magyar Tudomány (Magyarország) 2017 (05), p. 534-536. o. (Hozzáférés: 2019. október 14.)
- ↑ Tiszta bolygót mindenkinek COM(2018) 773 final (magyar nyelven). Európai Bizottság, 2018. november 28. (Hozzáférés: 2019. október 16.)
- ↑ Fraunhofer Institute for Solar Energy Systems: Agrophotovoltaics: High Harvesting Yield in Hot Summer of 2018 (angol nyelven), 2019. április 12. (Hozzáférés: 2019. október 15.)
- ↑ Hardi Péter. „Mi terem a napelem alatt?”, 2019. május 13. (Hozzáférés: 2019. október 15.) (magyar nyelvű)
Források
[szerkesztés]- Scully, Jules: Hungary’s first city-owned smart grid project to feature 1.2MW / 2.4MWh of battery storage (amerikai angol nyelven). Energy-Storage.News, 2020. augusztus 27. (Hozzáférés: 2023. július 18.)
Lásd még
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Tenczer Gábor - Csatlakozási stopot hirdettek a naperőművekre, nincs kapacitás (Telex.hu, 2022.05.10. / Ez a HMKE-re nem vonatkozik.)
- Hogyan lehet napelem-boom Magyarországon, ha egyszer megtiltották a betáplálást? (g7.hu, 2023.04.19.)