Nagypikkelyű koncér

Nagypikkelyű koncér
Kifogott példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes) Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii) Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii) Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei) Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi) Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes) Öregcsalád: Cyprinoidea Család: Pontyfélék (Cyprinidae) Alcsalád: Leuciscinae Nem: Achondrostoma Robalo, et al., 2007 Faj: A. oligolepis
Tudományos név
Achondrostoma oligolepis (Robalo, Doadrio, Almada & Kottelat, 2005)
Szinonimák
Chondrostoma macrolepidotum (Steindachner, 1866) Chondrostoma macrolepidotus (Steindachner, 1866) Chondrostoma oligolepis Robalo, Doadrio, Almada & Kottelat, 2005 Leuciscus macrolepidotus Steindachner, 1866 Rutilus macrolepidotus (Steindachner, 1866)
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Nagypikkelyű koncér témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Nagypikkelyű koncér témájú kategóriát.

A nagypikkelyű koncér (Achondrostoma oligolepis) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A nagypikkelyű koncér a portugáliai Cintra, Alcobaca és Coimbra folyók, illetve a környék álló- és lassú folyású vizeinek lakója.

Megjelenése

A hal háta magas, teste mérsékelten nyújtott, a hazai bodorkáéhoz hasonló, feje viszonylag kicsi. Kis szájnyílása végállású. Nagy, kerekded pikkelyei vannak, 42-45 az oldalvonal mentén. Mellúszói 17-18, hátúszója 10 (-11), farok alatti úszója 10-11 sugarú. Garatfogai egysorosak, 5-5. Háta a szürkészöldtől az olajzöldig változik, fémfényű. Oldala világosszürke, kékes és aranyszínű csillogással. Hasa ezüstösen csillogó. A kopoltyúfedőtől a farokúszóig világosszürke hosszanti csík vonul. Hátúszója feketés, a többi a pirosastól a narancsszínűig változik, világoskék szegéllyel. Testhossza 15-18 centiméter, legfeljebb 25 centiméter.

Életmódja

A nagypikkelyű koncér rajhal, szívesen tartózkodik a vízinövények sűrűjében, parti vizekben. Tápláléka állati és növényi plankton, rovarok és rovarlárvák.

Szaporodása

Április és július között ívik, ilyenkor a hímek kopoltyúfedőin, fejtetőjén és hátán élénk nászkiütések jelennek meg. A körülbelül 1,5 milliméter átmérőjű ragadós ikrák (a nőstény nagyságától függően 20 000-50 000) a sekély parti vizek növényein tapadnak meg. A kelési idő 1-2 hét. Kikelésük után a lárvák a fejükön lévő ragadós mirigy segítségével néhány napig még a növényekre tapadnak, és a szikzacskójukból táplálkoznak.

Források

• Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8  
• Achondrostoma oligolepis (Robalo, Doadrio, Almada & Kottelat, 2005) FishBase
• Robalo, J.I., I. Doadrio, V.C. Almada and M. Kottelat, 2005. Chondrostoma oligolepis, new replacement name for Leuciscus macrolepidotus Steindachner, 1866 (Teleostei: Cyprinidae). Ichthyol. Explor. Freshwat. 16(1):47-48.
• ITIS szerinti rendszerbesorolása