Nagy sarkantyúspityer
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
_(31320650481).jpg)
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Macronyx capensis (Linnaeus, 1766) | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Nagy sarkantyúspityer témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy sarkantyúspityer témájú kategóriát. |
A nagy sarkantyúspityer (Macronyx capensis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a billegetőfélék (Motacillidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1766-ban, az Alauda nembe Alauda capensis néven.[3]
Alfajai
[szerkesztés]- Macronyx capensis capensis (Linnaeus, 1766)
- Macronyx capensis colletti Schou, 1908[2]
Előfordulása
[szerkesztés]Afrika déli részén, Botswana, a Dél-afrikai Köztársaság déli és keleti részén, valamint Lesotho, Mozambik, Szváziföld és Zimbabwe területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi gyepek, cserjések, tengerpartok, valamint legelők és szántóföldek. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 21 centiméter, testtömege 40-55 gramm.[5]
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. február 19.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. február 19.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. február 19.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. február 19.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. február 19.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. február 19.)
