Nagy Oszkár
| Nagy Oszkár | |
| Született | 1893. szeptember 11. Pécska |
| Elhunyt | 1965. március 1. (71 évesen) Nagybánya |
| Állampolgársága | román |
| Házastársa | Laura Mándy |
| Foglalkozása | festőművész |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nagy Oszkár (Magyarpécska, 1893. szeptember 11. – Nagybánya, 1965. március 1.) magyar festő, grafikus.
Élete
[szerkesztés]1912-ben Nagybányán tanult, majd 1913 és 1915 között Magyar Képzőművészeti Főiskolára járt, ahol Ferenczy Károly növendéke volt. Az első világháborúban az olasz fronton szolgált, majd 1917-ben Olaszországban hadifogságba került. 1919-ben tért haza Aradra, majd a szolnoki művésztelepen dolgozott Fényes Adolf mellett, 1920-ban pedig a kecskeméti művésztelepen Iványi-Grünwald Béla társaságában. 1920 és 1922 között Olaszországban járt a román kultuszminisztérium ösztöndíjával. Később négy évtizeden keresztül Nagybányán élt és dolgozott. Az 1920-as évek elején a Nagybányához közeli Felsőbányán rivális művésztelepet akart létrehozni, ezért pályatársai nehezteltek rá. 1922-től egyéni kiállításokon szerepelt műveivel Szatmárnémetiben, Nagyváradon és Temesváron. 1993-ban rendezték meg életmű-kiállítását Kolozsváron és a Miskolci Képtárban. Művei többnyire alakos kompozíciók (főként bányásztémák), enteriőrök, csendéletek és nagybányai, valamint felsőbányai tájképek.
Egyéni kiállítások
[szerkesztés]- 1922 • Akt műkereskedés, Szatmárnémeti
- 1930 • Újságíróklub, Szatmárnémeti [Mándy Laurával]
- 1936 • Carlton Szálló, Temesvár
- 1940 • Vármegyeház üvegterme, Kolozsvár
- 1942 • Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár
- 1944 • Széchenyi téri kioszk, Nagyvárad
- 1980 • Korunk Galéria, Kolozsvár
- 1993 • Miskolci Képtár, Miskolc
Források
[szerkesztés]- Artportal Archiválva 2013. december 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Kieselbach
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
.svg){kind=small}