Ugrás a tartalomhoz

Nagy-Rabszolga-tó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagy-Rabszolga-tó
(Great Slave Lake)
Ország(ok)Kanada
HelyÉszaknyugati területek
Vízgyűjtő terület971 001 km2
Elsődleges források
  • Slave River
  • Lockhart River
  • Taltson River
  • Little Buffalo River
  • Buffalo River
  • Hay River
Elsődleges lefolyásokMackenzie
Hosszúság480 km
Szélesség109 km
Felszíni terület27 209 km2
Legnagyobb mélység614 m
Víztérfogat1 580 000 km3
Tszf. magasság156 m
Elhelyezkedése
Nagy-Rabszolga-tó (Kanada)
Nagy-Rabszolga-tó
Nagy-Rabszolga-tó
Pozíció Kanada térképén
é. sz. 61° 40′, ny. h. 114° 00′61.666667°N 114.000000°WKoordináták: é. sz. 61° 40′, ny. h. 114° 00′61.666667°N 114.000000°W
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy-Rabszolga-tó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A Mackenzie vízgyűjtője Nyugat-Kanadában, középen a Nagy-Rabszolga-tó.

A Nagy-Rabszolga-tó (franciául: Grand lac des Esclaves, angolul Great Slave Lake) a kanadai Északnyugati területek második legnagyobb tava a Nagy-Medve-tó után.

Észak-Amerika legmélyebb tava (legnagyobb mélysége 614 méter), a világ tizedik legnagyobb területű tava. (Területe 28 400 km², azaz csaknem akkora, mint Magyarország területének egyharmada.) Hossza mintegy 480 kilométer, szélessége 19-109 kilométer. Vízmennyisége 1580 km³.

Angol, francia és magyar neve is a rabszolgaságra utal, ami tévedésen alapul. Nevét a slavey indiánokról kapta, akiknek neve régebben angolul slave volt, de később slavey alakra változtatták, hogy ne legyen azonos a „rabszolga” jelentésű angol szóval.

Fő befolyásai a Hay-folyó és a Rabszolga-folyó, fő lefolyása a Mackenzie-folyó. Nyugati partja erdős, a keleti és északi partok azonban inkabb tundraszerűek. Déli és keleti partjai elérik a kanadai pajzs szegélyét. A Nagy-Medve-tóhoz és az Atabaszk-tóhoz hasonlóan egy hatalmas, a Würm-glaciális utáni tó maradványa.

Keleti ága szigetekkel sűrűn pettyezett. Ez a terület a Thaydene Nene Nemzeti Parkhoz tartozik. A keleti ágat a Pethei-félsziget választja szét az északi McLeod-öbölre és a déli Christie-öbölre. A keleti ág egyetlen települése a 350 lakosú – többnyire a Dene néphez tartozó Chipewyan indián – Lutselk'e.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Canada. (1981). Sailing directions, Great Slave Lake and Mackenzie River. Ottawa: Dept. of Fisheries and Oceans. ISBN 0660110229
  • Gibson, J. J., Prowse, T. D., & Peters, D. L. (2006). Partitioning impacts of climate and regulation on water level variability in Great Slave Lake. Journal of Hydrology. 329 (1), 196.
  • Hicks, F., Chen, X., & Andres, D. (1995). Effects of ice on the hydraulics of Mackenzie River at the outlet of Great Slave Lake, N.W.T.: A case study. Canadian Journal of Civil Engineering. Revue Canadienne De G̐ưenie Civil. 22 (1), 43.
  • Kasten, H. (2004). The captain's course secrets of Great Slave Lake. Edmonton: H. Kasten. ISBN 097366410X
  • Jenness, R. (1963). Great Slave Lake fishing industry. Ottawa: Northern Co-ordination and Research Centre. Dept. of Northern Affairs and National Resources.
  • Keleher, J. J. (1972). Supplementary information regarding exploitation of Great Slave Lake salmonid community. Winnipeg: Fisheries Research Board, Freshwater Institute.
  • Mason, J. A. (1946). Notes on the Indians of the Great Slave Lake area. New Haven: Published for the Department of Anthropology, Yale University, by the Yale University Press.
  • Sirois, J., Fournier, M. A., & Kay, M. F. (1995). The colonial waterbirds of Great Slave Lake, Northwest Territories an annotated atlas. Ottawa, Ont: Canadian Wildlife Service. ISBN 0662238842