Nacsapéreg
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/74/L%C3%A1tk%C3%A9p_B%C3%B6rzs%C3%B6nyligetr%C5%91l.jpg/200px-L%C3%A1tk%C3%A9p_B%C3%B6rzs%C3%B6nyligetr%C5%91l.jpg)
Nacsapéreg egy kisebb, 315 méter magasságú hegy elnevezése a Börzsöny hegységben, Kismaros és Szokolya között.
Nevének eredete
[szerkesztés]A középkorban a környék, így többek között Verőce is a Váci püspökség birtokai közé tartozott. Verőce, melynek lakossága a fennmaradt adatok szerint ekkor nagyrészt német származású volt, az akkori lakosságot valószínűleg a tatárjárás után telepíthettek itt le. Erre a 14. századból fennmaradt oklevelek ben előforduló többségében német személynevek alapján is lehet következtetni. A török korra ugyan csökken itt a német etnikum aránya, de később, Verőce török kor utáni újratelepítésében is részt vettek.
Elnevezése
[szerkesztés]![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/28/A_B%C3%B6rzs%C3%B6ny_cs%C3%BAcsa_B%C3%B6rzs%C3%B6nyligetr%C5%91l.jpg/200px-A_B%C3%B6rzs%C3%B6ny_cs%C3%BAcsa_B%C3%B6rzs%C3%B6nyligetr%C5%91l.jpg)
Nacsapéreg neve először 1770-ben Vineae Nacsaberg néven található meg az egykori írásokban, majd 1866-ban nevét már Nacsapéreg hegy alakban említették az oklevelek, valószínűleg az egykor itt élt német lakosság Nacsaberg elnevezéséből származtatva. Az elnevezés Nacsa előtagját családnéví eredetűnek tartják melynek magyar megfelelője: Nacsa-hegy lenne. A tőle északra folyó patak is e hegyről kaphatta nevét.
Növényvilága
[szerkesztés]Megtalálhatók itt többek között:
- Pirosló here (Trifolium rubens), mely rokonaihoz képest nagy, hosszúkás, élénkpiros virágzattal ékeskedő szárazságkedvelő növényfaj, középhegységeinkben gyakori, máshol azonban igen ritka, vagy teljesen hiányzik.
- Zalai rózsa (Rosa zalana)
- Molyhos szeder (Rubus canescens)
-
Pirosló here (Trifolium rubens)
-
Zalai rózsa (Rosa zalana)
-
Molyhos szeder (Rubus canescens)
Források
[szerkesztés]- Névtani Értesítő [1]
- Nagy József. A Börzsöny hegység edényes flórája. ISBN 978-963-87687-0-4
- [2]