Núr Devlet krími kán
Núr Devlet نور دولت | |
Krími tatár kánság | |
Uralkodási ideje | |
1466 – 1467 1467 – 1469 1475 – 1476 | |
Elődje | I. Háddzsi Giráj |
Utódja | I. Mengli Giráj |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Giráj-dinasztia |
Született | ? Kaszimov |
Elhunyt | 1503 Kaszimov |
Nyughelye | Bahcsiszeráj |
Édesapja | I. Hádzsi Giráj krími kán |
Testvére(i) | |
Gyermekei | Bir Devlet Szatilgán Dzsanáj |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Núr Devlet (krími tatár: نور دولت), (? – 1503) krími tatár kán és kászimi kán. I. Háddzsi Giráj második fia.
Élete
[szerkesztés]Mikor Hadzsi Giráj 1466-ban meghalt, fiai viszálykodni kezdtek a káni címért. Núr Devlet örökölte a trónt, de Mengli öccsének 1467-ben egy rövid időre sikerült őt letaszítania. Núr Devlet szorult helyzetében a Nagy Hordához, az Arany Horda utódához fordult segítségért, cserébe részben feláldozta az apja által kivívott függetlenséget. A tatár klánok egy részének és a Horda csapatainak segítségével elűzte öccsét.
1469-ben Mengli biztatására fellázadt ellene a klánok egy része és Núr Devlet a genovai fennhatóságú Kaffába menekült, ahol tisztelettel bántak vele, de fogolyként kezelték. 1471-től Soldaia (ma Szudak) erődjében tartották fogva, testvérével Hajderrel együtt. 1475-ben szabadult ki, mikor az Oszmán Birodalom elfoglalta a genovaiak krími birtokait. Sikerült visszaszereznie a trónt, ám rövid idő múlva, 1476-ban Ahmed, az Arany Horda kánja megszállta a krími kánságot, Núr Devlet pedig Litvániába menekült.
1479-ben Hajder öccsével együtt III. Iván moszkvai nagyfejedelem udvarába költözött. 1480-ban csatlakozott Vaszilij Nozdrovatij herceg hadjáratához és kifosztották az Arany Horda fővárosát, Szarajt. 1486-ban III. Iván a vazallus kászimi kánság vezetőjévé tette. Ugyanebben az évben Murtaza, az Arany Horda egyik hadvezére összeesküvést szőtt, hogy letaszítsák a krími trónról Mengli Girájt, és levelet küldött Núr Devletnek és III. Ivánnak hogy segítené Núr Devlet visszatérését. III. Iván azonban elégedett volt a vele szövetséges Menglivel és a leveleket neki továbbította; ezenkívül a biztonság kedvéért kivonta seregeit Núr Devlet irányítása alól.
1487–1490-ben részt vett a Nagy Horda elleni hadjáratokban, ahol akkor Ahmed kán fiai marakodtak az örökségen. 1490-ben átadta címeit fiának, Szatilgánnak.
Ezután Kászim (ma Kaszimov) városában élt. 1498-ban Mengli követséget küldött hozzá és visszahívta a Krímre, de ő visszautasította. Utolsó éveiben sokat betegeskedett és 1503-ban meghalt. Halálát 1503. szeptember 22-én jelentették a krími kánnak.
1504-ben a fia engedélyt kért a moszkvai nagyfejedelemtől és a krími kántól, hogy apja maradványait visszavigyék a szülőföldjére, így a többi kászimi kántól eltérően, Núr Devlet a Krímen van eltemetve.
Források
[szerkesztés]- Почекаев Р. Ю. Цари ордынские. Биографии ханов и правителей Золотой Орды. — СПб.: Евразия, 2010. — 408 с. — ISBN 978-5-91852-010-9
- Олекса Гайворонский «Созвездие Гераев» — Симферополь, 2003
- Рахимзянов Б. Р. Крымская династия в Касимовском царстве // Точка зрения: Сборник научно-исследовательских статей. — Казань: Мастер Лайн, 2000. — С. 69—88.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Нур-Девлет című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
Előző uralkodó: I. Háddzsi Giráj |
Következő uralkodó: I. Mengli Giráj |
Előző uralkodó: I. Mengli Giráj |
Következő uralkodó: I. Mengli Giráj |
Előző uralkodó: Hajder |
Következő uralkodó: interregnum |
Előző uralkodó: Danidzsár |
Következő uralkodó: Szatülgán |