Németországi népszámlálások listája
A németországi népszámlálások listája 1834-től kezdve tartalmazza a németországi népszámlálások eredményét.
Német Vámunió (Zollverein)
[szerkesztés]1834 és 1867 a Német Vámunió három évente hajtott végre népszámlálásokat a tagországokban, ezzel határozták meg a vámelszámoláshoz szükséges népességarányokat. A népszámlálás időpontját december 3-ára tűzték ki, mert ilyenkor a népesség legnagyobb része otthon tartózkodott. Az eredetileg 1870-re tervezett népszámlálást a porosz–francia háború miatt el kellett halasztani.
A vámunió területe és az ehhez tartozó népesség az egyes időpontokban:
| Dátum[1] | Terület (km²) |
Lakosság (fő) |
Népsűrűség (fő/km²) |
|---|---|---|---|
| 1834. december 3. | 420 301 | 23 478 120 | 56 |
| 1837. december 3. | 439 420 | 26 008 973 | 59 |
| 1840. december 3. | 439 420 | 27 142 116 | 62 |
| 1843. december 3. | 447 507 | 28 498 136 | 64 |
| 1846. december 3. | 447 507 | 29 461 381 | 66 |
| 1849. december 3. | 447 507 | 29 800 063 | 67 |
| 1852. december 3. | 447 507 | 30 492 792 | 68 |
| 1855. december 3. | 492 621 | 32 721 344 | 66 |
| 1858. december 3. | 492 621 | 33 542 352 | 68 |
| 1861. december 3. | 492 621 | 34 670 277 | 70 |
| 1864. december 3. | 492 621 | 35 886 302 | 73 |
| 1867. december 3. | 510 628 | 37 512 005 | 73 |
Német Birodalom
[szerkesztés]-de.svg)
A Német Császárságban 1871-ben, majd 1875 és 1910 között minden ötödik évben tartottak népszámlálást. Ezt követően rendszertelen időközökben számoltak. Az első világháború alatt 1916-ban és 1917-ben a jegyrendszer adminisztrációja miatt összeírták ugyan a népességet, de ezek nem voltak rendes értelemben vett népszámlálások. A háború után 1919-ben, 1925-ben és 1933-ban tartottak népszámlálást; utóbbit a gazdasági világválság miatt csak késve tudták végrehajtani. 1871 és 1919 között a lakhelyen jelenlevőket írták össze, 1925-től pedig az állandó lakóhellyel rendelkezőket.
Az 1937-re elrendelt népszámlálásra csak 1939-ben került sor. Mintegy 750 000 kérdezőbiztos kereste fel kérdőívekkel a lényegesen megnagyobbodott birodalom 22 millió háztartását. A kérdőívek a nemzetiszocializmus és antiszemitizmus jegyében a nürnbergi törvények szellemében rasszista kritériumokat is tartalmaztak. A népszámlálás Németországban - az úgynevezett Óbirodalomban (Altreich) - illetve az előző évben annektált Ausztriában és Szudétavidéken körülbelül nyolcvanmillió főt érintett.
A második világháború után a szovjet megszállási övezetben 1945. december 1-jén, a francia megszállási övezetben 1946. január 26-án tartottak népszámlálást, majd 1946. október 29-én mind a négy megszállási övezetben a megszálló hatalmak felügyelete alatt.
A Német Birodalom területe és népessége az egyes időpontokban:
| Dátum[2] | Terület (km²) |
Lakosság (fő) |
Népsűrűség (fő/km²) |
|---|---|---|---|
| 1871. december 1. | 541 561 | 41 058 792 | 76 |
| 1875. december 1. | 539 829 | 42 727 360 | 79 |
| 1880. december 1. | 540 522 | 45 234 061 | 84 |
| 1885. december 1. | 540 597 | 46 855 704 | 87 |
| 1890. december 1. | 540 504 | 49 428 470 | 91 |
| 1895. december 2. | 540 658 | 52 279 901 | 97 |
| 1900. december 1. | 540 743 | 56 367 178 | 104 |
| 1905. december 1. | 540 778 | 60 641 489 | 112 |
| 1910. december 1. | 540 858 | 64 925 993 | 120 |
| 1916. december 1. | 540 858 | 62 272 185 | 115 |
| 1917. december 5. | 540 858 | 62 615 275 | 116 |
| 1919. október 8. | 474 304 | 60 898 584 | 128 |
| 1925. június 16. | 468 718 | 62 410 619 | 133 |
| 1933. június 16. | 468 787 | 65 362 115 | 139 |
| 1939. május 17. | 583 370 | 79 375 281 | 136 |
| 1946. október 29. | 353 460 | 65 137 274 | 184 |
Német Demokratikus Köztársaság
[szerkesztés]A Német Demokratikus Köztársaságban hattól tizennégy évig terjedő időközökben összesen négy népszámlálásra került sor. Az 1991-re tervezett népszámlálást a német újraegyesítés miatt már nem tartották meg.
Az NDK területe és népessége, Kelet-Berlinnel együtt:
| Dátum | Terület (km²) |
Lakosság (fő) |
Népsűrűség (fő/km²) |
|---|---|---|---|
| 1950. augusztus 31. | 107 862 | 18 388 172 | 170 |
| 1964. december 31. | 108 304 | 17 003 655 | 157 |
| 1971. január 1. | 108 178 | 17 068 318 | 158 |
| 1981 december 31. | 108 333 | 16 705 635 | 154 |
Német Szövetségi Köztársaság
[szerkesztés]A Német Szövetségi Köztársaságban 1970-ig öttől kilenc évig terjedő időközökben tartottak népszámlálást. 1956-ban az épületek és lakások összeírása során az állandó lakhellyel rendelkezőket is megszámolták („kis népszámlálás”). Az eredetileg 1981. május 20-ára tervezett népszámlálást pénzügyi okok miatt 1983. április 27-ére halasztották, ezt a határidőt azonban a Szövetségi Alkotmánybíróság döntése miatt nem tudták tartani. A módosított számlálásra 1987. május 25-én került sor.[3] A következő népszámlálást a Német Demokratikus Köztársasággal együtt tervezték végrehajtani, de az 1991-re kitűzött időpont előtt megtörténe a német újraegyesítés.[4] A Német Szövetségi Köztársaság területe és népessége az egyes időpontokban:
| Dátum[5] | Terület (km²) |
Lakosság (fő) |
Népsűrűség (fő/km²) |
|---|---|---|---|
| 1950. szeptember 13. | 245 770 | 49 842 624 | 203 |
| 1956. szeptember 25. | 245 860 | 52 195 100 | 212 |
| 1961. június 6. | 248 456 | 56 174 826 | 226 |
| 1970. május 27. | 248 469 | 60 650 584 | 244 |
| 1987. május 25. | 248 626 | 61 077 042 | 246 |
| 2001. december 5. | 357 023 | 79 285 218 | 222 |
| 2011. május 9. | 357 112 | 80 219 695 | 225 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A terület alakulása:
- 1835-től baden tartománnyal és a Nassaui Hercegséggel
- 1836-tól Frankfurt szabadvárossal
- 1841-től a Braunschweigi Hercegséggel
- 1842-től Luxemburggal
- 1854-től a Hannoveri Királysággal, az Oldenburgi Nagyhercegséggel és a Schaumburg–Lippei Fejedelemséggel
- 1867-től a Lübeck Hanza-várossal, a Mecklenburg-Schwerini Nagyhercegséggel és a Mecklenburg-Strelitzi Nagyhercegséggel
- ↑ A terület alakulása:
- 1919-től Elzász és Lotaringia, Posen tartomány és Nyugat-Poroszország nélkül
- 1920-tól a Memel-vidék, Észak-Schleswig, Kelet-Belgium és a Saar-vidék nélkül
- 1922-től Felső-Szilézia keleti része nélkül
- 1935-től a Saar-vidékkel
- 1938-tól Ausztriával és a Szudétavidékkel
- 1939-től a Memel-vidékkel
- 1945-től a Német Birodalom keleti területei nélkül
- 1946-tól a Saar-vidék nélkül
- ↑ Statistisches Bundesamt: Die Volkszählung 1987 Archiválva 2010. december 3-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ Heise Online: Vor 20 Jahren: 10 Minuten, die allen helfen, vom 25. Mai 2007.
- ↑ A terület alakulása:
- 1949-től Kelet-Németország, Kelet-Berlin és Saar-vidék nélkül, Nyugat Berlinnel együtt
- 1957-től a Saar-vidékkel
- 1990-től Kelet-Németországgal és Kelet-Berlinnel együtt
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Liste der Volkszählungen in Deutschland című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A német cikk forrásai
[szerkesztés]- Statistisches Jahrbuch für das Deutsche Reich. Kaiserliches Statistisches Amt. 1880–1918.
- Statistisches Jahrbuch für das Deutsche Reich. Statistisches Reichsamt. 1919–1941/42
- Statistisches Jahrbuch für die Bundesrepublik Deutschland. Statistisches Reichsamt. 1952–
- Statistisches Jahrbuch der Deutschen Demokratischen Republik. Staatliche Zentralverwaltung für Statistik. 1955–1989