Ugrás a tartalomhoz

Németország gazdasága

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Németország gazdasága
Típusnemzeti gazdaság
A Wikimédia Commons tartalmaz Németország gazdasága témájú médiaállományokat.

Németország gazdasága a legnagyobb az Európai Unióban és a világ harmadik vezető gazdasága az Egyesült Államok és Kína után.[1]

A gazdaságának jellemző vonásai az exportorientáltság, a magasan képzett munkaerő, a konzervatív adópolitika és az energiaimport-függőség. Németország a világ GDP-jének több mint 3%-át adja, de ez jelentős visszaesés az 1980-as évekhez képest, amikor az NSZK még a világ GDP-jének több mint 6%-át adta.

A gazdasági növekedést és stabilitást a gazdaság globális orientációja, a nemzetközi munkamegosztás nyújtotta előnyök hasznosítása biztosítja. A foglalkoztatottság alakulása jelentős eltérést mutat a volt „keleti” és „nyugati” tartományok esetében.

Frankfurt am Main, Németország (és az Európai Unió egyik) pénzügyi központja
Németország gazdasági térképei
A regisztrált munkanélküliség (2012. október)
A regisztrált munkanélküliség (2012. október)
Egy főre jutó vásárlóőerő (2006)
Egy főre jutó vásárlóőerő (2006)

Általános jellemzés

[szerkesztés]

A német vállalkozások teljesítményét és versenyképességét a nemzetközi piacokon megszerzett pozícióik fémjelzik. Németország – Kína után – a világ egyik legfontosabb exportőre. Közel 18%-os részesedésével a csúcstechnológiai termékek világkereskedelmében is kimagasló helyet foglal el. Németországban minden negyedik munkahely közvetlenül vagy közvetetten exportfüggő.

Németország nem tekinthető „egységes” piacnak. A tartományok eltérnek egymástól a termelő ágazatok súlypontjai, valamint a külgazdasági nyitottság, exportfüggőség tekintetében. Az ipari vállalatok forgalmában a külkereskedelmi forgalom aránya (külgazdaság-függőség) Németország átlagában 33,1%. A legmagasabb a 16 tartomány közül – beleértve a három „városállam” adatait is – Brémában (47,8%), Rajna-Pfalzban (40,9%), Bajorországban (37,3%) stb. Legalacsonyabb Szász-Anhaltban (13,5%), Brandenburgban (14,6%), Mecklenburg–Elő-Pomerániában (14,9%) stb. Ez a tény általában utal a tartomány vállalatainak külkapcsolati nyitottságára, annak gyakorlatára és törekvéseire. Különböznek az egyes tartományok Magyarországgal való áruforgalmi kapcsolataik hagyományaiban, a növekedés dinamikájában, az áruforgalom áruszerkezeti összetételében is.

Az egy főre jutó GDP az eurózóna legnagyobb gazdaságaiban.[2]

A német behozatal legjelentősebb termékcsoportjai a személy- és tehergépjárművek, valamint ezek részei, vegyi anyagok, gépek, irodagépek, hírközlési és adatátviteli berendezések, ezek alkatrészei, valamint élelmiszerek, vas- és fémipari termékek. A külkereskedelmi forgalom jogi alapját Németországban a Külgazdasági Törvény (Außenwirtschaftsgesetz), illetve annak végrehajtási utasítása, valamint az ehhez csatlakozó kiviteli ill. behozatali árulista adja. (Ennek szövege a németországi helyi kereskedelmi és iparkamarák ügyfélszolgálati irodáiban – Service Center – megvásárolható.) Az egyezményes keretet magyar viszonylatban a Magyar Köztársaság Európai Unióval kötött Társulási Megállapodása jelenti. (Részletes információ: ITDH Euroinfo, Kereskedelmi Szolgálatok.) Az értékesítési csatornák a termék, az exportőr anyagi ereje és piaci elképzelései függvényében különbözők lehetnek Németországban. Érdemes erről a piacralépést megelőzően a térség helyszínen működő szakértőivel konzultálni.

A Német Szövetségi Köztársaságban a piaci fellépés tisztaságát rendkívül szigorú törvények védik (versenytörvény, rabatt-törvény, kartell-törvény, tisztességtelen verseny elleni törvény stb.). Ezek tanulmányozása az önálló piaci fellépés előtt szintén tanácsos, mert a szankciók elviselhetetlen anyagi terhet róhatnak a magyar vállalkozóra a későbbiekben. Miután a piacra kerülési költségek igen magasak, a német piacra történő közvetlen szállítás esetében nagyon gondosan szükséges kiválasztani az értékesítési lánc legmegfelelőbb elemét, illetve formáját. Ez lehet független kereskedő (importőr, nagykereskedő, kiskereskedő), vagy közvetítő (kereskedelmi képviselő, bizományos, kizárólagos képviselő stb.).

2020-as évek

[szerkesztés]

Továbbra is kulcsfontosságú az autóipar, a vegyipari, mérnöki, pénzügyi és zöldenergia-ágazat; de a gazdaság növekedése megtorpant az energiaválság és a csökkenő export miatt.[3]

A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DHIK) 2024 nyarán végzett felmérése szerint a gyártók körülbelül 37%-a fontolgatja a termelés leépítését vagy külföldre való kihelyezését. Az energiaintenzív iparágakban ez az arány 45% volt. A magas energiaárak miatt a cégek mintegy harmada csökkentette a beruházásait.[4].

Gazdasági adatok

[szerkesztés]

Gazdasági adatok 1980 óta. A GDP amerikai dollárban megadva.[5]

Külkereskedelem

[szerkesztés]

Export

[szerkesztés]
Németország legfontosabb kereskedelmi partnerei (2021, millird euro) [6][8]
No. Ország / Év 2021 2017 2012 2011 2010 2009 2008 2007 2006
1.  Amerikai Egyesült Államok 122,04 111,49 86,83 73,69 65,6 54,4 71,4 73,4 78,0
2.  Kína 103,69 86,17 66,63 64,76 53,6 37,3 34,1 29,9 27,5
3.  Franciaország 102,12 105,24 104,34 101,56 90,7 81,3 93,7 93,9 85,0
4.  Hollandia 100,45 85,70 70,86 69,31 63,2 53,2 65,8 62,4 56,5
5.  Lengyelország 78,28 59,45 42,23 43,47 38,1 31,1 40,8 36,1 29,0
6.  Olaszország 75,31 65,53 55,84 62,12 58,5 50,6 62,0 65,1 59,3
7.  Ausztria 71,91 62,80 57,53 57,87 53,7 46,1 54,7 52,8 49,5
8.  Egyesült Királyság 65,35 84,44 72,94 65,33 59,5 53,2 64,2 71,0 64,7
9.  Svájc 60,62 53,96 48,83 47,71 41,7 35,5 39,0 36,4 34,8
10.  Belgium 50,61 44,30 44,54 46,97 46,4 41,8 49,9 51,4 46,7
11.  Csehország 47,05 41,66 31,55 30,63 27,0 22,0 27,6 26,0 22,5
12.  Spanyolország 43,69 43,05 31,17 34,87 34,4 31,3 42,7 48,2 41,8
13.  Magyarország 28,91 24,95 16,34 15,69
14.  Oroszország 26,64 25,84 38,05 34,41 26,4 20,6 32,3 28,2 23,4
15.  Svédország 26,54 26,72 21,17 22,01 19,6 15,5 20,1 21,7 18,8

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Németország letaszítja a dobogóról Japánt (magyar nyelven). Portfolio.hu, 2023. október 24. (Hozzáférés: 2023. november 4.)
  2. Gross domestic product. OECD, 2011. február 17. [2008. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 11.)
  3. CIA World Factbook
  4. More German companies mull relocation due to high energy prices - survey. Reuters. 1.08.2024
  5. Report for Selected Countries and Subjects
  6. a b Rangfolge der Handelspartner im Außenhandel der Bundesrepublik Deutschland. destatis.de, 2022. október 3.
  7. Statistisches Bundesamt (Destatis): Rangfolge der Handelspartner im Außenhandel der Bundesrepublik Deutschland. Abgerufen am 29. Dezember 2017.
  8. Statistisches Bundesamt (Destatis): Datenbank GENESIS-Online: Exporte und Importe nach Jahren und Ländern. Abgerufen am 29. Dezember 2017.

Források

[szerkesztés]