Németh Imre (újságíró)
| Németh Imre | |
| Született | 1893. június 12. Kőszeg |
| Elhunyt | 1970. június 13. (77 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1935–1939) |
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (1912–1914) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (10/1-1-303)[2][3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Németh Imre témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Németh Imre József György[4] (Kőszeg, 1893. június 12. – Budapest, 1970. június 13.[5]) magyar újságíró, író, politikus, országgyűlési képviselő.
Életpályája
[szerkesztés]1912–1914 között a József Műegyetemen jogot tanult, de tanulmányait nem fejezte be. 1914-ben katonának állt az első világháborúban. 1918-ban tartalékos főhadnagyként szerelt le. 1921–1922 között a Magyar Kurír és a Budapesti Hírlap szerkesztője volt. 1922–1926 között a Szózat, 1928–1932 között az Előőrs, 1932–1939 között a Szabadság napilapok munatársa volt. 1926–1927 között a Magyar Országos Tudósító munkatársa és rovatvezetője, 1927–1938 között felelős szerkesztője volt. 1934–1935 között a Válasz című folyóirat felelős szerkesztője, 1934–1938 között kiadója volt. 1936–1938 között az Írók Gazdasági Egyesületének (IGE) tisztségviselője és a Bartha Miklós Társaság elnöke volt. 1939–1941 között a Vállalkozók Lapja munkatársa, 1941–1944 között szerkesztője volt. 1945 után is folytatta újságírói munkásságát. 1945–1950 között a Szabad Szó, a Magyar Vasárnap, a Magyar Nemzet valamint az Élet és Tudomány munkatársa volt. 1951–1955 között a Tankönyvkiadó külső munkatársa, szerkesztője és segédlektora volt.
Politikai pályafutása
[szerkesztés]1935–1938 között a Nemzeti Egység Pártja programjával országgyűlési képviselő volt (Kőszeg). 1937-ben parlamenti beszédeiben és írásaiban fellépett a földreformért és üdvözölte a Márciusi Front megalakulását. Bajcsy-Zsilinszky Endre mellett részt vett a Belgrádban megrendezett Balkán Konferencián, amelyen a kelet-közép-európai kis országok összefogásáról tárgyaltak. 1945 után a Nemzeti Parasztpárt tagja volt.
Magánélete
[szerkesztés]Szülei Németh Imre takarékpénztári könyvelő és Waisbecker Anna (1870-1914)[6] voltak. 1947-ben, Budapesten házasságot kötött Szabó Magdolnával.[7]Három fiuk született: Imre, Zoltán és Tibor.[5]
Sírja a Farkasréti temetőben található (10/1-1-303).[8]
Művei
[szerkesztés]- Őserdők mélyén (Magyar László regényes életrajza, Budapest, 1953)
- Az ősi szó nyomában (Reguly Antal regényes életrajza, Budapest, 1956)
- A Bíbor-tenger partján (Xantus János élete, Budapest, 1959, németül: 1963)
- Zsarnokok futára (regény, Budapest, 1966)
Emlékezete
[szerkesztés]1993-ban, születésének 100. évfordulóján, Kőszegen emléktáblát avattak tiszteletére.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2021. szeptember 14.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Kőszegi r.k. egyházközség keresztelési anyakönyve, 58/1893. folyószám. Familysearch.org
- ↑ a b Gyászjelentése
- ↑ Édesanyja gyászjelentése
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 1686/1970. folyószám alatt.
- ↑ A Farkasréti Temető 2. - Budapesti Negyed 41. (2003. ősz)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Nemzeti Örökség Intézete
- Magyar Nemzeti Digitális Archívum
- Országgyűlési almanach 1935-1940
- Kortárs magyar írók
- https://mtda.hu/ADATBANK/MAGYAR%20POLITIKAI%20LEXIKON/magyar_politikai_lexikon_2.PDF
További információk
[szerkesztés]- Vígh Károly: Németh Imre (Élet és Irodalom, 1970. 25. sz.)
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., 1937.
- Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988. Főszerkesztő: Fazakas István. Budapest, Magvető, 1989.
- Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézetének … évi jelentése. Budapest, 1940-1943.
- Magyar irodalmi lexikon II. (L–R). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1965.
- Benkő Péter: A magyar népi mozgalom almanachja 1932-1962. Budapest, Deák, 1996.
- Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek 1938-1948. Budapest, Európa, 1997.
- Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Budapest: Panoráma. 1993. 463. o. ISBN 963-243-344-0
- Révai új lexikona XIV. (Mah–Nel). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2004. ISBN 963-955-616-5
- Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6806-3