Németh Béla (filológus)
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Németh Béla | |
Született | Németh Béla Elek 1942. július 3.[1] Békéscsaba[1] |
Elhunyt | 2023. március 1. (80 évesen)[2] Debrecen[2] |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | N. Horváth Margit tankönyvíró |
Gyermekei | Zoltán (1973), Béla (1975), Katalin (1979) |
Foglalkozása | egyetemi oktató, klasszika-filológus, műfordító |
Németh Béla Elek (Békéscsaba, 1942. július 3. – Debrecen, 2023. március 1.) magyar klasszika-filológus, egyetemi oktató, a nyelvtudományok kandidátusa, műfordító.
Élete
[szerkesztés]A Lehel Vezér Gimnáziumban érettségizett 1960-ban Jászberényben. Egyetemi tanulmányait a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen végezte Borzsák István tanítványaként magyar-latin szakon (melyhez később az ógörögöt is felvette). Egyetlen munkahelye a Klasszika-filológiai Tanszék volt. 1968-ban a doktori, 1995-ben a nyelvtudományok kandidátusa címet szerezte meg.
Fő kutatási területe a köztársaság kori és aranykori irodalom, elsősorban Catullus költészete. Ő vezette be az ikerversek fogalmat Catullusnál, ezek a publikációk az Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis folyóiratban jelentek meg többnyire angol nyelven. Baráti szálak fűztékJerzy Danielewicz lengyel tudóshoz, kapcsolata volt Francis Cairns angol professzorral is. Foglalkozott a görög költészettel, filozófiával és a magyarországi latinsággal. Szenvedélyesen szerette a nyelveket (legtöbb európai nyelven tudott társalogni), a lengyeleket és a kóruséneklést.
Szövegkiadásai
[szerkesztés]- Ovidius: Fasti (társszerzővel), Bp. 1982 (szövegkiadás latinból, kommentárral – Auctores Latini XIX.
- Vergilius: Aeneis VII - XII (társszerzőkkel), Bp. 1987 (szövegkiadás latinból, kommentárral – Auctores Latini XXII.
- A Pellai Poszeidipposz Epigrammái Bp. 2005 (ógörög szöveg kiadása metrumhű fordítással)
- Metaforák és gondolatok Hérakleitosz hagyatékában, Bp. 2013 (ógörög szöveg kiadása kommentárral)
- Nicolaus Sinai: Cogitationes in M. Minucii Felicis Octavium, Debrecen 2008 (latin szöveg kiadása kéziratból)
Hosszabb műfordításai ógörögből és latinból
[szerkesztés]- Szövegek a Hippokratészi Gyűjteményből Bp.1991. 91 – 160 (fordítás ógörögből)
- M. Tullius Cicero: Manilius törvényjavaslata érdekében (fordítás latinból)
In: Cicero válogatott művei Bp. 1974 - Arkhilokhosz: Találkozás (Kölni epodosz, a papirusz első metrumhű fordítása ógörögből) Antik Tanulmányok
- Oláh Miklós: Hungária Bp. 1976 stb. 2000 11-51, 101-118 (fordítás újlatinból)
- A Pellai Poszeidipposz Epigrammái Bp. 2005 (ógörög szöveg kiadása metrumhű fordítással)
- Sinai Miklós: Elmélkedések M. Minucius Felix Octaviusához Debrecen 2008 (a kiadott latin szöveg fordítása)
Műfordítás lengyel nyelvből
[szerkesztés]- Tadeusz Różewicz: Zuhanás
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b PIM-névtér. (Hozzáférés: 2025. március 2.)
- ↑ a b Gyászhír a Magyar Patrisztikai Társaság, 2023. március 2.