Ugrás a tartalomhoz

Náday Ilona

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Náday Ilona: Tasnády Ilona és Náday Béla lánya, aki az 1930-as években filmekben szerepelt.[1][2][3][4][5]
Náday Ilona
Náday Ilonka Vasárnapi Ujság, 1900. junius 10.
Náday Ilonka Vasárnapi Ujság, 1900. junius 10.
Életrajzi adatok
MűvésznévNáday Ilonka
Született1874. augusztus 4.
Budapest
Elhunyt1949. október 20. (75 évesen)
Budapest
Származásmagyar
Házastársadr. Jeszenszky Manó
Jeszenszky Iván
GyermekeiJeszenszky Ferenc (1902)
Jeszenszky Ilona (1905)
Pályafutása
Aktív évek1897–1939
Tevékenységszínház, dalének, film
Náday Ilona IMDb-adatlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Náday Ilona témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Náday Ferenc muzsikáló gyermekeivel Bélával és Ilonkával otthonukban. 1890 körül

Újhelyi Náday Ilona, született: Nauratyill Ilona Katalin Etelka (Budapest, 1874. augusztus 4. – Budapest, Józsefváros, 1949. október 20.)[6] magyar udvari opera- és dalénekesnő, színésznő.

Családja

[szerkesztés]

Szülei Náday Ferenc színész és Vidmár Katalin operaénekes, testvére Náday Béla színész. Férje dr. kisjeszeni és megyefalvai Jeszenszky Manó, országos központi hitelszövetkezeti ellenőr volt, akivel 1902. január 6-án kötött házasságot Budapesten, az Erzsébetvárosban.[7] Két gyermekük született, 1902-ben Ferenc, 1905-ben Ilonka.[8] A világháborúban huszárfőhadnagyként szolgált, az északi harctéren a Frohnreich-féle attakban halt hősi halált.[9] 1919. április 12-én Budapesten férjhez ment első férje öccséhez, Jeszenszky Iván szociális termelési népbizottsági alkalmazotthoz,[10] azonban egy év múlva elváltak.[11]

Élete

[szerkesztés]

Először 1897. november 23-án lépett fel a Népszínházban, Márkus József Kuktakisasszony című ope­rettjéban alakította Liza grófnőt.[12] 1899 október havában három esztendőre a bécsi An der Wien-színház társulatához szerződött,[13] ez idő alatt német mestereknél fejlesztette énektudását.[14] Házassága után egy időre elhagyta a színi pályát,[15] majd gyermekei születése után főként önálló dalesteken szerepelt.[16] 1917-ben a Nemzeti Színház tagja lett,[17] ahol 1921-ben Balázs Sándor Álarcosok című színdarabjában Bajor Gizivel játszották a két női főszerepet.[18] 1935-ben már nyugdíjas volt.[19] Halálát arcrák okozta.

Jelentősebb szerepei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Náday Béla halála, Kis Ujság 50. évfolyam 243. szám, 1937. október 26 (online: adtplus.arcanum.hu)
  2. ↑ 4. doboz 751.; Magyar Nemzeti Levéltár - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár IV. 1924, A Miskolc város szolgálatában állott tisztviselők, kezelők, díjnokok és altisztek törzskönyvi lapjainak gyűjteménye 1879–1950 (online: bazleveltar.hu[halott link]
  3. ↑ Ember néha téved, az. Magyar Nemzeti Digitális Archivum és Filmintézet (MANDA). (Hozzáférés: 2016. május 13.)
  4. ↑ 13 kislány mosolyog az égre. hangosfilm.hu. (Hozzáférés: 2016. május 13.)
  5. ↑ Náday Ilona, Hangosfilm.hu (hozzáférés: 2019. június 27.)
  6. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 2251/1949. folyószáma alatt.
  7. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VII. ker. állami házassági akv. 18/1902. folyószáma alatt.
  8. ↑ Andretzky József. Baranyavármegye nemesei. Pécs: Taizs József, 41.. o. (1909.). Hozzáférés ideje: 2016. május 13. 
  9. ↑ (1917) „Hova lettek?”. Színházi Élet (30.), 26–29.. o. (Hozzáférés: 2016. május 13.) 
  10. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. II. ker. állami házassági akv. 616/1919. folyószáma alatt.
  11. ↑ Budapesti kir. törvényszék 2.P.35304/920. számú ítélete.
  12. ↑ (1897. november 24.) „Bemutató a Népszínházban”. Budapesti Hírlap 17. (326.), 8.. o. (Hozzáférés: 2016. május 13.) 
  13. ↑ (1899. május 12.) „Náday Ilonka Bécsben”. Pesti Hírlap 21. (131.), 5.. o. (Hozzáférés: 2016. május 13.) 
  14. ↑ (1907. január 30.) „Náday Ilonka Bécsben”. Budapesti Hírlap 27. (26.), 13.. o. (Hozzáférés: 2016. május 13.) 
  15. ↑ (1907. január 30.) „Hangverseny”. Pesti Hírlap 29. (26.), 10.. o. (Hozzáférés: 2016. május 13.) 
  16. ↑ (1908. december 9.) „Náday Ilona dalestéje”. Budapesti Hírlap 28. (294.), 11.. o. (Hozzáférés: 2016. május 13.) 
  17. ↑ (1917) „Ki honnan jött a Nemzetihez?”. Színházi Élet (39.), 34–36.. o. (Hozzáférés: 2016. május 13.) 
  18. ↑ (1920) „Maga csak tudja”. Színházi Élet (51.), 24.. o. (Hozzáférés: 2016. május 13.) 
  19. ↑ HU BFL - VII.178.a - 1935 - 0146, Barcs Béla közjegyző irata - 1935.
  20. ↑ Futaky Hajna. A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma I.. Budapest: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (1992). ISBN 963 7602 81X 
  21. ↑ (1905. március 6.) „Szép Galatea”. Magyar Színpad 8. (65.), 1.. o. (Hozzáférés: 2016. május 13.) 
  22. ↑ (1908. március 27.) „Jótékonycélú előadás”. Budapesti Hírlap 28. (76.), 13. o. (Hozzáférés: 2016. május 13.) 

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • A magyar színművészet. Szerk. B. Virágh Géza. Bp., Országos Irodalmi Részvénytársaság, 1900.
  • Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006.
  • (Nádai) Ilona kisk., 1904[halott link]
  • (1900. június 10.) „Egy magyar művésznő Bécsben”. Vasárnapi Újság 47 (23.), 383.. o. (Hozzáférés: 2016. május 13.) 
  • opera Operaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Náday_Ilona&oldid=24240846”