Bütyköshangyaformák
Bütyköshangyaformák | ||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Közönséges bütyköshangya (Myrmica rubra)
| ||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
Nemzetségek | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Bütyköshangyaformák témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Bütyköshangyaformák témájú kategóriát. |
A bütyköshangyaformák (Myrmicinae) a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) alrendjébe sorolt hangyák (Formicidae) családjának egyik alcsaládja hat nemzetség közel kétszáz nemével.
Származásuk, elterjedésük
[szerkesztés]Magyarországon 17 nem 60 faja él (Csathó et al.):
- csomóshangya (Manica)
- közönséges csomóshangya (Manica rubida)
- bütyköshangya (Myrmica)
- homoki bütyköshangya (Myrmica constricta)
- sziki bütyköshangya (Myrmica curvithorax)
- sztyeppi bütyköshangya (Myrmica deplanata)
- mocsári bütyköshangya (Myrmica gallieni)
- élősdi bütyköshangya (Myrmica karavajevi)
- hegyi bütyköshangya (Myrmica lobicornis)
- sziklai bütyköshangya (Myrmica lonae)
- élôsködô bütyköshangya (Myrmica microrubra)[1]
- közönséges bütyköshangya (Myrmica rubra)
- erdei bütyköshangya (Myrmica ruginodis)
- karcsú bütyköshangya (Myrmica rugulosa)
- gyakori bütyköshangya (Myrmica sabuleti)
- réti bütyköshangya (Myrmica scabrinodis)
- kétszínű bütyköshangya (Myrmica schencki)
- pusztai bütyköshangya (Myrmica specioides)
- északi bütyköshangya (Myrmica vandeli)
- avarhangya (Stenamma)
- közönséges avarhangya (Stenamma debile)
- karcsúhangya (Aphaenogaster)
- vörös karcsúhangya (Aphaenogaster subterranea)
- maggyűjtőhangya (Messor)
- közönséges maggyűjtőhangya (Messor structor)
- tűzhangya (Solenopsis)
- tolvajhangya (Solenopsis fugax)
- fáraóhangya (Monomorium)
- kis fáraóhangya (Monomorium pharaonis)
- csőröshangya (Strumigenys)
- ritka csőröshangya (Strumigenys argiola)
- közönséges csőröshangya (Strumigenys baudueri)
- szultánhangya (Cardiocondyla)
- dalmát szultánhangya (Cardiocondyla dalmatica)
- gyepihangya (Tetramorium)
- satnya gyepihangya (Tetramorium atratulum)
- hódító gyepihangya (Tetramorium bicarinatum)
- nyugati gyepihangya (Tetramorium caespitum)
- orosz gyepihangya (Tetramorium ferox)
- magyar gyepihangya (Tetramorium hungaricum)
- gyakori gyepihangya (Tetramorium immigrans)
- keleti gyepihangya ( Tetramorium indocile)
- indonéz gyepihangya (Tetramorium insolens)
- morva gyepihangya (Tetramorium moravicum)
- déli gyepihangya (Tetramorium semilaeve)
- barna gyepihangya (Tetramorium staerckei)
- betyárhangya (Strongylognathus)
- sárga betyárhangya (Strongylognathus testaceus)
- szívhangya (Crematogaster)
- vörös szívhangya (Crematogaster schmidti)
- pirosfejű szívhangya (Crematogaster scutellaris)
- fekete szívhangya (Crematogaster sordidula)
- ráncoshangya (Myrmecina)
- közönséges ráncoshangya (Myrmecina graminicola)
- kéreghangya (Temnothorax)
- erdei kéreghangya (Temnothorax affinis)
- ligeti kéreghangya (Temnothorax albipennis)
- rozsdás kéreghangya (Temnothorax clypeatus)
- ritka kéreghangya (Temnothorax corticalis)
- gubacslakó kéreghangya (Temnothorax crassispinus)
- kormosképű kéreghangya (Temnothorax interruptus)
- fényesfejű kéreghangya (Temnothorax jailensis)
- feketefejű kéreghangya (Temnothorax nigriceps)
- apró kéreghangya (Temnothorax parvulus)
- füstös kéreghangya (Temnothorax sordidulus)
- barnatorú kéreghangya (Temnothorax tuberum)
- sárga kéreghangya (Temnothorax turcicus)
- gyűrűs kéreghangya (Temnothorax unifasciatus)
- rabszolgatartó kéreghangya (Temnothorax zaleskyi)
- martalóchangya (Harpagoxenus)
- közönséges martalóchangya (Harpagoxenus sublaevis)
- vendéghangya (Formicoxenus)
- közönséges vendéghangya (Formicoxenus nitidulus)
- berkihangya (Leptothorax)
- fenyveslakó berkihangya (Leptothorax gredleri)
- sötétfejű berkihangya (Leptothorax muscorum)
A legközönségesebb közülük a nyugati gyepihangya (Tetramorium caespitum), amely nemcsak erdőn-mezőn található meg, de gyakran a lakásokba is betelepül (Brehm).
Megjelenésük, felépítésük
[szerkesztés]A legtöbb faj fullánkja fejlett. Nevüket onnan kapták, hogy potrohnyelüket két bütyök formájú potrohszelvény alkotja. Ez a testalkat segíti a szúrást (a fullánk használatát). Az ilyen potrohú fajokat gyakran „kétbütykös” hangyáknak nevezi. A fullánk és a méregmirigy nélkül, „hagyományos értelemben” vett potrohuk viszonylag kicsi, ezért viszonylag karcsúak (Tartally). Fejükön a két homlokléc egymástól eltávolodott. Szemük többnyire jól fejlett (Brehm).
Életmódjuk, élőhelyük
[szerkesztés]Lárváik nem szőnek kokont a bábozódáshoz (Tartally).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Gallé László: A nemzeti park hangyái. In: Kárpáti László – Josef Fally (szerk.): Fertô–Hanság – Neusiedler See–SeewinkelNemzeti Park. Monografikus tanulmányok a Fertô és a Hanság vidékérôl. pp. 165–170.
Források
[szerkesztés]- Csathó et al.: Csathó András István, Gallé László, Lőrinczi Gábor, Tartally András, Báthori Ferenc, Kovács Éva, Maák István, Markó Bálint, Módra Gábor, Nagy Csaba, Somogyi Anna Ágnes, Csősz Sándor: A hazánkban előforduló és az ismertebb külföldi hangyafajok magyar nevei (Hymenoptera: Formicidae) Archiválva 2022. március 8-i dátummal a Wayback Machine-ben. Állattani Közlemények 106. é. 1-2. szám, 1–56. old.
- Foitzik–Fritsche: Susanne Foitzik, Olaf Fritsche: Hangyák. Világbirodalom a lábunk alatt. Rohwolt, Hamburg, 2019. Magyarul: Park Kiadó, 2021. ISBN 978-963-355-717-4. 307 old.
- Tartally: Tartally András: A hangyatartás legfontosabb praktikái hangyászoktól
- Brehm: Brehm Alfréd: Az állatok világa I–XIX. Klebelsberg Kuno bevezetésével. Szerkesztette: Leidenfrost Gyula, Dr. Éhik Gyula, Steche Ottó, Dr. Gelei József. Fordította: Dr. Bartucz Lajos, Dr. Vasvári Miklós, Dr. Wagner János. Átdolgozott, az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kiegészített új kiadás. Christensen és Társa Gutenberg Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1929–1933. → reprint kiadás: Kassák Kiadó, Budapest, 1992–1998, ISBN 963-776-522-0