Kis fáraóhangya
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Tűzhangyarokonúak témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Tűzhangyarokonúak témájú médiaállományokat és Tűzhangyarokonúak témájú kategóriát. |
A kis fáraóhangya (Monomorium pharaonis) a bütyköshangyaformák (Myrmicinae) alcsaládba sorolt tűzhangyarokonúak (Solenopsidini) nemzetsége egyik legismertebb faja. Tudományos nevét („pharaonis”) azért kapta, mert a fajt leíró Linné Egyiptomból ismerte.
Származása, elterjedése
[szerkesztés]Linné nyomán sokáig úgy vélték, hogy a Mediterráneum ból származik — mindenesetre onnan terjedt el. Újabb kutatások szerint eredeti élőhelye valószínűleg Indiában lehetett.[1] A 20. század első felében a világ számos pontjára behurcolták. Ezeken a helyeken megtelepedett, és inváziós fajként mára kozmopolitává vált. Az 1910-es években tűnt fel Észak-Amerikában, az 1920-as–30-as évek fordulóján Nyugat-Európa több nagyvárosába (Lyon, Párizs, London, Amszterdam, Koppenhága, Berlin, Aachen stb. Ez idő tájt jutott el Tobolszkba is — Brehm).
Egyes vizsgálatok szerint a Kárpát-medencében már a 16. században megjelent.[2]
Megjelenése, felépítése
[szerkesztés]A sárgás színű dolgozó hossza kb. 2 mm. A barnássárga királynők hossza 3,5–5 mm, fejük a testüknél sötétebb. A feketésbarna hím szárnya kb. 3 mm hosszú (Hangyairtás).
Életmódja, élőhelye
[szerkesztés]Élettartam:
- királynő — 9 hónap,
- dolgozó — 2 hónap,
- hím — 3 hét.
Többkirálynős (poligín) bolyait előszeretettel rendezi be emberi környezetben (épületek falában, csempék mögött, fűtő- és melegvíz-vezetékek közelében). Egy-egy királynő mintegy 300 petét rak (Hangyairtás). Egy-egy bolyban akár több száz királynő is lehet.[2]
Eredeti élőhelyéről szétterjedve a természeti környezetben nem képes megélni,a teljesen az emberi környezethez kötött.[1] Ennek fő oka az, hogy a téli fagyokat nem bírnák; a mérsékelt égöv hidegebb részein csak fűtött helyeken telelnek át.
Gazdasági jelentősége
[szerkesztés]Mindenevő. Csaknem minden emberi táplálékot megeszik, így hódító útján először rendszerint az élelmiszerraktárakban telepedett meg. Ezekben, valamint lakásokban is nagy károkat okoz (Brehm).
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Csathó et al.: Csathó András István, Gallé László, Lőrinczi Gábor, Tartally András, Báthori Ferenc, Kovács Éva, Maák István, Markó Bálint, Módra Gábor, Nagy Csaba, Somogyi Anna Ágnes, Csősz Sándor: A hazánkban előforduló és az ismertebb külföldi hangyafajok magyar nevei (Hymenoptera: Formicidae). Állattani Közlemények 106. é. 1-2. szám, 1–56. old.
- Foitzik–Fritsche: Susanne Foitzik, Olaf Fritsche: Hangyák. Világbirodalom a lábunk alatt. Rohwolt, Hamburg, 2019. Magyarul: Park Kiadó, 2021. ISBN 978-963-355-717-4. 307 old.
- Brehm: Brehm Alfréd: Az állatok világa I–XIX. Klebelsberg Kuno bevezetésével. Szerkesztette: Leidenfrost Gyula, Dr. Éhik Gyula, Steche Ottó, Dr. Gelei József. Fordította: Dr. Bartucz Lajos, Dr. Vasvári Miklós, Dr. Wagner János. Átdolgozott, az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kiegészített új kiadás. Christensen és Társa Gutenberg Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1929–1933. → reprint kiadás: Kassák Kiadó, Budapest, 1992–1998, ISBN 963-776-522-0
- Hangyairtás: Hangyairtás