Ugrás a tartalomhoz

Murray Leinster

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Murray Leinster
Született1896. június 16.[1][2][3][4][5]
Norfolk
Elhunyt1975. június 8. (78 évesen)[1][2][3][4][5]
Gloucester megye
ÁlneveMurray Leinster
Állampolgárságaamerikai
Foglalkozása
Kitüntetései

Murray Leinster aláírása
Murray Leinster aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Murray Leinster témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Murray Leinster (eredeti nevén: William Fitzgerald Jenkins) (Norfolk, Virginia, 1896. június 16.Gloucester Courthouse, Gloucester megye, Virginia, 1975. június 18.) amerikai tudományos-fantasztikus író. Életében több mint 1500 novellát és cikket, 14 filmforgatókönyvet, valamint rádió- és tévéjátékok százait alkotta.

Élete

[szerkesztés]
Leinster Juju című novellája a The Thrill Book 1919. októberi számában

Apja George B. Jenkins, anyja Mary L. Jenkins volt. Apja szakmája könyvelő volt. Noha mindkét szülője Virginiában született, a család 1910-ben Manhattanban élt (az 1910-es Szövetségi Népszámlálás adatai szerint). Gimnáziumi tanulmányait megszakította, s az első világháború előtt szabadúszó íróként kezdett tevékenykedni. Első munkája, a The Foreigner című elbeszélés H. L. Mencken irodalmi lapja 1916. májusi számában jelent meg. A következő három évben tíz másik írást is publikált e lapban. Az első világháború alatt előbb a Committee of Public Information, majd a hadsereg kötelékében szolgált (19171918). A háború alatt és azt követően munkái más magazinokban is elkezdtek megjelenni (Argosy, Snappy Stories, Breezy Stories), az Argosyban egészen az 1950-es évekig rendszeresen publikált. Amikor a ponyvamagazinok az 1920-as években elkezdtek különböző irányzatokra szakosodni, Leinster alkalmazkodott hozzájuk: a Danger Trails című magazinnak dzsungeltörténeteket, a West és a Cowboy Stories magazinoknak westernt, a Black Masknak és a Mystery Storiesnek detektívtörténeteket, a Weird Talesnek horrortörténeteket szállított. Szerelmes, érzelmes novellákat is írt a Love Story Magazine számára, ezeket Louisa Carter Lee írói álnéven.

Első tudományos-fantasztikus elbeszélése az Argosy 1919. február 22-i számában jelent meg (The Runaway Skysceaper, az Amazing Stories című lap 1926. júniusi számában Hugo Gernsback másodszor is kiadta). Az 1930-as években több fantasztikus novellát illetve novellafüzért publikált az Amazing és az Astounding Storiesban (az Astounding legelső száma már tartalmazta Tanks című írását). A fantasztikus írásokon kívül továbbra is jelentetett meg egyéb műfajú darabokat is a Detective Fiction Weekly, a Smashing Western és más ponyvalapokban. Az Esquire magazinban először 1939-ben jelent meg írása.[7]

Leinster volt az egyik legelső fantasztikus szerző, aki a párhuzamos univerzumok témájával foglalkozott. Négy évvel Jack Williamson Legion of Time című elbeszélése előtt publikálta Sidewise in Time című elbeszélését (Astounding, 1934. június, magyar nyelven: Oldalvást az időben, Galaktika 204-205-206. számai, három részben, 2007). Leinster elképzelése az idő rezgéséről komoly hatást gyakorolt több más fantasztikus íróra, például Isaac Asimovra.

Leinster "The Fifth-Dimensional Catapult" írása az Astounding Stories 1931. januári számában

1945-ben megjelent First Contact (Az első találkozás, magyar nyelven: Galaktika 2. szám, 1972) az egyik legelső megjelenése az „egyetemes fordító” témájának a tudományos-fantasztikus irodalomban.[8] 2000-ben Leinster örökösei beperelték a Paramount Picturest a Star Trek: Kapcsolatfelvétel című film miatt, azt állítva, hogy a filmgyártó cég az alkotás címével megsértette az író szerzői jogait – a pert a bíróság elutasította.

Leinster azon kevés fantasztikus szerző közé tartozott, akik megfeleltek az 1930-as években John W. Campbell által felállított magas minőségi kívánalmaknak. Csaknem három tucat novellát publikált az Astounding és az Analog című, Campbell által szerkesztett magazinokban. Leinster utolsó, Analogben megjelent munkája a Quarantine World volt, az 1966. novemberi számban, 36 évvel a lapban való első, 1930. januári írása után.

1946-ban megjelent, A Logic Named Joe című elbeszélése a számítógép első megjelenése a tudományos-fantasztikus irodalomban. A történetben az internet leírása is megjelenik, évtizedekkel annak tényleges megjelenése előtt. Leinster a novellában a számítógépet mint minden háztartásban jelen levő, mindennapi eszközt írja le, amelyek szervereken keresztül (az elbeszélésben: tanks) kapcsolódnak egymáshoz, így lehetővé téve a számítógépek közti kommunikációt, adatcserét sőt a kereskedelmet is. A novella egyik karaktere szerint a számítógépek voltaképp a civilizációval egyenlőek.[9]

A második világháború alatt a United States Office of War Information kötelékében szolgált. A háború után, amikor írásai egyre népszerűbbek lettek, elkezdte a William Fitzgerald, Fitzgerald Jenkins vagy Will F. Jenkins írói álneveket is használni. Annyira termékeny szerző volt, hogy amikor Groff Conklin lektorálta az Operation: Outer Space című Leinster-munkát 1955 márciusában, megjegyezte, hogy „ez a negyedik idén, és a következő hónapban egy újabb mű érkezik lektorálásra”. Az 1950-es és 1960-as években folyamatosan publikált, többek közt a Galaxy Magazine, a The Magazine of Fantasy and Science Fictionés a The Saturday Evening Post hasábjain. 1956-ban Hugo-díjat kapott Exploration Team című novellájáért. Munkáiból több televíziós film, illetve sorozatepizód is készült.

William F. Jenkins néven mint feltaláló is tevékenykedett. 1921-ben feleségül vette Mary Mandolát, négy leánygyermekük született.

Elismerései és díjai

[szerkesztés]
  • Liberty-díj (1937) az A Very Nice Family című elbeszéléséért (Liberty Magazine, 1937. január 2.)
  • Hugo-díj a legjobb novelláért, 1956, Exploration Team
  • Retro-Hugo díj, 1996 First Contact (Az első találkozás) című novelláért
  • a Discon I és a 21. Worldcon díszvendége 1963-ban
  • Sidewise Award for Alternate History (alapítva: 1995), a díj a nevét Leinster Sidewise in Time (Oldalvást az időben) című regénye után kapta
  • az 1979-ben forgatott amerikai Starcrash című film nyitójelenetében az űrhajó neve Murray Leinster
  • Virginiában 2009. június 27-ét William F. Jenkins nappá nyilvánították, elismerésül fantasztikus írói munkásságáért.[10]

Munkái

[szerkesztés]

Regényei

[szerkesztés]

Távol-kelet

[szerkesztés]

Sword of Kings, John Long, 1933

Detektívtörténetek

[szerkesztés]
  • Scalps, Brewer & Warren, 1930 (címváltozat: Wings of Chance)
  • Murder Madness, Brewer & Warren, 1931
  • Murder Will Out (Will F. Jenkins álnéven), John Hamilton, 1932
  • No Clues (Will F. Jenkins álnéven), Wright & Brown, 1935
  • Murder in the Family (Will F. Jenkins álnéven), John Hamilton, 1935; első megjelenés Complete Detective Novels, 1934. április
  • The Man Who Feared (Will F. Jenkins álnéven), Gateway, 1942; először folytatásokban: Detective Fiction Weekly, 1930. augusztus 9–30.

Szerelmesregények

[szerkesztés]

Louisa Carter Lee álnéven

  • Her Desert Lover: A Love Story, Chelsea House, 1925
  • Her Other Husband: A Love Story, Chelsea House, 1929
  • Love and Better: A Love Story, Chelsea House, 1931
Leinster "Planet of Sand" című elbeszélése a Famous Fantastic Mysteries 1948. februári száma címlapján
Leinster's "The Strange Invasion" című elbeszélése a Satellite Science Fiction 1958. áprilisi száma címlapján. Ugyanebben az évben könyvformában War with the Gizmos címen jelent meg

Science fiction

[szerkesztés]
  • The Murder of the U.S.A. (Will F. Jenkins álnéven), Crown, 1946
  • Fight for Life, Crestwood, 1949
  • Space Platform, Shasta Publishers, 1953. február
  • Space Tug, Shasta Publishers, 1953
  • The Black Galaxy, Galaxy, 1954; első megjelenés: Startling, 1949. március
  • Gateway to Elsewhere, Ace, 1954; első megjelenés: "Journey to Barkut", Startling, 1952. január
  • The Brain-Stealers, Ace, 1954; első megjelenés: "The Man in the Iron Cap", Startling, 1947. november
  • Operation: Outer Space, Fantasy Press, 1954
  • The Forgotten Planet, Ace, 1954
  • The Other Side of Here, Ace, 1955; először folytatásokban The Incredible Invasion címen, Astounding, 1936. augusztus – december
  • The Planet Explorer; Hugo-díj, 1957
  • City on the Moon, Avalon, 1957
  • War with the Gizmos, Fawcett, 1958
  • Four from Planet 5, Fawcett, 1959; első megjelenés: "Long Ago, Far Away", Amazing, 1959. szeptember
  • The Monster from Earth's End, Fawcett, 1959. január
  • The Mutant Weapon, Ace, 1959; első megjelenés: "Med Service", Astounding, 1957. augusztus
  • The Pirates of Zan, Ace, 1959; először folytatásokban The Pirates of Ersatz, Astounding, 1959. február–április
  • Men Into Space, Berkley, 1960
  • The Wailing Asteroid, Avon, 1960. december
Talents Incorporated címü kötet borítója
  • Creatures of the Abyss, Berkley, 1961 (címváltozat: The Listeners)
  • This World is Taboo, Ace, 1961; első megjelenés: "Pariah Planet", Amazing, 1961. július
  • Operation Terror, Berkley, 1962
  • Talents Incorporated, Avon, 1962
  • The Other Side of Nowhere, Berkley, 1964 május; először folytatásokban Spaceman, Analog, 1964. március–április
  • Time Tunnel, Pyramid, July 1964[11]
  • The Duplicators, Ace, 1964; első megjelenés: "Lord of the Uffts", Worlds of Tomorrow, 1964. február
  • The Greks Bring Gifts, Macfadden, 1964
  • Invaders of Space, Berkley, 1964. december
  • Tunnel Through Time, Westminster Press, 1966
  • Space Captain, Ace, 1966; először folytatásokban Killer Ship, Amazing,október - december
  • Checkpoint Lambda, Berkley, 1966; először folytatásokban Stopover in Space, Amazing, 1966. június–augusztus
  • Miners in the Sky, Avon, 1967. április
  • Space Gypsies, Avon, 1967. június
  • The Time Tunnel: Timeslip!, Pyramid, 1967. július; az amerikai televíziós sorozatból készült regény
  • Land of the Giants, Pyramid, 1968 szeptember; az amerikai televíziós sorozatból készült regény
  • Land of the Giants 2: The Hot Spot, Pyramid, 1969. április; az amerikai televíziós sorozatból készült regény
  • Land of the Giants 3: Unknown Danger, Pyramid, 1969 szeptember; az amerikai televíziós sorozatból készült regény
  • Politics, Amazing Stories, No. 6, 1932. június

Western

[szerkesztés]
  • The Gamblin' Kid (Will F. Jenkins álnéven), A. L. Burt, 1933; első megjelenés: Western Action Novels, 1937. március
  • Mexican Trail (Will F. Jenkins álnéven), A. L. Burt, 1933
  • Outlaw Sheriff (Will F. Jenkins álnéven), King, 1934
  • Fighting Horse Valley (Will F. Jenkins álnéven), King, 1934
  • Kid Deputy (Will F. Jenkins álnéven), Alfred H. King, 1935; először folytatásokban: Triple-X Western, 1928. február-április
  • Black Sheep (Will F. Jenkins álnéven), Julian Messer, 1936
  • Guns for Achin (Will F. Jenkins álnéven), Wright & Brown, 1936; első megjelenés: Smashing Novels, 1936. november
  • Wanted Dead or Alive!, Quarter Books, 1949; először folytatésokban: Triple-X Magazine, 1929. február–május
  • Outlaw Guns, Star Books, 1950
  • Son of the Flying 'Y' (Will F. Jenkins álnéven), Fawcett, 1951
  • Cattle Rustlers (Will F. Jenkins álnéven), Ward Lock, 1952
  • Dallas (Will F. Jenkins álnéven), Fawcett, 1950

Magyarul

[szerkesztés]
  • A grekek ajándéka; ford. Bihari György; Móra, Bp., 1994 (Galaktika fantasztikus könyvek)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b ISFDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b NooSFere (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. http://www.thehugoawards.org/hugo-history/1956-hugo-awards/
  7. Smith, Curtis C.. Twentieth-Century Science-Fiction Writers. New York: St Martin's Press, 325–327. o. (1981). ISBN 0-312-82420-3 
  8. "Hic Rhodus, His Salta" by Robert Silverberg, Asimov’s Science Fiction, January 2009, page 6.
  9. Jenkins, Will F. (1946. március 1.). „A Logic Named Joe”. Astounding 37 (1), 139–155. o. 
  10. HJ755: Will F. Jenkins Day; designating as June 27, 2009., Richmond Sunlight, Feb. 23, 2009, accessed Feb. 23, 2009
  11. Pyramid Books Cat.ID R-1043

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Murray Leinster című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]