Mulegé (község)
| Mulegé község (Municipio de Mulegé) | |||
 | |||
| Látkép Heroica Mulegé közelében | |||
| |||
| Adatok | |||
| Ország |  Mexikó | ||
| Állam | Déli-Alsó-Kalifornia | ||
| Székhely | Santa Rosalía | ||
| Terület | 32 058,14 km² | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 64 022 fő (2020)[1] | ||
| Népsűrűség | 1,8 fő/km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
| Mulegé község elhelyezkedése Déli-Alsó-Kalifornia államban | |||
| Mulegé község weboldala | |||
Mulegé község Mexikó Déli-Alsó-Kalifornia államának északi részén. Területe 32 058 km², ezzel a második legnagyobb területű község egész Mexikóban. Lakossága viszont (2010-es adat) csak 59 114 fő, így népsűrűsége rendkívül alacsony. A községközpont Santa Rosalía, itt 11 765-en élnek, a legnagyobb település viszont a sólepárlásáról és a szürke bálnáiról ismert Guerrero Negro (13 054 fő).[2]
Fekvése
[szerkesztés]A község Déli-Alsó-Kalifornia állam északi harmadát foglalja el. Nyugaton a Csendes-óceánnal, keleten a Kaliforniai-öböllel határos. Területének felét a Vizcaíno-sivatag, másik felét az Észak-amerikai Parti-hegységhez tartozó, vulkáni eredetű Sierra de la Giganta foglalja el. Legmagasabb pontja a Volcán Las Tres Vírgenes (A Három Szűz Vulkánja), melynek magassága 1940 méter körül van. A félszigeten végighúzódó hegylánctól nyugatra még két kisebb hegyvidék található a községben: középen a Picachos de Santa Clara a legmagasabb, nyugati csücskében pedig a Sierra El Placer.
Éghajlata sivatagos: igen forró és száraz, az éves átlagos csapadékmennyiség sehol sem éri el a 300 mm-t, de legnagyobb részén a 100 mm-t sem. Ennek megfelelően állandó folyója nincs, csak időszakos vízfolyásai. Az erdők, legelők és a mezőgazdaság által hasznosított területek összesen még a terület 1%-át sem teszik ki.[3]
Élővilág
[szerkesztés]A község növényzete a sivatagos részeken ritkás, máshol alacsony bozótos a jellemző. Gyakori a mexikói óriáskaktusz (Pachycereus pringlei, helyi nevén cardón), a Myrtillocactus geometrizans nevű kaktusz (garambullo), a torote nevű fa és a pitaja. A kicsit csapadékosabb helyek bővelkednek a datolyapálmákban.
Állatai közül kiemelendő a Vizcaíno-sivatagban is előforduló villásszarvú antilop és a kanadai vadjuh, de nagy számban élnek itt különböző nyulak, szarvasok, prérifarkasok és pumák.[4]
Népesség
[szerkesztés]A község lakóinak száma a közelmúltban igen gyorsan nőtt: 1990 és 2010 között több mint másfélszeresére növekedett. A változásokat szemlélteti az alábbi táblázat:[2]
| Év | Lakosság |
|---|---|
| 1990 | 38 528 |
| 1995 | 45 963 |
| 2000 | 45 989 |
| 2005 | 52 743 |
| 2010 | 59 114 |
Települései
[szerkesztés]A községben 2010-ben 459 lakott helyet tartottak nyilván, de elsöprő többségük igen kicsi: 369 településen 10-nél is kevesebben éltek. A jelentősebb helységek:[5]
| Település | Lakosság (2010) |
|---|---|
| Guerrero Negro | 13 054 |
| Santa Rosalía (községközpont) | 11 765 |
| Villa Alberto Andrés Alvarado Arámburo | 6902 |
| Heroica Mulegé | 3821 |
| Bahía Tortugas | 2671 |
| San Francisco | 1190 |
| Las Margaritas | 1595 |
| Bahía Asunción | 1484 |
| El Silencio | 1190 |
| Gustavo Díaz Ordaz | 969 |
| Estero de la Bocana | 967 |
| Punta Abreojos | 788 |
| San Ignacio | 667 |
| Los Mártires | 651 |
| San Bruno | 623 |
| Ejido San Lucas | 606 |
| Don Juanito | 484 |
| Benito Juárez | 482 |
| San Lino | 457 |
| Névtelen település | 451 |
| Guamúchil | 449 |
| Santo Tomás | 400 |
| Ejido Licenciado Alfredo Vladimir Bonfil | 396 |
| Isla San Marcos | 394 |
| Guadalupe | 369 |
| Emiliano Zapata | 317 |
| Isla Natividad | 302 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Instituto Nacional de Estadística y Geografía
- ↑ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 31.)
- ↑ INEGI – Mulegé község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 31.)
- ↑ E-Local kormányzati oldal – Mulegé község (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 31.)[halott link]
- ↑ INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 31.)
