Muhámmad Iunúsz
Muhámmad Iunúsz মুহাম্মদ ইউনূস | |
2019-ben | |
Született | 1940. június 28. (84 éves) Bathua |
Párt | Nagorik Shakti (2007. február 17. – 2007. május 3.) |
Gyermekei | Monica Yunus |
Foglalkozás |
|
Iskolái |
|
Díjak |
|
Muhámmad Iunúsz মুহাম্মদ ইউনূস aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Muhámmad Iunúsz মুহাম্মদ ইউনূস témájú médiaállományokat. |
Muhámmad Iunúsz (bengáliul মুহাম্মদ ইউনূস, angolosan Muhammad Yunus) (Csittagong, 1940. június 28. –) bangladesi közgazdász, aki szegénységcsökkentő programjairól lett híres. Felismerte, hogy sok szegény embernek minimális összegű hitel is nagy segítség lehet a kitörésre, életképes mikrovállalkozások beindítására. Megalapította a Grámin Bankot, az ilyen mikrohitelek nyújtására. Munkásságának elismeréséül 2006-ban Nobel-békedíjat kapott.[1]
2024. augusztus 8-án Banglades ideiglenes kormányának vezetőjeként, főtanácsadójaként lépett hivatalba.[2]
Élete
[szerkesztés]Kilencgyermekes, muszlim családban nőtt fel Bangladesben, a középiskola után pedig a közgazdaságtant tanult, 1961-ben szerzett diplomáját a Dakkai Egyetemen. A továbbiakban oktatott, gyárat alapított, doktorált az Amerikai Egyesült Államokban, tanszékvezető lett hazája egyik egyetemén és megkezdte szegénységcsökkentő programjait.[3]
2024. január 1-jén első fokon 6 hónapos börtönbüntetésre ítélték, amiért 3 társával együtt megsértették a munkajogi előírásokat az általuk alapított Grameen Telecom nonprofit társaság vezetőiként.[4]
Munkássága
[szerkesztés]Hazája gazdasági valóságát vizsgálva egy konkrét eset hívta fel figyelmét a minimális összegű hitelek gazdasági jelentőségére. 42 bambuszzsámoly-készítőnek összesen nem több, mint 27 dollár kellett volna ahhoz, hogy folytassák a termelést, de egyik bank sem adott nekik ilyen csekély pénzt. Így ők uzsorásokhoz kényszerültek fordulni. Iunúsz felismerte a megoldást, a mikrohitelt. Ez a 27 dolláros hitel modellé lett. Ezt a koncepciót követi az általa alapított a Grámin Bank is.[5]
A pénzintézet fedezetként csupán bizalmi tőkét követel. A hitelezőnek 4-6 olyan embert vagy szervezetet – „szolidaritási csoportot” – kell maga mellé állítani, akik szerződésben felelősséget vállalnak a törlesztésért. Amíg a pénzt vissza nem fizetik, további összeget nem vehetnek fel. A bank továbbá házhoz megy: munkatársaik kerékpárral járják a területet és ha olyan embert találnak, akinek valószínűleg szüksége van pénzre, felajánlják a lehetőséget. A ügyletet nem előzi meg bármiféle hitelbírálat, vagy értékbecslés. Négyféle kamatlábat alkalmaznak, a legmagasabb 20%, lakásépítésre és tovább tanulásra jóval alacsonyabb kamatot kell fizetni, a koldusoknak pedig kamat nélkül kell visszafizetniük az összeget.[5]
A hitelnyújtáson kívül tanácsokat kapnak a ügyfelek és megtanítják őket a pénzzel való gazdálkodásra. A modell sikerét mutatja, hogy a visszafizetési ráta majdnem 99%-os. A Grámin Bank 2211 fiókot üzemeltet, amely 70 370 településen 6,5 millió embernek nyújt pénzügyi szolgáltatásokat.[5]
A „szegények bankárja” és a Grámin bank ezen modell kialakításáért kapta a Nobel-békedíjat:[1]
- „A szegények, különösen a nők gazdasági és társadalmi lehetőségeinek bővítéséért, az úttörő mikrohitelezési munkájukért.”
A pénzintézet napjainkban már koldusokat is támogat anyagilag. Ők mobiltelefont kapnak hitelbe, így gyakorlatilag mozgó telefonfülkeként funkcionálnak. A kéregetés mellett így egy olyan szolgáltatást is nyújtanak, amivel sokan élnek, hiszen az országban még kevés mobiltelefon van.[5]
A professzor a Nobel-díjjal járó pénzösszegből a Danone élelmiszergyártóval karöltve olcsó és egészséges gyermekételek kifejlesztésén dolgozik, szemészeti kórházat és víztisztító műhelyt hozott létre.
Tervei között szerepel az is, hogy eldugott falvak lakóit kórházakkal próbálja összekötni úgy, hogy videokonferencia segítségével konzultálhassanak.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b The Nobel Peace Prize 2006 Muhammad Yunus, Grameen Bank (angol nyelven). nobelprize.org. (Hozzáférés: 2010. szeptember 19.)
- ↑ Nobel Laureate Muhammad Yunus Named Chief Adviser Of Bangladesh Interim Government: Updates. NDTV . [2024. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. augusztus 7.)
- ↑ About Dr. Yunus :: Family (angol nyelven). web.archive.org. [2008. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 19.)
- ↑ Belák, Tamás: Börtön- és pénzbüntetést kapott a Nobel-békedíjas Muhammad Junusz (magyar nyelven). index.hu, 2024. január 1. (Hozzáférés: 2024. augusztus 11.)
- ↑ a b c d First loan he gave was $27 from own pocket (angol nyelven). The Daily Star, 2006. október 14. (Hozzáférés: 2010. szeptember 19.)
További információk
[szerkesztés]- Muhámmad Iunúsz honlapja
- A Grámin Bank honlapja
- Stiftung Entrepreneurship
- (2009. június 1.) „Muhammad Yunus és a Nobel-békedíj (Tanulmány)”. Akadémiai Kiadó 27 (2), 153-162. o. DOI:10.1556/Tarskut.27.2009.2.4. ISSN (Print) 1588-2918 (Online) 0231-2522 (Print) 1588-2918 (Online). (Hozzáférés: 2010. szeptember 10.)[halott link]
- (2010. július 8.) „Szegények bankja a magyarországi romák sikeréért”. MR1-Kossuth Rádió. [2010. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 10.)
- „Budapestre látogatott a Nobel-békedíjas Muhammad Yunus”, TőzsdeFórum Online gazdasági Magazin, 2010. július 8.. [2010. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. szeptember 10.)
- Ónody-Molnár Dóra. „Romákon segíthet a hazai szegények bankja”, Népszabadság, 2010. december 30. (Hozzáférés: 2010. szeptember 10.)
- Yunus centre
- Yunus, Muhammad. Creating a world without poverty: social business and the future of capitalism [archivált változat]. New York: Perseus Books (2007). ISBN 978-1586484934. Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 10. [archiválás ideje: 2011. szeptember 27.]
- Peter Spiegel: Muhammad Yunus – Banker der Armen. Der Friedensnobelpreisträger; sein Leben, seine Vision, seine Wirkung. Freiburg im Breisgau, Basel, Wien: Herder-Verlag. 2006. ISBN 978-3-451-05880-6
- Markus Muehler: Im Bauch des großen Geldes. Mittenwalde: Verlag Schmetterlinge. 2007. = Provokant, arch Hozzáférés: 2010. szeptember 10. ISSN 1868-0321