Mollináry Gizella
| Mollináry Gizella | |
 | |
| Született | Molnár Gizella Mária 1896. szeptember 7. Budapest |
| Elhunyt | 1978. február 23. (81 évesen) Budapest |
| Álneve |
|
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Farkasréti temető (34/2-3-29)[1][2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mollináry Gizella témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mollináry Gizella, Gebauer Gusztávné, született Molnár Gizella Mária (Budapest, 1896. szeptember 7.[3] – Budapest, 1978. február 23.)[4] macedón-horvát származású, az 1940-es évekig igen népszerű, hányatott sorsú (mára szinte elfeledett) magyar író, költő.
Életpályája
[szerkesztés]...Ha nem tud mihez kezdeni velünk a világ
s csak a gazdagok felettünk elhúzó kacaját
bámuljuk idegenül
mint robotjukba tompult szántó-vetők
a délre költöző madarakat.
Egy olasz orvos, és egy macedón-horvát származású anya, Molnár Katalin 22 éves kulcsárnő első gyermekeként született a budapesti Rókus-kórházban. Többször is nevelőszülőkhöz került. 1904-ben tért vissza Budapestre a családhoz. Gyakran változtattak lakóhelyet.
Fiatal korától kezdve önmagáról gondoskodott. Dolgozott építkezésen, textilszövőként, cselédként, markotányos lányként, kofaként. Szenet a pályaudvarról, élelmet a piacról lopott. Egy laktanyában cukrot és édességet árult.
Az első világháború végén politikai tevékenységbe kezdett, a korai szocialista eszméket hirdette. Nógrád megyében újságíró és propagandista volt. A balassagyarmati laktanya ezred-irodáján hivatalnokoskodott, aztán a szociáldemokrata párt egyik helyi vezetője lett. A Tanácsköztársaság alatt a kommunista párt helyi titkára volt, a cseh betörés elleni küzdelmet irányította. A Tanácsköztársaság bukása után elfogták és börtönbe került, ahonnan hamarosan megszökött és a későbbi Jugoszláviába menekült. Ott kezdett írni.
Verseit Magyarországra küldte, melyek többek között a Nyugatban jelentek meg. Sok elismerő kritikát kapott (többek között Ignotus Páltól, Dsida Jenőtől, Szerb Antaltól, Radnóti Miklóstól).
Férjhez ment a gazdag Dragutin Nuberhez, de ez a házasság nem tartott sokáig. Megismerkedett egy magyarországi vizsgálóbíróval, a nála 17 évvel idősebb Gebauer Gusztávval, és 1924-ben Magyarországra költöztek. 1927. január 18-án, Budapesten, a Terézvárosban kötöttek házasságot.[5] Béla (1917–1941) néven fia született, akit kadét korában egy német szolgálatba adott hajón, Ungváron vesztett el.[6]
Önéletrajzi ihletésű regényeket írt gyermek-, és ifjúkora változatos élményeiből, amelyek nagy népszerűségre tettek szert, mint például a gyermekéveit megörökítő Betévedt Európába című, amely tizennyolc kiadást ért meg. Sorra születtek bestseller művei, melyeket olaszra fordítva is kiadtak. Sikerei komoly jólétet biztosítottak a családnak.
Autodidakta szerző volt, akiben a kritika nem annyira az igazi, mint inkább a mélyen őszinte írót értékelte.
1944-ben a Gestapo letartóztatta, és csak nehezen szabadult. A háború vége felé bujkálnia kellett. A kommunista hatalomátvétel teljesen háttérbe szorította, mert polgári szerzőnek skatulyázták be. Délszláv származása is bélyeg volt rajta, így paraszti munkával tartotta el magát és beteg férjét. Folyamatosan beadványokkal és kérelmekkel ostromolta a hivatalokat, eredménytelenül. Az irodalmi élet hivatalos helyeitől rengeteg ígéretet kapott, de konkrét segítséget alig.
1956 tavaszán felvették az Irodalmi Alapba, majd 1956 után publikálhatott is. A Vigilia közölte verseit.
Olajfestésű arcképe, melyet 1934-ben készített róla a Rudnay tanítvány Chován Lóránt (Mitrovica, 1913. – Oakland (USA), 2007.), a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményében található.[7]
Magyarul
[szerkesztés]- Asszonyi alázat; szerzői, Budapest, 1927
- Földet érint homlokunk; szerzői, Budapest, 1929
- Az arc elsötétül; szerzői, Budapest, 1931
- A kocsihajtó; szerzői, Budapest, 1934
- Ami történik; Gebauer, Budapest, 1937
- Betévedt Európába. Regény, 1-2.; Grill, Budapest, 1941
- Betelt a Föld hamissággal. Regény; Grill, Budapest, 1941
- Meddő szüret után..., 1-2.; Grill, Budapest, 1942
- Vádoltuk egymást, 1-2.; Grill, Budapest, 1943
- Az Isten hallgat. Regény; Grill, Budapest, 1947
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Születése bejegyezve a Bp. IX. ker. állami születési akv. 7262/1896. folyószáma alatt.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 318/1978. folyószáma alatt.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 70/1927. folyószáma alatt.
- ↑ Keresztes Csaba: Mollináry Gizella hallgatásra ítélt írónő önéletírása, 1956 szeptember. ArchivNet, XX. századi történeti források. 7. évfolyam, 2007/3. szám
- ↑ Portréja, Chován Lóránt (1913–2007), olaj, vászon, 1934. (PIM – Képzőművészeti szakanyag 97.5.1. lelt. sz.
Források
[szerkesztés]- Keresztes Csaba: Mollináry Gizella hallgatásra ítélt írónő önéletírása, 1956 szeptember Archívnet, 7. évfolyam (2007) 3. szám
- https://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9011381
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- (szerk.) F. Almási Éva: Kortárs magyar írók 1945–1997. Bibliográfia és fotótár I–II., Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2000, ISBN 963-8477-38-5.
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.
- Magyar katolikus lexikon IX. (Meszr–Olt). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2004.
- Révai új lexikona XIV. (Mah–Nel). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2004. ISBN 963-955-616-5
- Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7
- https://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9011381
- Széles Klára: Irodalmi hiánypótlás. Naplójegyzetek a kortárs magyar irodalmi lexikonhoz. I. Mollináry Gizella = Tiszatáj, 1991 (45) 9. pp. 33-35.
