Széles Klára
| Széles Klára | |
 | |
| Stekovics Gáspár felvétele | |
| Született | 1936. augusztus 17. (88 éves)[1] Paks |
| Állampolgársága | magyar[2] |
| Házastársa | Kolozsvári Papp László |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Széles Klára témájú médiaállományokat. | |
Széles Klára (Paks, 1936. augusztus 17. –) József Attila-díjas (1996) magyar irodalomtörténész, kritikus. Az irodalomtudományok kandidátusa (1972) és doktora (2002).
Életpályája
[szerkesztés]Szülei: Széles Béla tisztviselő és Rein Sarolta tanítónő. 1950-1954 között a paksi Közgazdasági Technikum diákja volt.[3] 1954-1957 között a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója volt. 1957-1959 között az ELTE BTK magyar-történelem-német szakán tanult. 1959-1961 között a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár könyvtárosa volt. 1961-1969 között tanárként dolgozott. 1965-1968 között aspiráns volt. 1970-től a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, 1986-tól főmunkatársa. 1988 óta a József Attila Tudományegyetem docense.
Kutatási területe a XIX.-XX. századi irodalom és poétikai változásai, interpretációi (határon belüli és határon túli kortárs magyar irodalom).
Művei
[szerkesztés]- Reviczky Gyula poétikája és az új magyar líra (tanulmány, 1976)
- „…minden szervem óra.” József Attila költői motívumrendszeréről (tanulmány, 1980)
- Vajda János (tanulmány, 1982)
- Henszlmann Imre művészetelmélete és kritikusi gyakorlata; Argumentum, Bp., 1992 (Irodalomtörténeti füzetek)
- Szeged – Kolozsvár, 1955–1992. Kortársi szemle az erdélyi irodalomról; Pesti Szalon, Bp., 1993
- Egy feltáratlan regény. Molnár Kata: Fügefa; in: Feltáratlan értékek a magyar irodalomban (1994)
- A létté vált hiány. Esszék, tanulmányok mai irodalmunkról; Felsőmagyarország, Miskolc, 1995
- Közelebb a remekműhöz. Élmények és értelmezések (esszé, 1995)
- Van-e értelme a műértelmezésnek? – Ha van, mi az? (1996)
- Hálás utókor? (2000)
- Lelkünkre így ül ez a kor. Szubjektív nemzedéktörténet Lászlóffy Aladárral, 1956-2004; Polis, Kolozsvár, 2005
- "Mit látsz egy íróasztalon?". Lászlóffy Aladár világa; Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút, Bp., 2007
Díjai, kitüntetései
[szerkesztés]- Babits Mihály-emlékplakett (1981)
- Akadémiai Kritikai Nívódíj (1990)
- az Év Könyve-jutalom (1995)
- József Attila-díj (1996)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2011)[4]
- A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2021)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 30.)
- ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. március 27.)
- ↑ Kisalföld.hu. [2016. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 14.)
- ↑ Magyar Nemzet. [2014. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 14.)
Források
[szerkesztés]- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
További információk
[szerkesztés]- Életrajza a PIM.hu-n
- Életrajza a Magyar Szemle honlapján
- Adatlapja az MTA honlapján
- Napkút Kiadó Archiválva 2013. november 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Kortárs magyar írók