Mole Antonelliana
| Mole Antonelliana | |
 | |
| Település | Torino |
| Megnyitás | 1889. április 10. |
| Építési stílus | eklektikus építészet |
| Építész(ek) | Alessandro Antonelli |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | |
| Tulajdonos | Municipality of Turin |
| Magassága | 168 m |
| Szélessége | 50 m |
| Elhelyezkedése | |
 Mole Antonelliana
Pozíció Olaszország térképén
| |
 é. sz. 45° 04′ 08″, k. h. 7° 41′ 36″45.068980°N 7.693240°EKoordináták: é. sz. 45° 04′ 08″, k. h. 7° 41′ 36″45.068980°N 7.693240°E | |
 | |
| Mole Antonelliana weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mole Antonelliana témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Mole Antonelliana (IPA: [ˈmɔːle antonelˈljaːna]) jelentős épület Torinóban, Olaszországban; építészéről, Alessandro Antonelliről nevezték el. A mole az olaszban a monumentális méretű épületek szinonimája.
Az építkezés 1863-ban kezdődött, nem sokkal az olasz egyesítés után, és 1889-ben fejeződött be, az építész halála után. Eredetileg zsinagógának tervezték, ma pedig a (Olasz) Nemzeti Mozi Múzeumnak ad otthont, és úgy vélik, hogy ez a világ legmagasabb múzeuma.[1] Az olasz 2 eurócentes érme előlapján az épület ábrázolása látható. Az átrium alatti földszint mennyezetén katalán boltívek találhatók, amelyek viszonylag ritkák Olaszországban, de népszerűek Spanyolországban, ahonnan származnak.
Története
[szerkesztés]Építése
[szerkesztés]
Az épületet zsinagógaként tervezték és építették. A torinói zsidó közösség 1848 óta teljes körű polgári jogokat élvezett, és a zsinagóga építésének megkezdésekor Torino volt az új olasz állam fővárosa, ám ezt a pozíciót csak 1860 és 1864 között töltötte be. A közösség 250 000 lírás költségvetéssel, és azzal a szándékkal, hogy egy fővároshoz méltó épületet kapjon, felvette Alessandro Antonellit. Ő azzal kezdett, hogy hozzáadott egy 121 méteres kupolát és tornyot a tizenhetedik századi San Gaudenzio-bazilikához Novarában hasonlóan, és megígérte, hogy 280 000 líráért megépíti a zsinagógát.[2]
Antonelli és a zsidó közösség kapcsolata azonban nem volt felhőtlen. Egy sor módosítást javasolt, amelyek a végső magasságot 167,5 méterre emelték, 46 méterrel magasabbra, mint az eredeti tervben szereplő kupola volt. Az ilyen változtatások, amellett, hogy a vártnál magasabb költségeket és építési időt igényeltek, nem tetszettek a zsidó közösségnek, és az építkezést 1869-ben, ideiglenes tetővel, leállították.
Az olasz főváros 1864-ben Firenzébe való áthelyezésével a közösség összezsugorodott, de a költségek és Antonelli ambíciói tovább emelkedtek. 1876-ban a zsidó közösség, amely 692 000 lírát költött a még korántsem elkészült épületre, bejelentette, hogy kilép a projektből. A torinóiak, akik látták a zsinagógát az ég felé emelkedni, azt követelték, hogy a város vegye át a projektet, ami meg is történt. A zsidó közösség és Torinó városa között cserét szerveztek egy földterületre, amelyen gyorsan felépült egy szép mór újjászületés zsinagóga. [3] A Molét II. Viktor Emmanuelnek szentelték. Antonelli folytatta az építkezést, 146 m-esre növelve a magasságot, 153, végül 167.5 méteresre. 1888 októberében bekövetkezett haláláig dolgozott a projekten.
Antonelli eredeti elképzelése a toronyról az volt, hogy a tetejét egy ötágú csillaggal egészítse ki, de később inkább egy szobrot választott, amely egy szárnyas dzsinnt ábrázol, amely a Savoyai-ház egyik szimbóluma. A szobrot Fumagalli szobrásznál rendelték meg, hónapokkal Antonelli halála után. A design egy dombornyomott és aranyozott réz dzsinnt tartalmazott, amely egyik kezében lándzsát, a másikban pálmaágat tartott. A fején egy kis ötágú csillag volt, amelyet rúd támasztott alá. Amikor 1889. április 10-én a csillagot a helyére állították, a Mole teljes magassága 167,5 méteresre nőtt, így Európa akkori legmagasabb téglaépülete volt.[4]
1908-tól 1938-ig a város a Molét használta a Risorgimento Múzeumnak, amelyet akkor a Palazzo Carignanóba helyeztek át.
A Mole Antonelliana a világ legmagasabb vasalatlan téglaépülete (acél gerendaváz nélkül épült).
Javítások
[szerkesztés]1904. augusztus 11-én egy heves vihar miatt a szárnyas dzsinn összeomlott, de szerencsére az építmény egyik teraszán lógott.[5] A rekonstrukciót követően egy 4 méter átmérőjű, rézből készült ötágú csillagra cserélték. Az Ernesto Ghiotti által készített dizájn hasonló volt a dzsinn fején látható eredetihez, és 1953-ra esett: később egy kisebb, háromdimenziós, 12 ágú csillagra cserélték.
A második világháború alatt az épület nagyrészt megúszta az 1942. december 6-i bombázásokat, amelyek számos katonai célpontot értek a közeli Via Verdin, és elpusztították a szomszédos Teatro di Torinót is.[6]
1953. május 23-án egy heves felhőszakadás tornádó kíséretében elpusztította a legfelső 47 méteres csúcs, amelyet 1961-ben kővel borított fémszerkezetté építettek át. Guido Chiarelli végezte el a csúcs megvilágításának projektjét a rekonstrukciós munkálatok végén.
Jelenleg
[szerkesztés]
2000 óta az épületben működik a Museo Nazionale del Cinema (Nemzeti Mozi Múzeum).
Az épület az olasz labdarúgás egyik legrégebbi derbijének, a Derby della Molénak a nevét is adta, amelyen a Torino FC és a Juventus FC torinói futballklubok szerepelnek.[7]
A négyarcú kupola egyik oldalán az első Fibonacci-számok piros neonfényekkel vannak felírva: Mario Merz Il volo dei Numeri (A számok repülése) című művészi munkájának részei.
2017 decemberében a Molét több mint 6000 LED-lámpával világították meg, ami példátlan esemény az Aem Torino, Iren, a város áramellátásával foglalkozó cég megalakulásának 110. évfordulója alkalmából. [8]
A populáris kultúrában
[szerkesztés]Friedrich Nietzsche nagyon megcsodálta az épületet, Zarathustra figurájával társítva, és ezt írta: „Korábban elsétáltam a Mole Antonelliana mellett, amely talán a valaha épített legragyogóbb építészeti alkotás – furcsa módon nincs neve –, egy ötlet eredményeként – semmire sem emlékeztet annyira, mint az én Zarathustrámra. Ecce homónak kereszteltem el, és ennek szellemében hatalmas szabad teret helyeztem köré." [9]
A Mole szerepelt a The Amazing Race 20 című amerikai reality versenyshow negyedik szakaszában.
A Mole a kétcentes olasz euróérmék hátoldalán látható, és a 2006-os téli olimpia, valamint a 2005-ös boccsa-világbajnokság és a 2006-os vívó-világbajnokság hivatalos emblémájának ihletője volt.
Az épületet (beleértve a belső teret a moziúzeummal) széles körben használták a 2004-es olasz Dopo Mezzanotte (Éjfél után) című filmben.
Képtár
[szerkesztés]-
-
Az 1961-es kivilágítás terve, a Risorgimento centenáriumára -
Az egység csillaga -
Dekoráció a Risorgimento 150. évfordulójára, 2011
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ World's tallest buildings, monuments and other structures. CBS News. (Hozzáférés: 2017. december 21.)
- ↑ Meek, H.A.. The Synagogue. London: Phaidon, 201–202. o. (1995)
- ↑ H.A. Meek, The Synagogue, Phaidon, London, 1995, 202. o.
- ↑ Mole Antonelliana. www.museocinema.it. Museo Nazionale del Cinema, 2016. július 7. (Hozzáférés: 2017. december 21.)
- ↑ Il genio alato, l'angelo della Mole Antonelliana. Mole24.it, 2011. október 27. (Hozzáférés: 2017. december 21.)
- ↑ Teatro di Torino. museotorino.it. Museo Torino. (Hozzáférés: 2017. december 21.)
- ↑ Juventus - Torino
- ↑ Dario Nazzaro: Un illumination speciale per la Mole Antonelliana. La Stampa, 2017. december 5. (Hozzáférés: 2017. december 21.)
- ↑ Jörg H. Gleiter (2014. április 1.). „"Aber Turin!" Nietzsches Entdeckung der Stadt”. The Journal of Korean Nietzsche-Society (25), 259–284. o. DOI:10.16982/jkns.2014..25.009. ISSN 1598-9364.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Mole Antonelliana című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.