Ugrás a tartalomhoz

Moldován Gergely

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Moldován Gergely
Életrajzi adatok
Született1845. március 12.
Szamosújvár
Elhunyt1930. augusztus 6. (85 évesen)
Kolozsvár
SírhelyHázsongárdi temető
Ismeretes mintfilológus
IskoláiKolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterületromán népköltészet
Munkahelyek
Kolozsvári M. Kir. Ferenc József TEnyilvános rendes tanár, dékán, rektor
A Wikimédia Commons tartalmaz Moldován Gergely témájú médiaállományokat.

Moldován Gergely, román változatban: Grigore Moldovan (Szamosújvár, 1845. március 12. – Kolozsvár, 1930. augusztus 6.) erdélyi román etnográfus, irodalomtörténész, egyetemi tanár, újságíró.

Dékáni öltözetben 1902-ben

Életpályája

[szerkesztés]

Az erdélyi örmény Moldován család leszármazottja.[1] Kolozsvárott járt iskolába a római katolikus gimnáziumba, majd ugyancsak Kolozsvárott az egyetemen jogi végzettséget szerzett. 1876–1886 között tanfelügyelő Torda-Aranyos vármegyében. 1886–1919 között a kolozsvári egyetem román nyelv és irodalom tanszékének vezető tanára, ebben a beosztásban Szilasi Gergelyt váltva. 1892–1893 és 1902–1903 között a bölcsészettudományi kar dékánja, majd 1906–1907-ben az egyetem rektora. Kezdetben román lapokban publikált (Aurora română, Familia, Umoristul), de mivel az erdélyi román és magyar nép közeledésének feltétlen híve volt, az együttélést a magyar állami keretek között képzelte el, és a román nép kialakulásában is a dákoromán elmélettől eltérő véleményt fogalmazott meg, viszonya megromlott a román lapokkal, és ezért 1871-től csak magyar lapokban közölt tanulmányokat. 1891–1898 között Ungaria címmel tudományos-társadalmi-irodalmi folyóiratot adott ki román nyelven, Román-magyar Szemle című magyar nyelvű melléklettel. Tudományos és irodalmi műveivel a két nép barátságát szolgálta.

Munkássága

[szerkesztés]

„... mi románok nyelvűnk használatában sem az osztályban, sem a játszótéren, sem künn az életben akadályozva nem voltunk. Otthon kis, szétszórt telepeinken, csak románul beszéltünk.
      Mi, román tanulók, a piarista atyák melegében saját faji érdekeinket is szolgálhattuk, atavisztikus hajlamaink útjában akadályok elhárításával nem küzdöttünk, élhettünk ösztöneink szerint. Többen tagjai voltunk az iskolai Önképzőkörnek, a Dalárdának, de azért vasárnaponként a román templom kórusában énekeltünk.”

Moldován Gergely[2]

A román népköltészet kutatója, magyar nyelvű propagálója. Részt vett Alsó-Fehér vármegye monográfiájának megírásában, főleg román tárgyú anyagokkal. Jelentősek a román falu életéből inspirálódott elbeszélései, színdarabjai. Színdarabjait sikerrel játszották a magyar színházakban.

Cikkeket közölt a román irodalom jelentős személyiségeiről (Vasile Alecsandri, Dimitrie Bolintineanu, Gheorghe Şincai, Andrei Mureşanu). Ezeket a szétszórtan megjelent írásokat összegyűjtötte és kiadta A románság címmel két kötetben.

Andrei Șagunáról írott könyvében megfogalmazta azt a véleményét, hogy a püspöknek negatív szerepe volt 1848-ban, amikor alaposan kivette részét a két nép (erdélyi magyar és román) összeuszításában.

Sírja a kolozsvári Házsongárdi temetőben

Könyvei

[szerkesztés]

Színdarabjai

[szerkesztés]
  • Szép Ilona (1878)
  • A falu ládája (1881)
  • Flórika szerelme (1901)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Moldován család
  2. ↑ Dr. Moldován Gergely: A piaristák melegében. Diákkori emlékeimből. Pásztortűz, 1924. 17. sz., 194–195 o. Online hozzáférés

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Moldován_Gergely&oldid=27319150”