Vincze Lajos (katonatiszt)
Vincze Lajos | |
vitéz Vincze Lajos (1898–1961) magyar hivatásos vezérkari ezredes, cserkészcsapattiszt | |
Született | 1898. július 22. Lugos (Magyar Királyság) |
Elhunyt | 1961. augusztus 14. Buffalo (NY, USA) |
Állampolgársága | |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | katonatiszt |
Iskolái | |
Kitüntetései | Részletek |
Katonai pályafutása | |
Szolgálati ideje | kezdete: 1917. augusztus 17. |
Rendfokozata | vezérkari ezredes |
Háborúi, csatái | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vincze Lajos témájú médiaállományokat. | |
Vitéz Vincze Lajos (Lugos, 1898. július 22. – Buffalo (NY, USA), 1961. augusztus 14.) magyar hivatásos katonatiszt, magyar királyi vezérkari ezredes, cserkészcsapattiszt. 1928-ig a Mohiló családi nevet viselte örökbefogadói révén.
Életútja
[szerkesztés]Korán árvaságra jutott, előbb édesapja, Vincze János, majd édesanyja, Bräyer Karolin is elhunyt, így örökbefogadó szülőkhöz került, akik nevükre vették, a Mohiló családi nevet egészen 1928-ig viselte.
Középiskolai tanulmányait Lugoson a Főgimnáziumban, katonai tanulmányait Budapesten a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián majd Bécsújhelyen a Theresianum Katonai Akadémián végezte.
Tényleges katonai szolgálatát 1917. augusztus 17-én, a Császári és Királyi Hadsereg 46. gyalogezredében kezdte meg hadnagyi rangban. Ennek az egységnek a kötelékében harcolt az 1. Világháborúban az olasz fronton. 1918. június 15-én a Montello-csatában az első csatasorban tanúsított kiemelkedő bátorságáért felterjesztették a III. osztályú Katonai Érdemkereszt hadiékítménnyel és kardokkal kitüntetésre, amelyet 1918. október 26-án kapott meg és november 1-vel főhadnaggyá léptették elő.
Ezt követően a Magyar Királyi Honvédség békéscsabai gyalogezredében, majd 1926-tól a 10. honvéd gyalogezredében teljesített szolgálatot. 1927. május 1-től százados, 1928-ban végzett a Hadiakadémia vezérkari képzésén, ezt követően a 6. vegyesdandár parancsnokságán szolgált Debrecenben.
1928-ban az addig viselt örökbefogadói Mohiló családi nevet visszaváltoztatta az eredeti Vincze családi névre.
1931-től vezérkari szolgálatot teljesített a "Bocskay István" 11. hajduezredben Debrecenben.
A katonai hivatás mellett a tevékeny részt vett a cserkészmozgalomban. 1931 nyarán tagja volt a magyar küldöttségnek a YMCA Clevelandben (OH, USA) tartott 20. világkongresszusán, 1933 augusztusában a gödöllői 4. Cserkész Világtalálkozó (Jamboree) IX. altáborának helyettes parancsnoka volt, amiért Fehér szarvas érmet adományoztak neki. 1934 nyarán a Rigában (Lettország) megrendezett III. lett nemzeti cserkésztáborban járt magyar delegációban vett részt, továbbá számos cserkész táborozás vezetésében működött közre bel- és külföldön.
1933-ban a Honvédelmi Minisztérium 3/c (műszaki anyagi ügyek) osztályán dolgozott, majd 1934-től vezérkari szolgálatot látott el az 1. vegyesdandár parancsnokságán Budapesten.
1936-ban őrnaggyá léptették elő. Oktatói munkássága részeként korábban a debreceni Magyar Királyi Gazdasági Akadémia katonai szakelőadója volt, 1937-ben a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia I. főcsoportjához osztották be, ahol harcászatot oktatott, ellátta az általános katonai tudományok helyettes vezetői feladatait és a Leventekörök munkájában is tevékeny részt vett. 1938-ban alezredes lett.
1939-ben a Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium által szolgálattételre beosztva a Földművelésügy Minisztérium Elnöki főosztály 1/b országmozgósítási alosztályán dolgozott, 1940-ben főnöke volt a Közellátási Minisztérium Elnöki főosztályának, 1942-ben a Magyar Királyi Honvédség kassai 4. gépkocsizó lövészzászlóaljának parancsnoka volt, majd augusztustól a Honvédelmi Minisztérium 10. (legénységi ügyek) osztályát vezette.
1942. március 30-i ranggal a Magyar Királyi Honvédség vezérkari ezredesévé nevezték ki.
1944 nyarán és őszén harctéri szolgálatot látott el Delatyn, Mikuliczyn és Orosháza térségében, 1945 januárjában hadibeosztásként a 2. honvédkerület parancsnokságára helyezték Magyaróvárra.
Pályafutása során számos parancsnoki dicséretben részesült széleskörű szaktudásnak, kiemelkedő vezetői és szervezői képességeinek köszönhetően.
A 2. Világháborút követően Buffaloban (NY, USA) telepedett le, itt hunyt el 63 éves korában.
Kitüntetései (válogatás)
[szerkesztés]Magyar kitüntetései (viselési sorrendben)
[szerkesztés]- A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (1940. december 3.)
- III. osztályú Katonai Érdemkereszt hadiékítménnyel és kardokkal (1918. október 26.)
- Kormányzói Dicsérő Elismerés Magyar Koronás Bronzérem keskeny piros-fehér szegélyezésű sötét-smaragdzöld szalagon (katonai) 1935. március 13.
- Károly Csapatkereszt
- Sebesültek Érme egy középsávval
- Nemzetvédelmi Kereszt (1942. február 5.)
- Magyar Háborús Emlékérem a piros-fehér-zöld színű hadiérem szalagján a kardokkal és sisakkal díszítve
- II. A. osztályú Tiszti Szolgálati Jel (1942. augusztus 17-vel)
- Erdélyi Emlékérem (1941)
Külföldi kitüntetései
[szerkesztés]- Német Sasrend Érdemkereszt I. fokozat a kardokkal (1944. március 20., elfogadása és viselése 1944. július 27-én engedélyezve)
- osztrák Háborús Emlékérem
- bolgár Háborús Emlékérem
Írásai (válogatás)
[szerkesztés]- Kiképzés a sötétségben (Magyar Katonai Szemle, 1932)
- Menetszállítás éjjel (Magyar Katonai Szemle, 1936)
- A cserkész kiképzése a sötétségben (Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomdai Rt, 1938)
- Przemysl 1915 – Sztálingrád 1943 (Pesti Hírlap, 1943. május 12.)
- A bolsevizmus elleni háborús veszteségeink mikénti tagozása (Magyar Katonai Szemle, 1943)
- Megemlékezés J. Piller Gyurkáról (Magyarság, 1960. december 16.)
Hivatkozások (válogatás)
[szerkesztés]- Ausmusterung 17.8.1917
- Budapesti Közlöny, 1917. augusztus 18.
- Ranglisten des Kaiserlichen und Königlichen Heeres 1918 Leutnants der Infanterie
- Délmagyarország, 1918. október 31. Kitüntetések
- Csonkamagyarország ,1924. június 22. A főgimnázium kardvivó növendékeinek tanévvégi vivóversenyén
- Budapesti Hirlap, 1926. július 31. Gázolt, azután elrobogott az automobil
- Esti Kurir, 1926. július 31. Egy száguldó autó az éjjel elgázolta Mohiló Lajos főhadnagyot
- Friss Ujság, 1926. július 31. A soffőr elgázolt egy főhadnagyot és elmenekült
- Nemzeti Ujság, 1926. július 31. Mohiló Lajos főhadnagyot éjjel egy ismeretlen autó elgázolta
- Pesti Hirlap, 1926. július 31. Gépkocsigázolás
- Uj Nemzedék, 1926. július 31. Elgázolt egy autó egy főhadnagyot
- Ujság, 1926. július 31. Elmenekült a gázoló autó
- Pesti Hirlap, 1927. május 3. Májusi kinevezések a nemzeti hadseregben
- Magyarság, 1927. november 16. Bajtársi találkozó a Ludovika-Akadémián
- 1927. Évi Rangsorolás
- Reggeli Hirlap 1928. szeptember 30. A teljes siker jegyében zajlott le a Lovas Egylet lóversenyének első napja
- Honvédségi Közlöny, 1928. november 1. Névváltoztatás
- 1928. Évi Rangsorolás
- Debreczeni Ujság, 1931. július 8. Tizenkét debreceni megy az Amerikában tartandó világkongresszusra, amelyen ötvenöt nemzet kiküldöttjei lesznek jelen
- Amerikai Magyar Népszava, 1931. július 27. A keresztény Világkonferencia magyar résztvevői Torontóban
- Debreczeni Ujság, 1932. február 2. A Tiszántúl cserkészei jamboree-előkészitő táborozást rendeznek az elkövetkező nyáron
- Debreczeni Ujság, 1932. február 14. A debreceni cserkészek nagyban készülődnek a világ-jamboreera
- Debreczeni Ujság, 1932. július 3. Táboroznak a Tisza parton a debreceni cserkészkerület csapatai
- Debreczeni Ujság, 1932. július 6. Ötszáz tiszántúli cserkész táborozik a Tisza parton
- Debreczeni Ujság, 1932. július 24. Beszámoló a debreceni cserkészcsapatok tiszalöki táborozásáról
- Debreczeni Ujság, 1932. október 4. Debrecen magyar társadalma impozáns szeretettel búcsúzott el a távozó vitéz Sipos Árpád altábornagytól és családjától
- Ajtay Endre: A volt cs. és kir. 46. gyalogezred világháborus története 1914–1918, 1933
- Pesti Hirlap, 1934. január 11. Cserkészkerületi közgyűlés Debrecenben
- Potsimees, 1934. július 27. Ungari kõrgemad lkautjuhid tulewad
- Pesti Hirlap, 1934. augusztus 2. Magyar küldöttség a rigai III. lett nemzeti cserkésztáborban
- 1938. Évi Rangsorolás
- Magyar Cserész, 1939. június 1. Lengyelországi cseretáborozás
- Honvédségi Közlöny, 1939. október 30.
- Vitézek Albuma, 1939
- Honvédségi Közlöny, 1940. december 5.
- Tiszti Címtár, 1940
- 1940. Évi Rangsorolás
- Nemzeti Ujság, 1941. október 31. Főzővizsga a Wander-gyárban
- Népszava, 1941. október 31. Véget ért a munkáslányok főzőtanfolyama a Wander-gyárban
- Pest Hirlap, 1941. október 31. Látogatás a Közélelmezési Hivatal főzőtanfolyamán
- Uj Magyarság, 1941. november 1. Munkáslányok vizsgája a „takarékos főzés“ tanfolyamán
- Szinházi Magazin, 1941. november 9. Halló! Halló! Itt Budapest
- Tiszti Címtár, 1942
- 1942. Évi Rangsorolás
- Honvédségi Közlöny, 1943. december 22.
- Tiszti Címtár, 1944
- Honvédségi Közlöny, 1944. augusztus 2.
- Honvédségi Szemle 2011/6 Szemelvények a magyar tudományos katonai szaksajtóból (3.)
- Magyar Katolikus Lexikon 2013
- Szabó Miklós – Simon Zsolt – Szögi László: Erdélyiek külföldi egyetemjárása 1849–1919 között II. kötet, 2014
- Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943, 2014
- Petőfi Irodalmi Múzeum Névtér
- 1898-ban született személyek
- 1961-ben elhunyt személyek
- Lugosiak
- A vitézi rend tagjai
- Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban
- A Magyar Királyság katonái a második világháborúban
- A Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (1922) kitüntetettjei
- A Katonai Érdemkereszt kitüntetettjei
- A Kormányzói Dicsérő Elismerés kitüntetettjei
- A Károly-csapatkereszt kitüntetettjei
- A Sebesültek Érme kitüntetettjei
- A Nemzetvédelmi Kereszt kitüntetettjei
- A Magyar Háborús Emlékérem kitüntetettjei
- A Katonai Szolgálati Jel kitüntetettjei
- Az Erdélyi Emlékérem kitüntetettjei
- A Német Sasrend kitüntetettjei
- Az osztrák Háborús Emlékérem kitüntetettjei
- A bolgár Háborús Emlékérem kitüntetettjei
- Magyar cserkészek
- Magyar emigránsok az Amerikai Egyesült Államokban
- A Signum Laudis kitüntetettjei