Ugrás a tartalomhoz

Modális partikula

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A nyelvészetben használt modális partikula terminus a partikula egyik fajtáját nevezi meg, amely főfunkcióként a beszélő attitűdjét (érzelmi, akarati, értékelő viszonyát) fejezi ki (modális funkció). Ugyanakkor meglehet az a funkciója is, hogy a beszélő reagálását jelezze a beszédhelyzetre, illetve annak valamely összetevőjére, valamint társalgásszervező funkciója is lehet (pragmatikai funkció).[1]

A modális partikula helye a nyelvészeti kutatásban

[szerkesztés]

Mivel nem illenek bele a szófajok hagyományos rendszerezésébe, a modális partikulákat sokáig nem vették számba, sőt, stilisztikai szempontból nem tartották őket kívánatosaknak a kommunikációban,[2] bár fontos szerepük van a szóbeli kommunikációban, legalábbis olyan nyelvekben, mint például az orosz, a dán, a német, a holland.[3] Más nyelvek, mint például a francia, szegényebbek ilyen elemekben.[4] Ettől is függ, hogy milyen mértékben foglalkoznak velük különböző nyelvek nyelvészetében.

A partikulát általában külön szófajként kezelik olyan nyelvek grammatikáiban, mint a német, a magyar vagy a közép-délszláv diarendszerhez tartozók nyelveiben (szerb, horvát stb.), és a modális partikulák a partikulák egyik alosztályaként szerepelnek bennük. A francia nyelv vagy a román nyelv gyakorlati grammatikáiban nem szerepel ez a fogalom. Mégis egyes francia nyelvészek foglalkoznak vele[5] valamilyen mértékben.

A modális partikulák eredete

[szerkesztés]

A modális partikulák többnyire szófajváltás útján keletkeztek, és legtöbbjük eredeti minőségükben is használatos:

(magyarul) Péter egyszerűen oldotta meg a feladatot → Péter egyszerűen megoldotta a feladatot;[6]
(franciául) Je suis bien à Paris ’Jól érzem magam Párizsban’ → Il part bien demain? ’Tényleg holnap utazik el?’[7]
(magyarul) Esik az eső, hát maradjunk itthon → Hát láttál már ilyet?;[6]
(németül) Er kommt, aber sein Vater ist verhindert ’Ő eljön, de az apja nem jöhet’[8] → Die werden aber staunen! ’Csodálkozni fognak ám azok!’;[9]
(franciául) Je pense, donc je suis ’Gondolkodom, tehát vagyok’[10] → Taisez-vous donc à la fin! ’Hallgasson már el végre!’;[11]
(horvátul) Nije se čuvao, pa se razbolio ’Nem vigyázott magára, és megbetegedett[12] → Pa to nije moguće! ’Hát ez lehetetlen!’[13]

Egyes másféle szófajokhoz tartozó szavak alakja megváltozott partikula szerepben. Ilyen a magyarban a hagy ige hagyd alakja, amelyből partikulaként hadd lett: Hadd repüljön el![14] Egy másik partikula, lám, a lát ige lássam alakjából származik: Lám, hát mégis eljött.[15]

Végül vannak olyan modális partikulák is, amelyeknek nem ismeretes megfelelőjük más szóosztályban. Ilyen a közép-délszláv diarendszer nyelveiben a li kérdő partikula, amely már az ősszláv nyelvben is megvolt.[16]

A modális partikulák osztályozása és jellegzetességeik

[szerkesztés]

Kugler 1998 két kategóriába osztályozza a modális partikulákat, melyeket modális-pragmatikaiaknak nevez. A mindkét típushoz tartozó partikulákat az jellemzi, hogy nem valóságábrázolók, nem válaszolhatnak kérdésre, bár szerepelhetnek kérdő mondatban, nem tagadhatók és nem alakíthatók feltételes mellékmondattá.[17]

A modális-pragmatikai partikulák egyik kategóriája a modális alapértékeket jelöli:

  • eldöntendő kérdés:
(magyarul) Akkor holnap találkozunk, ugye?;
(szerbül) Dolaziš li sutra? ’Eljössz-e holnap?’;[18]
  • óhaj:
(magyarul) Bárcsak itt lennél!;[19]
(szerbül) Samo da mi se on vrati! ’Bárcsak visszajönne hozzám!;[18]
  • engedélykérés/engedély megadása:
(magyarul) Hadd repüljön el!;[20]
(horvátul) Neka dođe tko hoće! ’Hadd jöjjön, aki akar!’[21]

Az ehhez a kategóriához tartozó partikulák csak bizonyos mondattípusokban jelenhetnek meg: kérdőkben az első alkategória, felkiáltókban az utóbbi kettő.

A másik modális-pragmatikus partikulakategória az ún. árnyaló partikuláké. Ezek modális kiegészítő értékeket jelölnek, melyek olykor egybeesnek:

  • állítás vagy kérdés megerősítése:
(magyarul) Hallottam ám a dologról!;
(franciául) Il part bien demain? ’Tényleg holnap utazik el?’;[7]
(németül) – Wir können keine Kinder haben. – Warum denn das nicht? ’– Nem lehetnek gyerekeink. – Hát miért?’;[22]
(horvátul) Putovao je čak u Kinu ’Még Kínába is elutazott’;[23]
  • állítás enyhítése: Neki ugyan mondhatod;
  • korlátozás:
(magyarul) Éppenséggel ez is elképzelhető;
(szerbül) Samo ti možeš da mi pomogneš ’Csak te tudsz segíteni rajtam’;[24]
  • akarat, érzelmek:
(magyarul) Gyere már!;
(németül) Geh schon und frage nicht so viel! ’Menj már, és ne kérdezz annyit!’[25]

Ilyen partikulák a beszédhelyzetre való közvetlen reagálások is lehetnek. Jelentésük a pragmatikai funkcióval azonos, és a helyzettől függ:

  • kapcsolatfenntartás: Mondd csak!;
  • kiigazítás: Van az 18 méter is;
  • állítás elfogadására való apellálás: Hiszen ezt te is tudod!;
  • érvelés, meggyőzés: (németül) Was hat er denn schon anzubieten?, (franciául) Que peut-il donc bien avoir à proposer? ’Mit tud ő javasolni?’ – szónoki kérdés, melyre a beszélő tudja a választ: ’Semmit!’.[26]

Árnyaló partikula több mondatfajtában található, de leggyakrabban felkiáltó, kérdő és óhajtó mondatokban, és leggyakrabban a mondat egészére vonatkozik, de vonatkozhat annak egy részletére vagy egy szavára is.

Modális partikulák kombinációi

[szerkesztés]

Olykor egyazon mondatban két, de még három modális partikula is használatos:

  • (magyarul) Hát még ilyet! – csodálkozás kifejezése;[6]
  • (magyarul) Most már aztán gyere el! – türelmentlenség kifejezése;[27]
  • (németül) Was hat er denn schon anzubieten? (franciául) Que peut-il donc bien avoir à proposer? ’Mit tud ő javasolni?’

A modális partikula és a módosítószó

[szerkesztés]

Egyes grammatikák a modális partikulák közé sorolják azokat a szavakat is, amelyeket mások módosítószóknak neveznek.[28] Igaz, hogy mindkét osztályhoz tartozó szavak a beszélő attitűdjét fejezik ki saját megnyilatkozásával szemben, de egyes nyelvészek elkülönítik egymástól a két szóosztályt. Például Kugler Nóra megkülönbözteti a módosítószót a partikulától általában, az autonómiájuk fokából kiindulva. A módosítószó amellett, hogy teljes mondatba iktatható (pl. Géza biztosan eltalálta a célt), egyedül is képezhet mondatszót eldöntendő kérdésre válaszolva úgy, ahogy az igen és a nem szók teszik: – Géza eltalálta a célt? – Biztosan.[29] Ezzel szemben a partikula nem működhet egyedül, és semmiféle kérdésre sem válaszol.[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Kugler 1998, 214. o.
  2. ↑ Möllering 2001, 130. o.
  3. ↑ Sauerwein Spinola 2002, 231. o.
  4. ↑ Weydt 1969, idézi Péteri 2001, 94. o.
  5. ↑ Például Fónagy 2006, 176–187. o.
  6. ↑ a b c Péteri 2001, 99. o.
  7. ↑ a b Fónagy 2006, 182. o.
  8. ↑ DWDS, aber szócikk.
  9. ↑ Möllering 2001, 133. o.
  10. ↑ TLFi, donc szócikk.
  11. ↑ Fónagy 2006, 183. o.
  12. ↑ HJP, pa (I) szócikk.
  13. ↑ HJP, pa (II) szócikk.
  14. ↑ WikiSzótár, hadd szócikk, a szó eredetére vonatkozóan Péteri 2001, 102. o.
  15. ↑ WikiSzótár, lám szócikk, a szó eredetéről Péteri 2001, 102. o.
  16. ↑ HJP, li szócikk.
  17. ↑ Kugler 1998, 216–217. o. nyomán szerkesztett szakasz, kivéve a külön jelzett forrásokból származó példákat.
  18. ↑ a b Moldovan – Radan 1996, 130. o.
  19. ↑ WikiSzótár, bárcsak szócikk.
  20. ↑ WikiSzótár, hadd szócikk.
  21. ↑ Barić 1997, 207. o.
  22. ↑ Sauerwein Spinola 2002, 235. o.
  23. ↑ Barić 1997, 282. o.
  24. ↑ Moldovan – Radan 1996, 131. o.
  25. ↑ DWDS, schon szócikk.
  26. ↑ Sauerwein Spinola 2009, 239. o.
  27. ↑ Péteri 2001, 94. o.
  28. ↑ Például Moldovan – Radan 1996 (130. o.), Barić 1997 (282. o.) vagy Čirgić 2010 (229. o.).
  29. ↑ Kugler 2001, 234. o.

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Modális_partikula&oldid=26914470”