Moór Anna
| Moór Anna | |
 | |
| Donát János festménye (1815) | |
| Született | 1773 Felsőőr |
| Elhunyt | 1841. május 27. (67-68 évesen)[1] Pilisvörösvár |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Rehák József |
| Foglalkozása | színész |
| Színészi pályafutása | |
| Híres szerepei | Dugonics András: Etelka |
| Tevékenység | színész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Moór Anna témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rehák Józsefné Moór Anna (Felsőőr, Vas vármegye, 1773. – Vörösvár, 1841. május 27.) magyar színésznő.
Élete
[szerkesztés]Az első magyar színtársulat vezető színésznője. Már a megnyitó előadáson, 1790. október 25-én Simai Kristóf Igazházijában is zajos tapsok közt játszott. Drámai hősnők szerepében és vígjátékokban egyaránt sikert aratott. Többek között Dugonics András Etelka című regénye dramatizált változatának címszerepét alakította.
A Sehy Ferenc színész által irányított ármánykodások miatt egy ideig távol maradt Kelemen László színtársulatától, de 1796-ig, a társulat feloszlásáig tagja volt. Kazinczy Ferenc a „Pályám Emlékezeté"-ben ezeket írta róla: „A szép Moór Náninak /később Rehák prókátor hitvesének/ nem kelle mester; őtet a természet szülte azzá. Gyönyörű leány, Palinak /Ráday Pálnak/ nagy öröme, nagy kevélysége. Szava, állása, mozgásai, különösen az a mesteri kéztartás is, csudálást érdemlé. Egy angol ki a szép leányt szinen kivül nem látta s nyelvünket nem értette, soha el nem maradt a játékból, és csak azért, hogy nyelvünk modulatióját a varázs leány szájából halhassa...".[2]
1793-ban férjhez ment Rehák József pesti ügyvédhez. Később férjével együtt a budavidéki Vörösvár községbe (a mai Pilisvörösvárra) költözött, itt a postát kezelték és gazdálkodtak. Ő adományozta a község katolikus egyházközsége számára a helyi templom ma is látható keresztelőkútját.[3]
A tehetséges művésznő átdolgozásait is sikerrel játszották, színre alkalmazta Dugonics András több munkáját.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Moór Anna; Rehák Józsefné, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/10768.htm
- ↑ Staud Géza szerk.: Kelemen László naplója és feljegyzései (Színháztörténeti könyvtár 1., Budapest, 1961)
- ↑ Fogarasy-Fetter Mihály: Pilisvörösvár története és néprajza. Pilisvörösvár Város Önkormányzata, 1998.
Források
[szerkesztés]- Pintér Jenő. A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés, 4. kötet. (A drámairodalom a XVIII. század második felében c. fejezet) (1930–1941)
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar életrajzi lexikon