Mangán(II)-klorid
Mangán(II)-klorid | |
Manganese(II) chloride tetrahydrate | |
IUPAC-név | Mangán(II)-klorid |
Más nevek | Mangano-klorid |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 7773-01-5 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | MnCl2 (vízmentes) MnCl2 · 4 H2O (tetrahidrát) |
Moláris tömeg | vízmentes 125,844 g/mol; dihidrát 161,874 g/mol; tetrahidrát 197,91 g/mol |
Megjelenés | rózsaszínű, szilárd (tetrahidrát) |
Sűrűség | 2,977 g·cm–3 (25 °C, vízmentes)[1] 2,27 g·cm–3 (20 °C, Dihidrát)[1] 2,01 g·cm–3 (20 °C, Tetrahidrát)[1] |
Olvadáspont | 650 °C (vízmentes)[1] 58 °C (Tetrahidrát)[1] |
Forráspont | 1190 °C (vízmentes)[1] |
Oldhatóság (vízben) | 723 g/l (vízmentes, 20 °C)[1] 1200 g/l (Dihidrát, 20 °C)[1] 1980 g/l (Tetrahidrát, 20 °C)[1] |
Kristályszerkezet | |
Kristályszerkezet | CdCl2 |
Koordinációs geometria |
oktaéderes |
Veszélyek | |
EU osztályozás | Ártalmas (Xn) Veszélyes a környezetre (N)[1] |
R mondatok | R22, R51/53[1] |
S mondatok | S61[1] |
LD50 | 250 mg/kg (patkány, szájon át) 1480 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
Rokon vegyületek | |
Azonos kation | Mangán(II)-fluorid Mangán(II)-bromid Mangán(II)-jodid |
Azonos anion | Mangán(III)-klorid Technécium(IV)-klorid Rénium(IV)-klorid |
Rokon vegyületek | Króm(II)-klorid Vas(II)-klorid |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A mangán(II)-klorid egy szervetlen vegyület. Halvány rózsaszínű, romboéderes szerkezetű kristályokat alkot. Jól oldódik vízben. Feloldódik etanolban és metanolban is, de éterben oldhatatlan. Létezik dihidrátja, tetrahidrátja és hexahidrátja is. A hexahidrát csak alacsony hőmérsékleten stabil, a legjellemzőbb a tetrahidrát. Ennek képlete MnCl2 · 4 H2O A vizes oldatának keserű íze van. A kadmium-kloridéhoz hasonló szerkezetű rétegrácsot alkot.
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés]Oxidációra és hidrolízisre hajlamos. Az oxidáció savas kémhatású oldatban csak nehezen játszódik le, de enyhén lúgos oldatban könnyen végbemegy. Ekkor az oxidáció mellett hidrolizál is, MnOOH képződik. Kettős sókat képez az alkálifémek kloridjaival, illetve az ammónium-kloriddal.
Előfordulása
[szerkesztés]A természetben a ritka scacchit nevű ásványként található meg.
Előállítása
[szerkesztés]A mangán(II)-klorid melléktermékként képződik, amikor sósavból barnakővel klórt fejlesztenek.
Mangán(II)-karbonát sósavban való oldásakor is keletkezik.
Felhasználása
[szerkesztés]Festékek készítésekor szárításra, fa pácolására, illetve a Leclanché-elemekben használják. Katalizátorként szolgál szerves vegyületek klórozásakor.
Források
[szerkesztés]- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Bodor Endre: Szervetlen kémia I.
- Nyilasi János: Szervetlen kémia