Milo Dor
Milo Dor | |
Született | Milutin Doroslovac Budapest[3][4] |
Elhunyt | 2005. december 5. (82 évesen)[1][2][5][6][7] Bécs[8] |
Állampolgársága | osztrák |
Foglalkozása | |
Kitüntetései |
|
Halál oka | szívinfarktus |
Sírhelye | Wiener Zentralfriedhof |
A Wikimédia Commons tartalmaz Milo Dor témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Milo Dor (született Milutin Doroslovac) (Budapest, 1923. március 17. vagy 1923. március 7. – Bécs, 2005. december 5.) szerb származású osztrák író és műfordító.[9][10] Regényeket, novellákat, forgatókönyveket és tárcákat írt, de szerbhorvátról németre való fordításai is jelentősek.[10] Magát bécsinek, osztráknak és európainak vallotta.[11]
Pályafutása
[szerkesztés]Budapesten született egy szerb orvos fiaként,[12] de zsidó felmenői is voltak.[9] Nagybecskereken,[10] a Bánság különböző falvaiban[9][10] és 1933-tól[10] Belgrádban nőtt fel.[12][9][10] 1940-ben diákújságokban megjelent írásai miatt, politikai tevékenységért kizárták az iskolalátogatásból, de 1941-ben le tudott érettségizni.[10]
1942-ben kommunista ellenállóként[10] letartóztatták, és 1943-ban kényszermunkára Bécsbe hurcolták. A második világháború végétől, 1945-től az osztrák fővárosban[12][9][10] és később részben a horvátországi Rovinjban élt.[11] 1949-ig a Bécsi Egyetemen színművészetet és romanisztikát tanult, és ezzel párhuzamosan újságíróként dolgozott német nyelven. A Plan irodalmi újság munkatársa és a Gruppe 47 csoport tagja volt.[10]
1971-ben Hilde Spiellel megalapította az IG Autorinnen Autoren szakszervezetet, melynek elnöke lett.[10] Műveivel sokat tett a nyelvi határok leküzdéséért, Ausztria és a Balkán országai közötti hidak építéséért.[11] 2005-ben társkiadója volt az 1945 utáni osztrák irodalom vitatott antológiájának, a Landvermessungnak.[10]
Halálát szívinfarktus okozta, egy bécsi kórházban hunyt el.[11]
Művei
[szerkesztés]Legismertebb műve a Raikow rege című trilógia,[11] mely egy erősen önéletrajzi ihletésű mű: egy fiatal szerb kommunista tapasztalatait írja le a fasizmus alatt. Műveinek másik súlypontja Ausztria nemzetiszocialista múltjával való szembenézés hiánya.[9]
- Auf dem falschen Dampfer. Fragmente einer Autobiographie. Paul Zsolnay Verlag, 1988
- Die Schüsse von Sarajevo, 1988
- Das schwarze Licht. Serbische Erzähler der Gegenwart. Deuticke Verlag, 1990
- Der Mann, der fliegen konnte. Eine Erzählung für Erwachsene und Kinder, 1990
- Leb wohl, Jugoslawien, 1993
- Nichts als Erinnerung, 1993
- Die Raikow-Saga (Tote auf Urlaub, Nichts als Erinnerung, Die weiße Stadt), 1995
- Mitteleuropa. Mythos oder Wirklichkeit, 1996
- Wien, Juli 1999. Eine Geschichte. Paul Zsolnay Verlag, 1997
- Die Leiche im Keller. Dokumente des Widerstandes gegen Dr. Kurt Waldheim, 1998
- Grenzüberschreitungen. Positionen eines kämpferischen Humanisten, 2003[12][9]
Számos jugoszláv írót fordított szerbhorvátról németre.[9]
Díjak, elismerések
[szerkesztés]- Az Osztrák Kultúráért Külföldön Állami Díj (1989)
- Kreisky-díj (2001)
- Osztrák Köztársaság Nagy Ezüst Érdemjele (2003)
- Osztrák Könyvkereskedők Tiszteletdíja
- az osztrák PEN-Club tiszteletbeli tagja[11][12]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ 105
- ↑ filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Kritisches Lexikon der Gegenwartsliteratur (német nyelven)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ a b c d e f g h Elin Nesje Vestli, Elsbeth Wessel: Milo Dor (norvég nyelven). Store norske leksikon, 2018. augusztus 22. (Hozzáférés: 2019. április 17.)
- ↑ a b c d e f g h i j k l Dor, Milo (német nyelven). Austria-Forum, 2017. augusztus 31. (Hozzáférés: 2019. április 17.)
- ↑ a b c d e f Meghalt Milo Dor (magyar nyelven). ORF, 2013. november 26. (Hozzáférés: 2019. április 17.)
- ↑ a b c d e Milo Dor (német nyelven). Hanser Literaturverlage. (Hozzáférés: 2019. április 17.)